Paulik Antal: Nagyobb mintán, több adattal végezzék a mikrocenzust!

Az Országgyűlés 2025. november 20-i plenáris ülésén Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló a 2027-es mikrocenzusról szóló törvényjavaslat általános vitában a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának álláspontját tolmácsolva azt szorgalmazta, hogy a tervezett három százalékosnál nagyobb mintán és bőségesebb kérdéssorral végezzék el a 2027-es mikrocenzust. Arról beszélt: a hazai nemzetiségek földrajzi eloszlása miatt a népesség három százalékát megkérdezve nem lehet reprezentatív adatokat szerezni ezekről a közösségekről. Ezért javasolta, hogy – a 2016-os mikrocenzushoz hasonlóan – a lakosság tíz százalékát vonják be a felmérésbe, és a kért adatok sorába vonják be a nemzetiségi hovatartozással, nyelvhasználattal kapcsolatos információkat is. Megemlítette: ennek többletköltségei jövőre betervezhetőek a 2027-es költségvetés előkészítése során. Felvetette: egy évtizede szerepeltek ezek a kérdések a mikrocenzusban, majd arról beszélt, a szintén érzékenynek számító egészségi adatokra továbbra is rákérdeznek majd az adatfelvétel során.  

Zárszavában Hidvégi Balázs államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a mikrocenzuson nem kerül sor a nemzetiségi adatok felmérésére, mert a mintavétel nagysága ezt nem teszi lehetővé.

„A felsőoktatásban a nemzetiségi pedagógusképzés fejlesztése kiemelt cél” – Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló a felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában a Nemzetiségek Bizottsága nevében arról beszélt, a felsőoktatásban a nemzetiségi pedagógusképzés fejlesztése kiemelt cél. A javaslat érinti a felősoktatás egyes részeit is – mondta, jelezve, hogy a nemzetiségek felsőoktatásban való részvétele biztosított és fontos szerepet tölt be. Kiemelte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, melynek karai és tanszékei alapvetően járulnak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon biztosítva legyenek a jól képzett nemzetiségi pedagógusok. A kulturális örökség védelme, a nemzetiségi oktatás és felsőoktatás támogatása, valamint az emlékhelyek megőrzése nem csupán egy-egy közösség érdeke, hanem a magyar állam egészének felelőssége – mondta Varga Szimeon jelezve, hogy a Nemzetiségek Bizottsága támogatni fogja a javaslatot.

Nemzetiségi utónévjegyzék 

A nemzetiségi utónévjegyzékkel összefüggésben az anyakönyvi eljárásról szóló, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításának általános vitájában 2025. november 19-én előterjesztőként felszólaló Ritter Imre, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a tárgyalt törvénymódosítás sem rendezi teljesen a helyzetet ezen a területen, ezért a jövőben újabb változtatásokra lesz majd szükség. Megjegyezte: többnyelvi, kisebbségi környezetben a keresztnév-választás is utalhat identitásra, és hozzátette, hogy az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggő törvény már megerősítette és pontosította az országos nemzetiségi önkormányzatok nemzetiségi utónévjegyzékre vonatkozó jogait. Mint mondta, a most tárgyalt javaslat bővítené és teljessé tenné az országos nemzetiségi önkormányzatok ezen jogait azzal, hogy lehetőséget biztosít számukra a korábban elfogadott névjegyzék felülvizsgálatára. A képviselő közölte, hogy a családnevekre vonatkozó eljárást a törvény nem részletezi, ezért ebben a témában egyeztetést kezdtek az országos nemzetiségi önkormányzatok. / Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a tavaszi ülésszakban már a parlament elé került a névadás kérdése, majd jelezte, hogy az akkor megszületett megoldást egészíti ki az országos nemzetiségi önkormányzatoknak megadni kívánt jog, hogy – minősített többséggel – felülvizsgálhassák a névjegyzéket.

„Emelni kell az országos nemzetiségi önkormányzatokban dolgozók bérét” – A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában Ritter Imre német nemzetiségi képviselő bérrendezést sürgetett a nemzetiségi önkormányzatok dolgozói számára. Elmondta: a 13 nemzetiségi országos önkormányzat hivatalaiban 150-160 ember dolgozik köztisztviselőként, akiket egyre nehezebb megtartani, mert ugyan 2025-ben kaptak egy 20 százalékos fizetésemelést, de a megelőző két évben nem, és jövőre sem számíthatnak erre. Jelezte: az országos nemzetiségi önkormányzatoknak – szemben a települési önkormányzatokkal – nincsenek többletforrásai, mindig csak az aktuális költségvetési törvény mellékletében garantált előirányzatokkal gazdálkodhat, ezért a bérfejlesztést csak külön forrásból lehet megvalósítani. Ebben kérte a kormány és az Országgyűlés segítségét. 

(mti)