Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár közösségi oldalán Naplóbejegyzések címszó alatt osztotta meg az elmúlt két hónap eredményeit. Számos találkozó, személyes bemutatkozás tapasztalatait a tudományos kutató munka tapasztalatai is erősítik.

“Amikor az államtitkári feladatot elvállaltam, tudtam, hogy sok helyen és helyzetben nagyon sok emberrel fogok találkozni. Folyamatosan tanulok tőlük. Az elmúlt hónapban több mint nyolcvan találkozón vettem, vettünk részt. A négy helyettes államtitkárral és munkatársaikkal – együtt vagy külön-külön – eljutottunk Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Felsőszölnökre, Mohácsra, Pannonhalmára, Kapolcsra, Gombaszögre, és még sok más településre. Beszélgettünk egyházi vezetőkkel, civilekkel, nemzetiségi közösségek képviselőivel, polgármesterekkel, önkéntesekkel és olyan emberekkel is, akik egyszerűen csak szerették volna megosztani a gondolataikat. Világossá vált, hogy ma elsősorban nem ígéretekre van szükség, hanem sokkal inkább arra, hogy a döntéshozók figyeljenek rájuk. Hogy ne csak beszéljünk róluk és nekik, hanem beszélgessünk velük, és főként, hogy meghallgassuk őket. Nem tudunk építkezni kölcsönös bizalom nélkül, ami nem egy sajtótájékoztatón, és nem is egy Facebook-bejegyzés által születik meg, hanem a személyes találkozások, az őszinte beszélgetések és a betartott ígéretek gyümölcse.

Az első hónap sem a megtett kilométerekről vagy a találkozók mennyiségéről szólt, hanem arról, hogy megerősítsük, megújítsuk, kialakítsuk azokat a kapcsolatokat, amelyek nélkül nincs erős társadalom.

Mindebben rengeteget köszönhetek közvetlen munkatársaimnak: Czeti Istvánnak, Kollai Istvánnak, Pótor Józsefnek és Rágyanszki Györgynek. Rövid idő alatt olyan közösséggé váltunk, ahol lehet egymásra számítani. Köszönöm mindenkinek, aki időt szánt egy-egy beszélgetésre, kérdésre vagy kritikára! Ezekből lehet építkezni.

Holnap már szeptember, a csapat mögött egy újabb, dolgos hónap. Az államtitkársághoz tartozó területek – a nemzetiségi, felekezeti és civil kapcsolatok, valamint a magyarságpolitika – ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz, ezért legalább heti rendszerességgel egyeztetjük a négy terület időszerű ügyeit és teendőit.

Most elsősorban figyelünk, kérdezünk és tanulunk. Különböző véleményeket és tapasztalatokat hallottunk itthon, a határon túl és a diaszpóra képviselőitől is. Kicsit úgy dolgozunk, mint a tudományos kutatók: előbb meg akarjuk érteni a részleteket, az összefüggéseket, a nagy egészet.

Közben csapatként is egymásra kell hangolódnunk, mert mindenki hozza a saját tudását és tapasztalatát. A végeredmény közös, de a felelősség az államtitkáré.

Augusztusban is sok helyre eljutottunk. Csak néhány példa: Erdélyben Kollai Istvánnal találkozókon, kerekasztal-beszélgetéseken vettünk részt, és még egy nagyszerű lovasversenyt is láthattunk a vendégszerető Gyergyószentmiklóson. Rágyanszki György Szatmárnémetiben és Nagybánhegyesen is járt a Nemzetközi Szlovák Képzőművészeti Szimpóziumon, Czeti István hazai fórumokon és ünnepségeken vett részt, Pótor József pedig sok egyéb mellett a Szegedi Ifjúsági Napokon és a Sziget Fesztiválon beszélgetett civil közösségek képviselőivel.

Időközben megtörtént a furcsa nevű Nemzeti Együttműködési Alap működésének átvilágítása, hamarosan döntünk a szükséges változtatásokról, hogy a pályázatok már októberben megjelenhessenek. Ez különösen fontos azoknak a kisebb, de nagyon hasznos munkát végző civil szervezeteknek, amelyeknek ezek a támogatások létfontosságúak. Középtávon olyan támogatási rendszert szeretnénk kialakítani, amely nemcsak a nagy és erős érdekérvényesítő képességű szereplőket segíti, hanem a kisközösségeket is. Ugyanez a szándék vezérel bennünket más területeken is, mert a támogatásoknak a közösségek és intézmények valódi igényeihez kell igazodniuk. Sok a munka, de a jó döntésekhez pontosan kell látnunk, mi működik, és mi nem; mi ennek az oka, mire van valóban szükség; és mi az egyes támogatások várható hatása.”