Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Fekeden átadták a negyedik tanösvényt

web1

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2018. június 18.

Értelmes viták révén találjuk meg mindazt, ami összeköt”

Német nemzetiségi tanösvényt avattak Fekeden

Elkészült a negyedik: június 17-én került sor a Baranya megyei Feked német nemzetiségi tanösvényének ünnepélyes átadására. „A magyarországi német építészet gyöngyszemeként” is emlegetett baranyai település tematikus útvonalának fő motívuma a fa: a fekedi németek múltja és jelene, életmódja, hagyományai, ünnepei és mindennapjai nyolc tanösvény-állomás segítségével elevenednek meg.

A fa a helyi németek egész életét meghatározta: a fából készült bölcsőtől egészen a fa koporsóig – mondta köszöntőjében a kétszáz lelket számláló település német önkormányzatának elnöke, aki az énekes-táncos-zenés produkciókkal színesített ünnepség vendégeit elsőként köszöntötte. Szeifert János kiemelte: a most elkészült tanösvény ékes bizonyítéka annak, hogy a fekedihez hasonló kis közösségek is képesek összefogással nagy dolgokat létrehozni.

A nyolc állomást végigjárva a hozzánk látogató turisták, iskolai csoportok, de maguk a falubeliek is betekintést nyerhetnek a történelmünkbe, hagyományainkba és kultúránkba. Minden lényeges dologgal megismerkedhetnek, ami az önazonosság-tudatunkat meghatározza – vette át a szót Tillmann Péter polgármester. – Természeti értékeket bemutató tanösvényekkel sok helyütt találkozhatunk. A miénk azonban annál több: azt mutatja meg, hogyan forrott egybe a természet az itt élő németek kultúrájával. Meggyőződésünk, hogy a mai „műanyag világunkban” érdemes olykor-olykor visszanyúlnunk a múltba. Feked ugyan már régebben felkerült a turizmus térképére, az új tanösvénnyel mégis új fejezet kezdődik a falu életében.

Hazánkban összesen több mint négyszáz településen élnek jelentős létszámban németek – történetük, nyelvjárásuk, népszokásaik és viseletük mind-mind egyedi. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a 2010-ben kidolgozott oktatás-nevelési stratégiájának egyik célkitűzését valósította meg, amikor a német településeken működő iskolákat és egyéb intézményeket, civil szervezeteket együttműködésre ösztönözte, aminek eredményeképp fenntartható német nemzetiségi tanösvények jöttek, illetve jönnek majd létre. A táblák, vezetőfüzetek, interaktív játékok és installációk együttes feladata az, hogy élményeket nyújtsanak és ismereteket közvetítsenek – hangsúlyozta Englenderné Hock Ibolya. A tanösvény-projekt lényegét ugyanis az országos német önkormányzat oktatásügyi tanácsnoka foglalta össze. – A már meglévő tematikus útvonalaink igen sikeresek, így ezen felbátorodva az a célunk, hogy egyre tovább bővítsük a hálózatot. A német nemzetiségi tanösvények külső arculata azonos, tartalmukban azonban nagyon különbözőek. Tudjuk, hogy nehéz, de a célunk az, hogy megtaláljuk azokat az egyes településekre jellemző, finom különbségeket, amelyek a látogatók számára is érdekesek lehetnek.

A tanösvényeinkkel nemcsak a külvilágnak akartuk megmutatni, de magunkat is meg akartuk győzni arról, hogy az elmúlt háromszáz esztendőben olyan otthont, olyan településeket építettünk, amelyek egyedi értékekkel rendelkeznek, és amelyekre méltán lehetünk büszkék – fogalmazott köszöntőjében Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. – Ezzel a „daloló, táncoló nemzetiség” kliséjét is cáfolni tudjuk, mert persze szeretünk énekelni és táncolni, de egyébként éljük a magunk normális életét. Azt szeretnénk, ha az adott helyi közösség tagjai – idősek és fiatalok, önkormányzatok és civil szervezetek – beszélgetések, viták révén találnák meg mindazt, ami leginkább jellemzi a falujukat, ami összeköti őket, és amiből aztán a tanösvény központi gondolata eredeztethető. Azt kívánom, hogy az új tanösvényünket is sokan látogassák meg – és nem csak azért, hogy az idegenforgalom fellendüljön, hanem azért is, hogy a kis közösségek elhiggyék magukról, hogy képesek értéket teremteni.

Az ünnepség második felében került sor a tanösvény legelső bejárására. Az idegenvezetést a tematikus útvonal megalkotását koordináló dr. Erb Maria germanisztika-professzor és Peck Tiborné építész vállalták. Vezetésük nyomán érdekes tények és izgalmas történetek bontakoztak ki a fekedi németek háromszáz esztendejéből. A vendégek egyebek mellett megtudhatták, mi célt szolgált és hogyan készült a helyiek jellegzetes fa lábbelije, a klumpa; hogy mi köze a fának a helyiek által gyakran fogyasztott stifoldernek és aszalványoknak; vagy, hogy miért olyan fontos a falu népének a templomuk mögött található, több mint 150 éves hársfa.

A fekedin túl három német nemzetiségi tanösvény várja a látogatóit: egy a dél-dunántúli Sombereken, egy a Budapest közeli Pilisszentivánon, egy pedig a Komárom-Esztergom megyei Tarjánban. Mecseknádasdon augusztusban adnak át német nemzetiségi tematikus ösvényt, és hamarosan megkezdődhet újabb három létrehozása is. Valamennyi a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kezdeményezésére, a Németországi Szövetségi Belügyminisztérium támogatásával épülhetett, illetve épülhet meg. 

erste_Führung_durch_den_zweisprachigen_Lehrpfad_a_kétnyelvű_tanösvény_első_bejárása_1 erste_Führung_durch_den_zweisprachigen_Lehrpfad_a_kétnyelvű_tanösvény_első_bejárása_2 Feierstunde_ünnepség das_Begleitheft_zum_Lehrpfad_a_tanösvény_vezetőfüzete

...megosztás