December 18-án, a Nemzetiségek napján idén 30. alkalommal adták át a hazai nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és szervezeteknek adományozható Nemzetiségekért díjat.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.

A díjátadó ünnepségen részt vett Bulgária, Horvátország, Ukrajna, Örményország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ritter Imre nemzetiségi képviselő, dr. Kovács Edit társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár, dr. Gyeney Laura nemzetiségi ombudsmanhelyettes, a magyarországi őshonos nemzetiségek szószólói, a nemzetiségi országos önkormányzatok elnökei, nemzetiségi képviselők és vendégek. Az ünnepséget a Holczinger-Molnár duó és a Radoszty Zenekar műsora keretezte.

Ünnepi beszédében Soltész Miklós bejelentette, hogy a 2025-ös költségvetés „nagyszerűen alakul”, különösen Ritter Imre német nemzetiségi képviselő kitartó munkájának köszönhetően. Jelentős emeléseket tartalmaz a nemzetiségi köznevelési intézmények működési támogatásában, a pedagógushallgatók ösztöndíjában és a pedagógusok bérében. A köznevelési intézményeket fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok éves működési támogatása háromszorosára emelkedik. Megduplázzák a nemzetiségi pedagógushallgatók ösztöndíját, és a nemzetiségi pedagógusok 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megkezdett beruházások folytatódnak.

Az államtitkár a 30. alkalommal átadott Nemzetiségekért díj átadó ünnepségén beszélt az összefogás fontosságáról és Magyarország békés szerepéről. Soltész Miklós az adventi időszakban megrendezett díjátadón hangsúlyozta a nemzetiségek és a magyar nemzet közötti összefogás üzenetét, valamint Magyarország békepárti álláspontját. Magyarországot „a béke szigeteként” jellemezte, amelyben a nemzetiségeknek nagy szerepük van. Továbbá köszönetet mondott a leköszönő nemzetiségi képviselőknek, szószólóknak, valamint a helyi és országos önkormányzatok vezetőinek a békességet és a közösséget szolgáló munkájukért. Külön kiemelte a pedagógusok fáradhatatlan munkáját a következő nemzedékek nevelésében, a nyelvvesztés megállításában és az ősi nyelvek újratanításában, továbbá a civilek és az egyházi vezetők munkáját. A díjazottak életében a nemzetiségi életet összefogó „abroncsként” méltatta a hitet, a kultúrát és az oktatást.

A 2025. évi Nemzetiségekért díjakat Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke megbízásából Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára adták át a Bolgár Művelődési Házban. Az elismerést idén 11 magánszemély és két szervezet – a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház és a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület – kapta.

Nemzetiségekért díjban részesült 2025-ben:

a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

Az 1916-ban alapított Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház a legrégebbi anyaországon kívüli bolgár egyházközség. Budapesti központja a Bolgár Ortodox Egyház Közép- és Nyugat-Európai Egyházmegyéjének első székhelye volt. A Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Ortodox Templom 1932-ben épült a magyarországi bolgárok adományaiból. A Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház fontos szerepet tölt be a magyarországi bolgár közösség anyanyelvi, hitéleti és kulturális örökségének megőrzésében. 2016-ban fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi szent liturgiát Őszentsége Neofit bolgár pátriárka celebrálta. Az Egyházbizottság programot dolgozott ki, hogy az újabb nemzedékeket is bekapcsolják az egyházi és bolgár nemzetiségi közösségi életbe.

Bekiarisz Dimitrisz

Bekiarisz Dimitrisz a görög polgárháború elől menekülve érkezett Magyarországra. Gyermekotthonokban nevelkedett, vegyipari technikumi végzettséget szerzett és vegyésztechnikusként kezdett dolgozni. Az 1950-es évek végétől a magyarországi görög közösség zenekarában játszott mandolinon. Később tagja lett a Syllogos Kulturális Egyesületnek és tánccsoportjának. Több fesztiválon lépett fel zenészként és táncosként. Két cikluson keresztül tagja volt a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának. A Zuglói Görög Önkormányzat elnökévé, majd a Syllogos Kulturális Egyesület elnökévé választották. Rendszeresen részt vett a görög nemzetiség rendezvényein mint fellépő és szervező. A görög nyelv megőrzéséért is sokat tett. támogatta a kiegészítő általános iskolai görög oktatást.

Dr. Horváth Sándor

Dr. Horváth Sándor tanulmányai során néprajz, szlavisztika és teológiai diplomát szerzett. A horvátok valamennyi népcsoportjának hagyományait kutatta- Két cikluson keresztül vezetője volt a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságának, jelenleg a magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteményének kurátora. A Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának elnökeként több mint két évtizede segíti a hazai nemzetiségek néprajzi kutatását. Kiállításokat rendezett, tanulmányok, könyvek szerkesztője, emellett újságíróként és horvát verseskötetek fordítójaként is publikált. Mintegy három évtizedes egyetemi oktatói múlt áll mögötte. Narda polgármestere és a helyi horvát nemzetiségi önkormányzat elnöke is volt. amelynek jelenleg is tagja. Képviselőként részt vett a Vas megyei Önkormányzat és az Országos Horvát Önkormányzat munkájában.

Molnárné Sagun Zdzislawa Maria

Molnárné Sagun Zdzislawa Maria szociológusi, pedagógusi és kulturális menedzseri diplomát szerzett. Egyik alapítója a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének, amelynek elnöke is volt, jelenleg az alelnöke. Ötletgazdája a „Lengyel Keresztény Kulturális Napok” rendezvénysorozatnak. A Lengyel Közművelődési Központ igazgatójaként közösségi programokat, kiállításokat, koncerteket, történelmi előadásokat szervez. Munkájában együttműködik az Országos Lengyel Önkormányzattal, amelynek egy időszakban az elnöke is volt. Rész vállal a Derenki Búcsú szervezésében, és évekig koordinálta az emlékhely gondozását. Segíti a magyarországi lengyel nyelvű lelkipásztori munkát. Pályafutása során több közoktatási intézményben is tanított.

Eszes Mária Margit

 Eszes Mária Margit közel két évtizede Érd Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke. 2008-ban hívta életre a Rosenbrücke Német Nemzetiségi Énekkart azzal a céllal, hogy a svábok egykori népdalait megőrizzék és bemutassák Érd városában, valamint a szélesebb közönség előtt is. Az énekkar működését pályázatíróként és a német önkormányzaton keresztül is támogatja. Fontos szerepet vállalt a Hanselbeck tánckar megalakulásában, valamint közreműködött a saját fenntartású Pumukli Német Nemzetiségi Óvoda létrejöttében. Javasolta és segítette az óvoda bővítését egy új tornateremmel. Kezdeményezte a város közoktatási intézményeiben a német nyelv oktatásában résztvevő diákok tanulmányi támogatását. Német nemzetiségi rendezvények szervezője, amelyek során kapcsolatokat épített ki Pest Vármegye német nemzetiségi önkormányzataival.

Diramerján Artin

Diramerján Artin író, költő, újságíró, szerkesztő-riporter, rendező, a magyarországi örmény közösség kulturális és társadalmi életének sokoldalú alakja. A Magyar Televízió szerkesztő-riportereként kezdte a pályáját. 1993-ban jelent meg első verseskötete, de drámaíróként, dalszövegíróként is tevékeny. Nyolc évig vezette az Urartu Örmény Színházat, később a produkciós vezetője lett. A Terézvárosi Örmény Nemzetiségi Önkormányzat, majd a Kispesti Örmény Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjeként tevékenykedett. A Diaszpóra 21 című örmény magazin főszerkesztője, az Arménia örmény magazin szerkesztője, a magyarországi örmény közösség médiaplatformjainak tartalomkészítője. Szervezője és alkotója több örmény nemzetiségi rendezvénynek.

Durkó Albert Zoltán

Durkó Albert Zoltán hétgyermekes családba született. Mély hitbeli elkötelezettségét szüleitől örökölte. Pásztori szolgálatát 1991-ben kezdte Pakson. Itt alapította meg a Mégis Van Remény Egyesületet, amely a hátrányos helyzetű családokat támogatta. 1996-ban tért vissza szülővárosába, Békésre, ahol egyházi felkérésre megalapította és azóta is irányítja a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziót. A szervezet a hazai és határon túli roma közösségek lelki, társadalmi és kulturális felemelkedését szolgálja. Kiemelkedően fontos tevékenysége a cigánypasztoráció. A misszió országos hálózattá fejlődött, és mintegy 1300 munkatárssal dolgozik, amelynek vezetőjeként és lelkipásztoraként a keresztény hit és a romák társadalmi integrációja, oktatási és szociális felzárkóztatása érdekében munkálkodik.

Fábiánné Orosz Ibolya

Fábiánné Orosz Ibolya diplomáját az ELTE román nyelv és irodalom – könyvtár szakán szerezte. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. felelős szerkesztője volt, majd közoktatási szakintézményekben tevékenykedett. Részt vett a román nemzetiségi kerettantervek, érettségi követelmények kidolgozásában. Évtizedeken át közreműködött az Országos Általános Iskolai Tanulmányi Verseny tartalmának elkészítésében. 2004-től az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakirodájának vezetőjeként irányította a kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos feladatokat. Számos továbbképzést szervezett román nemzetiségi tanárok számára. Harminc évig az Országos Kisebbségi Bizottság, Országos Nemzetiségi Tanács tagja, alelnöke és huszonöt évig a Pedagógus-Továbbképzési Akkreditációs Testület tagja, alelnöke és huszonöt évig a Pedagógus- Továbbképzési Akkreditációs testület tagja volt. Mai napig a román nyelv és irodalom Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny ügyvezető elnöke és bizottsági tagja.

Majorné Zsebesi Borbála

Majorné Zsebesi Borbála történelem – orosz szakon szerezte tanári diplomáját. 1973 óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, Múcsonyban, a mai Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskolában.  A rendszerváltást követően elkészítette a ruszin nyelv oktatásának tantervét, tanulócsoportokat állított össze, oktatta a ruszin nyelvet, ruszin ének- és tánccsoport hozott létre, és nyelvi táborokat szervezett. Jelenleg 39 kisdiák vesz részt a ruszin nyelv és népismeret oktatásban, a ruszin ifjúsági tánccsoportnak 16 tagja van. Az általa felkészített diákok nagy sikerrel lépnek fel hazai és nemzetközi rendezvényeken. Több cikluson keresztül elnöke volt a Múcsonyi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatnak, valamint tagja a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Területi Ruszin Önkormányzatnak.

Dr. Ember Tibor

Dr. Ember Tibor a budapesti szerb-horvát általános iskolában ismerkedett meg a nemzetiségi nyelvvel és kultúrával. Ott kezdte a néptáncot, emellett a versenysportot, röplabdában korosztályos magyar válogatott volt. A SOTE Általános Orvosi Karán diplomázott. Orvosi munkája mellett folyamatos kapcsolatban állt a szerb-horvát, majd szerb nemzetiség közösségeivel. Kiemelkedő táncosa volt a Fáklya délszláv néptáncegyüttesnek, több koreográfiában szólót táncolt. Tagja a Budapest Főváros II. kerületi Szerb Önkormányzatnak, ahol számos program és rendezvény szervezője és kezdeményezője. Egy cikluson át tagja volt a Szerb Országos Önkormányzatnak. Alapító tagja és meghatározó színésze a Magyarországi Szerb Színháznak. Színészi, rendezői, koreográfusi és szervezői tevékenysége során mindvégig a szerb kultúra és hagyományok ápolását tartja szem előtt. Társalkotóként vesz részt a Suncokret drámapedagógia csoport munkájában. Tevékenységeivel nagyban hozzájárul a szerb kulturális értékek továbbadásához.

Dr. Alt Gyula

Dr. Alt Gyula a II. világháborúban elvesztette a szüleit, és a nagymamája nevelte fel. Tanítói képesítést szerzett, majd Bánkon és Felsőpetényben tanított szlovák nyelvet, ahol kulturális és hagyományőrző programokat is szervezett. Alapító tagja a Bánki Nemzetiségi Találkozónak, amely jövőre ünnepli 60. évfordulóját. Elvégezte a Tanárképző Főiskolát, majd a pozsonyi Komensky Egyetemen doktorált. 1970-től az Országos Szlovák Szövetség munkatársa, később titkára volt. Nyugdíjba vonulásáig az Országos Szlovák Önkormányzat elnökhelyetteseként tevékenykedett, Megalakította Vác város szlovák önkormányzatát, melynek mai napig elnöke. Tagja volt a Pest Vármegyei Közgyűlésnek. Vezetésével kiépültek Vác testvérvárosi kapcsolatai. Kezdeményezője volt a váci, valamint a szlovákiai és csehországi testvérvárosok diákjai részére rendezett diákolimpiának.

Hanzsek Alajos

Hanzsek Alajos szlovén közösségi és közéleti munkája több évtizedes múltra tekint vissza. Több cikluson keresztül tagja volt Felsőszölnök önkormányzatának és szlovén nemzetiségi önkormányzatának. A Magyarországi Szlovének Szövetségének elnökségi tagjaként meghatározó szerepet töltött be a szlovén nemzetiség kulturális és társadalmi életének szervezésében. Tizenhét éven keresztül vezette a Szlovén Szövetség felsőszölnöki néptánccsoportját. Minden évben részt vesz a Rába-vidéki szlovén rönkhúzáson, valamint bemutatókat szervez magyar és szlovén helyszíneken. Kosárfonó műhelyeket tart iskolásoknak, ezzel is hozzájárulva a kézműves hagyományok fennmaradásához. Ezen felül a gyümölcstermesztés, különösen az almatermesztés területén oktatja a fiatalokat, segítve a hagyományos gazdálkodás ismereteinek továbbadását.

a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület

A Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesület Veszprémben és országos szinten is sokat tesz a magyarországi ukrán nemzetiség oktatási, kulturális és egyházi életéért. Elnöke, Zakar Irina 15 éve képviseli az ukrán nemzetiséget a helyi, illetve az országos szintű önkormányzatban. Az egyesület részt vesz Veszprém város rendezvényein, ezenkívül önálló kulturális programokat is szervez, például ukrán festőművészek munkáiból kiállítást, Mihailo Vihula operájából ősbemutatót, de nemzetközi kulturális fesztiválokon is képviselteti magát. Az egyesület évek óta szorosan együttműködik az ukrán nyelvű görögkatolikus egyházhoz tartozó, Magyarországon szolgáló atyákkal, akik a városban havi rendszerességgel tartanak szentliturgiát. Az orosz-ukrán háború kitörése óta önkéntes és missziós munkát végez a menekültek megsegítésére, ennek során a mielőbbi integrációjuk érdekében magyar nyelvoktatást szervez.