Hogyan ismerhetők meg ma és őrizhetők meg a jövőnek a nemzetiségi kulturális értékek a hazai muzeális intézményekben?
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes július 31-én publikálta legújabb és mandátumának eddigi leghosszabb, 242 oldalas szakmai anyagát. „A nemzetiségi kulturális jogok érvényesülése a muzeális intézményrendszerben” című 2/2025. számú elvi állásfoglalás alapjául szolgáló vizsgálat közel két éven keresztül folyt, ennek keretében a biztoshelyettes 111 muzeális intézményhez juttatta el a kérdőívét. Emellett helyszíni látogatások keretében 2023-ban és 2024-ben munkatársaival 26 muzeális intézményt keresett fel, ahol strukturált interjúkat készítettek az intézmények vezetőivel, szakembereivel, illetve tájékozódtak az intézmények működéséről. Az ombudsmanhelyettes találkozott továbbá a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkárával is, aki támogatta a vizsgálat lebonyolítását. 2024 novemberében „A muzeális intézményrendszer nemzetiségi kulturális jogok érvényesítésében betöltött szerepéről” konferenciát is szervezett, amelyen a téma kiemelt hazai szakértőivel tekintette át a területen tapasztalható kihívásokat és lehetőségetek.
A biztoshelyettes az elvi állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a vizsgálat célja nem az egyes muzeális intézmények ellenőrzése volt, hanem a működési környezetük általános szakmai adottságainak, eredményeinek és nehézségeinek feltérképezése, illetve a muzeális intézményrendszer nemzetiségi tartalmú kulturális javainak, értékeinek védelméhez szükséges feladatok, intézkedések további erősítése, fejlesztése.
Az állam az intézményvédelmi kötelezettsége keretében megfelelő jogalkotással, a jogalkalmazás folyamatos ellenőrzésével, szükség szerint új, a hazai nemzetiségi közösségek kulturális javainak és értékeinek védelmét is érintő stratégiai jellegű koncepció kialakításával, a közgyűjteményi rendszer szakszerű fejlesztésének megfelelő finanszírozásával, illetve országos intézmények fenntartásával, működtetésével biztosítja a hazai nemzetiségi közösségek kulturális javainak megőrzését és gyarapítását. Ennek folyamatos nyomon követése és egyedi, illetve átfogó jellegű (felül)vizsgálata a szakmai irányítást végző rendszeren belül, valamint külső, speciális feladat- és hatáskörű ellenőrző mechanizmusok révén valósulhat meg.
Az ombudsmanhelyettes megállapította, hogy az elvi állásfoglalásban feltárt és jelzett problémák, szabályozási hiányosságok, ellentmondások, illetve jogalkalmazási nehézségek összességében akadályozzák a muzeális intézményi szférában a nemzetiségi kulturális jogok érvényesülését, amelyek a hazai nemzetiségi közösség alapvető jogainak megsértésével vagy azok megsértésének közvetlen veszélyével járhatnak, visszásságot okozva. Erre figyelemmel az elvi állásfoglalásához kapcsolódóan – az alapjogi visszásságok megszüntetése, illetve a feltárt visszásságok, problémák és akadályok felszámolása, illetve azok jövőbeni megelőzése érdekében – a biztoshelyettes 29 szakmai javaslatot fogalmazott meg, ezek többsége a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárát kéri fel további intézkedésre. Számos hiányosság azonban olyan jellegű szakmai kérdéssel volt kapcsolatos, amelyekben a nemzetiségi biztoshelyettesnek nem feladata és nincs speciális szakmai kompetenciája megoldási lehetőségeket felvázolni, ezért a javaslatai főként a felvetett problémák továbbgondolására, a jogalkalmazási gyakorlatok megváltoztatásának, illetve a jogszabálymódosításoknak a megfontolására, továbbá azok szakmai előkészítésére vonatkoznak.
Az ombudsmanhelyettes köszöni az országos nemzetiségi önkormányzatok, illetve a vizsgált muzeális intézmények, szakértők aktív részvételét, együttműködését a vizsgálat lebonyolításában. A támogatásukkal, közreműködésük eredményeként született meg az elvi állásfoglalás amelynek teljes szövege itt olvasható:
https://nemzetisegijogok.hu/…/0b8e8cfe-6779-c81a-b8bb…



