Első alkalommal találkoztak Magyarország tizenhárom őshonos, államilag elismert nemzetiségének országos önkormányzati vezetői és országgyűlési szószólói a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának budapesti székházában. A többek által is történelminek nevezett tanácskozáson, amelyen tizenegy nemzetiség képviselete tudott részt venni, az érdekképviselet megerősítéséről, a választójogi szabályok módosításáról, a nemzetiségi oktatásról, kulturális együttműködésről és a roma közösséget érintő speciális társadalmi problémákról is szó esett. A romák székházában tartott találkozó egyben annak az új, párbeszédre és partneri együttműködésre épülő polgárjogi szemléletnek is fontos állomása volt, amelyet az országos cigány önkormányzat új vezetése képvisel.

Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke történelmi jelentőségű mérföldkőnek nevezte a találkozót. Mint mondta, korábban még nem volt példa arra, hogy a magyarországi nemzetiségek ilyen széles körű képviselete az országos roma önkormányzat székházában üljön tárgyalóasztalhoz. Dancs Mihály hangsúlyozta: a nemzetiségeket érintő kérdésekben nem parttalan vitákra, hanem kölcsönös párbeszédre, együtt gondolkodásra és közösen kidolgozott megoldásokra van szükség. Felidézte, hogy elődje, Aba-Horváth István mintegy másfél éves elnöksége alatt több mint kétmilliárd forintnyi adósságtól sikerült megszabadítani az önkormányzatot, ezért a jelenlegi vezetés legfontosabb feladata már az, hogy szakmai, kulturális és érdekképviseleti tartalommal töltse meg az intézmény működését.

A nemzetiségi szószólók és elnökök számára Dancs Mihály nemcsak az épületet, hanem az országos önkormányzat intézményrendszerét is bemutatta, megemlítve a tiszapüspöki és a sziráki iskolát, valamint az újonnan létrehozott jogvédő hálózatot. A díszteremben tartott tanácskozáson a romák elnöke az oktatásról szólva arra figyelmeztetett: a nemzetiségi oktatás érték, a gyermekek kényszerű vagy mesterséges elkülönítése azonban nem lehet cél. A szegregáció szerinte nemcsak az érintett gyermekek későbbi életlehetőségeit korlátozza, hanem az egész társadalom számára hosszú távú károkat okoz. Kiemelte, hogy az MROÖ két iskolájában a 2026-2027-es tanévre jelentősen nőtt a tanulói létszám, és már a nem roma családok is szívesen választják az intézményeket, ami azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi identitás megőrzése és a minőségi oktatás nem egymást kizáró fogalmak.

Az országos önkormányzat új működési szemlélete részeként beszélt az önkormányzat szakmai apparátusáról is. Hangsúlyozta, hogy az intézményekben rendkívül magas a női munkavállalók aránya, a munkatársak mintegy kilencven százaléka diplomás, az önkormányzat pedig szakítani kíván az elmúlt évtizedekben kialakult negatív képpel. A cél egy átlátható, szakmailag felkészült, társadalmi problémákra reagálni képes országos érdekképviselet felépítése.

A tanácskozás egyik központi témája a nemzetiségi és választási szabályok felülvizsgálata volt. Dancs Mihály szerint közösen kell újragondolni azt a jelenlegi rendszert, amelyben az országgyűlési választásra is kiterjedően nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár nem szavazhat pártlistára, kizárólag saját nemzetiségének listájára. Felvetette a kedvezményes önkormányzati képviselői mandátum korábbi rendszerének újbóli megvizsgálását is. Véleménye szerint, ha a nemzetiségek bizonyos feltételek mellett ismét teljes jogú képviselethez juthatnának a települési önkormányzatokban, hatékonyabban szólhatnának bele saját közösségük életét meghatározó döntésekbe.

Dancs Mihály kezdeményezte egy közös, mind a tizenhárom magyarországi nemzetiséget bemutató országos fesztivál létrehozását is, amely a folklór, a gasztronómia, a zene és az alkotóművészet eszközeivel egyszerre mutathatná be a nemzetiségi közösségek értékeit. Mint mondta, a nemzetiségek együttműködése nem szorítkozhat kizárólag politikai és jogalkotási kérdésekre: a kultúrában is példát lehet mutatni arra, hogyan erősítheti egymást tizenhárom különböző, de rendkívül színes és gazdag kultúrájú közösség.

A találkozó másik házigazdája, Aba-Horváth István roma nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy az országos önkormányzatok és a parlamenti szószólók munkájának kiindulópontja minden esetben a közösségek képviselete kell, hogy legyen. Hangsúlyozta: miközben a kormányzati és parlamenti döntések számos esetben egyszerre érintik mind a tizenhárom nemzetiséget, a közel egymilliós magyarországi cigányság helyzete olyan további társadalmi problémákat is felvet, amelyek miatt a roma ügyet komplex szakpolitikai kérdésként kell kezelni. A nyelv, a kultúra és a hagyományok megőrzése mellett a romák esetében egyszerre kell választ találni a mélyszegénységre, a társadalmi leszakadásra, az oktatási hátrányokra, a foglalkoztatási, egészségügyi és lakhatási problémákra, valamint a mindennapi diszkriminációra. Emiatt – fogalmazott – a roma érdekképviselet sokszor kénytelen klasszikus nemzetiségi feladatai mellett szociális és polgárjogi munkát is végezni.

Aba-Horváth István egy hasonlattal érzékeltette az összefogás jelentőségét: ha ő egyetlen kavicsot tesz le, az önmagában csak egy kődarab, de ha a másik tizenkét nemzetiség is hozzáteszi a sajátját, abból már egy közösen kikövezett út kezdete lehet. „Magyarország tizenhárom nemzetisége együtt ad színt az országnak. Nekünk, romáknak sem szabad fakó vagy szürke színként megjelennünk ebben a közös képben” – hangsúlyozta a roma szószóló, aki ismét támogatást kért ahhoz is, hogy a romák országos önkormányzata megkapja azt a húszszázalékos költségvetési támogatásemelést, amelyből egyedül a roma önkormányzat maradt ki 2025-ben és 2026-ban, miközben a többi országos nemzetiségi önkormányzat számára az emelést biztosították.

Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke fontosnak nevezte az új együttműködési fórum létrejöttét. Elmondta: tizenkét éve vezeti a szövetséget, mégis sok esetben kevés információ jut el hozzá arról, hogy az egyes országos önkormányzatok milyen intézményeket tartanak fenn, és milyen szakmai munkát végeznek. Ez a roma önkormányzat esetében is jellemző volt az elmúlt ciklusokban, ezért különösen hasznosnak nevezte a mostani személyes egyeztetést. Támogatta a közös kulturális rendezvény gondolatát, és egyetértett azzal is, hogy újra napirendre kell venni a nemzetiségi választók pártlistás szavazásának kérdését. Arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen visszaszorult a nemzetiségi ügyek önálló kormányzati intézményi képviselete. Mint fogalmazott Hollerné Racskó Erzsébet, a közösségeknek el kell érniük, hogy sem kulturális, sem politikai értelemben ne „rezervátumokban” létezzenek, hanem érdemi szereplői legyenek a magyar társadalomnak és a döntéshozatalnak.

Gallai Gergely, német nemzetiségi szószóló, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke ugyancsak fontos feladatnak nevezte a választási és a nemzetiségi törvény felülvizsgálatát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az eredményes jogalkotási munkához nem elegendő általánosságban megfogalmazni a problémákat: pontosan meg kell jelölni, mely szabályozási pontokon van szükség változtatásra, milyen gyakorlati nehézségek jelentkeznek, és milyen konkrét megoldási javaslatokat támogatnak a nemzetiségek. Rámutatott, a tizenhárom magyarországi nemzetiség közös fellépése ezen a területen különösen fontos, hiszen az országgyűlési szószólók önálló mozgástere korlátozott, a közösen kialakított és szakmailag megalapozott álláspont azonban már valódi politikai súlyt jelenthet. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ezért lehetőséget kíván biztosítani arra is, hogy az újonnan megválasztott országos önkormányzati elnökök bemutatkozhassanak, és közvetlenül ismertethessék közösségeik legfontosabb ügyeit, problémáit és javaslatait.

Gallai Gergely hangsúlyozta: a nemzetiségi szószólók az Országgyűlésben olyan közösségeket képviselnek, amelyek összességükben Magyarország társadalmának jelentős részét alkotják. A parlamenti bizottság érdekképviseleti erejét ezért tovább növelheti, ha munkáját az országos nemzetiségi önkormányzatok konkrét tapasztalatai, szakmai javaslatai és egységes fellépése is megerősíti. Az országgyűlési bizottsági elnök szerint a mostani találkozó ebből a szempontból is fontos lehetőség arra, hogy a parlamenti és az önkormányzati érdekképviselet között szorosabb, rendszeresebb kapcsolat alakuljon ki.

Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának és az Országos Nemzetiségi Tanácsnak az elnöke elsősorban az oktatási és nemzetközi együttműködés további erősítésének lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a nemzetiségi oktatás jövője valamennyi közösség számára stratégiai kérdés, ezért fontos lenne közvetlenebb és rendszeresebb kapcsolatot kialakítani az Országgyűlés oktatási ügyekkel foglalkozó szereplőivel és döntéshozóival is. Jelezte, hogy a német országos önkormányzat közgyűlése éppen a közelmúltban hozott döntéseket oktatási képviseletéről, ami ugyancsak mutatja, hogy a nemzetiségi intézményrendszer fenntartása és szakmai fejlesztése folyamatos érdekképviseleti munkát igényel.

Az Országos Nemzetiségi Tanács elnöke szerint a nemzetiségek közötti együttműködésnek nemcsak magyarországi, hanem európai dimenziója is lehet. Ennek kapcsán felvetette, hogy a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata fontolja meg csatlakozását a FUEN-hez, az európai őshonos nemzetiségek és nyelvi kisebbségek egyik legjelentősebb érdekképviseleti szervezetéhez. Mint jelezte, ebben a nemzetközi közösségben olyan kisebbségek és nemzetiségek is jelen vannak, amelyeknek nincs anyaországuk, ezért a szervezet a roma érdekképviselet számára is értékes szakmai, politikai és nemzetközi kapcsolatrendszert jelenthet. A német országos önkormányzat elnökének felvetése egyben azt is jelezte, hogy az MROÖ új együttműködési törekvései nemcsak a hazai nemzetiségi kapcsolatok kiszélesítésére teremthetnek lehetőséget. A roma önkormányzat bekapcsolódása a nemzetközi kisebbségvédelmi és érdekképviseleti hálózatokba tovább erősíthetné a magyarországi romák szakmai képviseletét, és új lehetőségeket nyithatna az oktatás, a kultúra, a nyelvhasználat, az identitásvédelem és a kisebbségi jogok területén.

Gugán János, horvát nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának alelnöke történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a nemzetiségi vezetők első alkalommal találkoztak az országos roma önkormányzat székházában, ahol elmondása szerint bár több mint 12 éve országos szinten képviseli közösségét, első alkalommal jár. Úgy fogalmazott, a mostani tanácskozás egy új együttműködés első lépése lehet, amelyben az országos önkormányzatok és a parlamenti szószólók az eddiginél szorosabban és rendszeresebben egyeztethetnek egymással. Kiemelte: a nemzetiségek számos kérdésben eltérő helyzetben vannak, de vannak olyan közös érdekeik és problémáik, amelyekben csak összehangolt fellépéssel lehet eredményt elérni. Hozzátette, különösen fontosnak tartja, hogy az országos roma önkormányzat új vezetése egyértelműen partneri viszonyra és párbeszédre törekszik a többi nemzetiséggel, amelyre a korábbi ciklusokban ilyen formájú és intenzitású kialakítására nem került sor.

Kramarenkó Viktor, ruszin nemzetiségi szószóló elsősorban a tizenhárom nemzetiség közös kulturális megjelenésének gondolatát üdvözölte. Mint mondta, eddig voltak ugyan helyi és kerületi kezdeményezések, amelyek több nemzetiség kultúráját egyszerre mutatták be, országos vagy fővárosi szinten azonban egy valamennyi közösséget összefogó nagyszabású rendezvény új minőséget jelentene. Egy ilyen fesztivál szerinte nemcsak a nemzetiségek saját közösségeit erősítené, hanem a többségi társadalom számára is láthatóbbá tehetné Magyarország kulturális sokszínűségét. Hangsúlyozta: a közös kulturális jelenlét és a személyes kapcsolatok erősítése hosszabb távon az érdekképviseleti együttműködést is segítheti.

Az országos önkormányzat intézményrendszerének képviseletében Buzás-Hábel Géza, az önkormányzat pécsi Jogsegély és Információs Irodájának vezetője, a Gandhi Gimnázium tanára, valamint a pécsi Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál főszervezője szólt hozzá a tanácskozáshoz. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogvédelem fogalmát nem lehet kizárólag nemzetiségi keretek között értelmezni. Diszkrimináció és jogsérelem valakit nemcsak nemzetiségi hovatartozása miatt érhet: számos más, törvény által védett tulajdonság, társadalmi helyzet vagy kisebbségi közösséghez tartozás miatt is kerülhet valaki kiszolgáltatott helyzetbe. Éppen ezért tartja különösen fontosnak, hogy a létrehozott jogvédő hálózat nyitott, szakmailag felkészült és elérhető segítséget tudjon biztosítani azok számára, akik hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek. Elmondása szerint a pécsi iroda működésének rövid ideje alatt is számos olyan ügy került már a látókörükbe, amely azt mutatja, hogy a helyben elérhető, közvetlen jogsegélyre komoly társadalmi igény van.

Buzás-Hábel Géza az oktatás problémáiról is beszélt. Felvetette a nemzetiségi oktatáshoz szükséges megfelelő tananyagok és nyelvi tankönyvek hiányát, valamint azt, hogy a szakmai szempontoknak az oktatásban minden esetben elsőbbséget kellene élvezniük a politikai megfontolásokkal szemben.

A párbeszéd során nemcsak az országos roma önkormányzat elnöke, hanem több szószóló is szóvá tette, és különösen visszásnak tartotta a Gandhi Gimnázium jelenlegi fenntartói helyzetét. A történelmileg a roma értelmiség képzésének egyik legfontosabb intézményeként létrehozott iskola ugyanis jelenleg nem a roma országos önkormányzat fenntartásában működik, hanem a száz százalékban állami tulajdonú Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. fenntartásában. A társaság felett jelenleg a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság gyakorolja az állami tulajdonosi jogokat. Buzás-Hábel szerint szakmai és közösségpolitikai szempontból is indokolt lenne újragondolni, hogy egy ilyen szimbolikus jelentőségű roma oktatási intézmény jövőjének alakításában milyen tényleges szerepe és beleszólása van magának a roma közösségnek.

A jogvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 5-én Pécsett megkezdődik a VI. Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál, amely egy héten keresztül emberi jogi, nemzetiségi, vallási, kulturális és társadalmi kérdéseknek ad nyilvánosságot. A szombati ünnepélyes megnyitón és díjátadón Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke is beszédet mond. Buzás-Hábel szerint ennek önmagán túlmutató jelentősége van: az országos roma önkormányzat vezetője első alkalommal jelenik meg elnökként egy olyan nagyszabású emberi jogi rendezvényen, amely nem kizárólag roma vagy nemzetiségi ügyekről szól, hanem általában az emberi méltóság, az egyenlő bánásmód, a szabadság és a társadalmi szolidaritás értékei mellett áll ki. Ennek kapcsán Buzás-Hábel Géza arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon több olyan társadalmi közösség is volt, amely időről időre éles politikai viták, kampányok és korlátozó jogszabályi kezdeményezések középpontjába került, és amelynek tagjai ezt megbélyegző vagy kirekesztő folyamatként élték meg. Jogvédőként ezért különösen fontosnak tartja, hogy a különböző kisebbségi és sérülékeny társadalmi csoportok ne egymástól elszigetelten keressék a válaszokat. A jogegyenlőség, az emberi méltóság és a diszkrimináció tilalma ugyanis nem egy-egy közösség külön ügye, hanem közös demokratikus érték. A szeptember 5. és 12. között zajló pécsi emberi jogi fesztivál éppen ezt a szemléletet kívánja erősíteni: a különböző hátterű közösségek közötti párbeszédet, egymás problémáinak megismerését és a kölcsönös szolidaritást. Buzás-Hábel szerint ebben az országos roma önkormányzatnak is lehet szerepe, hiszen a roma polgárjogi mozgalom történelmi tapasztalata éppen azt mutatja, hogy az alapvető jogok védelme akkor hiteles, ha nemcsak saját közösségünk jogsérelmei esetén emeljük fel a hangunkat.

A nemzetiségi szószólókkal és elnökökkel folytatott Dohány utcai tanácskozás illeszkedik abba a folyamatba, amelyben a Dancs Mihály vezette országos roma önkormányzat az elmúlt hónapokban egyre szélesebb szakmai és politikai párbeszéd kialakítására törekszik. Az országos cigány önkormányzat székházában több kormányzati vezető és államtitkár folytatott már szakmai egyeztetést a roma érdekképviselet vezetőivel, miközben Dancs Mihály elnököt és Aba-Horváth István szószólót is több tárcánál fogadták. Az önkormányzat vezetése ezekben a tárgyalásokban következetesen azt képviseli, hogy a roma közösség problémáit nem pártpolitikai szembenállással, hanem szakmai alapon, a kormányzat, az önkormányzatok, a civil társadalom és az érintett közösségek együttműködésével lehet kezelni. Dancs Mihály korábban az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága előtt is egyértelművé tette: a romák nem kivételezést kérnek, hanem azt, hogy Magyarország tizenhárom őshonos nemzetisége között egyenrangú partnerként vehessenek részt a közös munkában.

Az országos roma önkormányzat elnöke a találkozót rendkívül sikeresnek és előremutatónak értékelte. Dancs Mihály szerint azonban ennek a tanácskozásnak az igazi jelentőségét nem önmagában a találkozó történelmi pillanata, hanem az adhatja meg, hogy a most elhangzott javaslatokból mennyi válik a következő hónapokban közös szakmai állásponttá, konkrét kezdeményezéssé és kézzelfogható eredménnyé. Éppen ezért azt szeretné, ha a Dohány utcában megkezdett egyeztetésnek lenne folytatása, és a nemzetiségi vezetők a jövőben rendszeresen napirendre vennék azokat az ügyeket, amelyekben közös fellépésre van lehetőség. A választójogi kérdések, a nemzetiségi oktatás, a kulturális együttműködés, az intézményi kapcsolatok és a finanszírozás területén egyaránt lehetnek olyan pontok, ahol a most kialakult kapcsolat már konkrét eredményeket hozhat.

Dancs Mihály szerint a találkozó legfontosabb hozadéka ezért az lehet, hogy új csatorna nyílt a nemzetiségi önkormányzatok és a parlamenti képviselet között, és ezzel megteremtődhet egy olyan együttműködés alapja, amelyben Magyarország tizenhárom nemzetisége egyre több közös ügyben, egymást erősítve tudja érvényesíteni közösségeinek érdekeit.