Hosszú szünet után az Országgyűlés elnöke február 23-ra összehívta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Mint valószínűleg már tudják, a hivatalos választási kampány is folyamatban van, ami jelentősen befolyásolta a plenáris ülés első napjait. A napok elején a miniszterelnök – szokásához híven – beszámolót tartott a kormány elmúlt hónapokban végzett tevékenységéről. Természetesen pozitívan értékelte munkáját, amelyet aztán az ellenzéki párt képviselői élesen bíráltak. A média is részletesen beszámolt a kormány eredményeiről, ezért ezt a jegyzeteimben nem fogom megemlíteni.

Az első háromnapos ülés napirendjén látszólag nincsenek etnikai kérdések, ami kissé meglepett. Nevezetesen néhány nappal ezelőtt a Párbeszéd párt ellenzéki képviselője, Berki Sándor módosító indítványt nyújtott be az idei költségvetési törvény módosítására. Javaslata szerint azoknak a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek olyan vármegyében működnek, ahol a nem elegendő számú önkormányzat miatt nem alakult területi nemzetiségi önkormányzat, lehetőségük lenne csatlakozni a szomszédos vármegyében működő nemzetiségük vármegyei önkormányzatához, ami egyben növelné az adott vármegyei önkormányzat támogatottságát is. Ez a két szomszédos vármegye nemzetiségi önkormányzata közötti jobb együttműködés érdekében történik.

Én is értesültem erről a kezdeményezésről, amelyet eredetileg a Nógrád Vármegye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata készített elő, de az előadók lehetőségei mások, ezért szerettem volna a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának következő ülésén kollégáimnak is bemutatni. Ez a parlamenti javaslat megelőzött minket, de a költségvetési bizottságban, ahol tárgyalták, nem kapott támogatást, így végül nem jutott be a plenáris ülésre, ami azt is jelenti, hogy bizottságunk már nem tudja benyújtani a választásokra.

A második pont, amelyet nem tárgyaltunk, bár tartalma nagyban befolyásolná minden nemzetiség helyzetét, több mint ezer állampolgár kezdeményezése volt a szkíták őshonos nemzetiségként való elismerésére. Ezt a kezdeményezést a Nemzetiségi Bizottságban sem vitattuk meg, de az Igazságügyi Bizottság megvitatta, amely – ahogy Vejkey Imre elnök az első olvasatban tájékoztatta – nem támogatja ezt a javaslatot. A kérdésben a végső ítéletet a következő ülésen fogjuk meghozni.

A napirend többi pontja nem érintette nemzeti státuszunkat vagy jogainkat, ezért most nem írok róluk. A Magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlésének tagjait is tájékoztattam a jelenlegi ülésszak elején, a Közgyűlés idei első ülésén történtekről. Az ülésszak után, mivel Hollerné Racskó Erzsébet elnök íveket kért a szlovák választási lista támogató aláírásainak gyűjtéséhez, megkezdődött ezen aláírások gyűjtése. Úgy vélem, hogy hamarosan átadjuk az összegyűjtött aláírásokat, és ezt követően, a Nemzeti Választási Bizottság pozitív határozatát követően, a szlovák választási lista jogilag érvényessé válik.

Az egyéb parlamenten kívüli tevékenységek közül csak kettőt szeretnék megemlíteni. Ahogy az az elmúlt években szokássá vált, Magyarország köztársasági elnöke újévi ebédre hívta meg az országos szószólókat és országos képviselőket az országos önkormányzatok elnökeivel együtt, ami egyben az utolsó ülést is jelentette a jelenlegi összetételben. Ugyanis a választások után, a jelenlegi információk szerint, a mai szószólók közül már csak négyen maradnak poszton.

Emellett jelen voltam a Dolina egyesület tagszervezeteinek közgyűlésén is, ahol röviden lehetőségünk nyílt a választásokkal kapcsolatos feladatokról is beszélni. A következő néhány jegyzetem fő témája a parlamenti választások lesznek, de valószínűleg a médiánk is tájékoztatni fog az előkészületekről és a kampányról.