Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Munkalátgatáson Csongrád megyében

Az ombudsman és helyetteseinek munkalátogatása Csongrád megyében

NEMZETISÉGI OMBUDSMANHELYETTES·2018. JÚNIUS 7.

Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes és Bándi Gyula a Jövő Nemzedékek Szószólója 2018. június 5-6-án munkatársaival Csongrád megyében járt. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei hivatali munkájuk mellett évente hagyományosan két megyébe utaznak el, hogy ott személyesen is tájékozódjanak az alapjogok érvényesülésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a helyi szervek és az ott élő polgárok különböző problémáiról. A látogatás kiváló alkalom arra, hogy a biztos és helyettesei megismerkedjenek a helyi jó gyakorlatokkal is.

A megyelátogatás során a helyi polgárok lehetőséget kapnak arra, hogy előzetesen egy kihelyezett gyűjtőládában helyezzék el panaszaikat, de akár személyesen is előadhassák a hatóságokkal, közszolgáltatókkal kapcsolatos kifogásaikat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala helyszínre utazó munkatársainak.

Az alapvető jogok biztosa és helyettesei a látogatás nyitányaként június 5-én délelőtt a megye jegyzőinek mutatták be feladatukat, hatáskörüket, a jogvédelmi és az igazgatási munka találkozásának felületeit. Kiemelték, hogy ezek a tevékenységek az egymástól elkülönült szakterületeken is a polgárok érdekeinek szolgálatában állnak. Székely László ombudsman „Az ombudsmani figyelem fókuszában – a gyermekek, a fogyatékossággal élők és más segítségre szorulók védelme címmel tartott tájékoztató előadást. Szalayné Sándor Erzsébet a nemzetiségi jogok hazai érvényesüléséről beszélt, Bándi Gyula előadásának címe „A jövő nemzedékek védelme a helyi önkormányzatok szintjén” volt.

Székely László ombudsman június 5-én az SZTE- Gyermekgyógyászati Klinika gyermek pszichiátriai részlegén többórás megbeszélésen vett részt. Megállapította, hogy nemcsak Csongrád megyében, hanem az egész országban súlyos, az alapjogokat is érintő problémák sora merül fel a kötelező és az önkéntes gyermekpszichiátriai gyógykezelésekkel kapcsolatban. Székely László szerint még idén érdemes konferenciát rendezni minden érintett, azaz a szaktárcák és államtitkárságok, valamint az orvostársadalom bevonásával, hogy a felmerült problémákat orvosolják.

Az ombudsman másnapi sajtótájékoztatóján példaként elmondta, hogy a kényszergyógykezeléseknél a szabályok szerint 72 órán belül bírói szemlét kell tartani, ám ez sehol sem valósul meg. Az is több kérdést vet fel, hogy mi a teendő akkor, amikor a gyermek törvényes képviselői között nincs egyetértés a kezelésről. Székely László arról tájékoztatott, hogy a Kúriával közösen létrehozott egy munkacsoportot, ami áttekinti az országos gyakorlatot, és a kötelező gyógykezelésre vonatkozó nem peres eljárás szabályainak módosítására is javaslatot fog tenni.

Az alapvető jogok biztosa ellátogatott a Csillag börtönbe is, ahol munkatársaival a tényleges életfogytiglanra ítéltek fogvatartási körülményeivel ismerkedett. Benyomásai alapján a Csillag börtön jó példa arra, hogy miként lehet ezt a súlyos büntetést humánusan és a lehetőségekhez képest emberségesen végrehajtani.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes hivatalos programját Mórahalmon kezdte, ahol találkozott az ún. Colourful Cooperation elnevezésű stratégiai projekt ötletgazdáival és partnereivel. A magyar-szerb IPA program során egy négyszáz fő befogadására alkalmas szerb kulturális központ épül fel jövő év januárjáig.

A megyelátogatás első napjának délutánján a nemzetiségi biztoshelyettes ellátogatott a deszki „Szent Száva” Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központba, ahol megismerkedett az ott zajló rendkívül szerteágazó és kiemelkedő tevékenységekkel és szolgáltatásokkal, amelynek működtetője a „Bánát” Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület, Deszk.

Első napi programját a biztoshelyettes a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumba való látogatással zárta, amelynek során találkozott a kollégium oktatóival, mentoraival és hallgatókkal.

Június 6-án a biztoshelyettes programja a Szegedi Nemzetiségek Házában kezdődött (Nemzetiségek Háza Szeged), ahol a nemzetiségi szervezetek és önkormányzatok példaértékű összefogásával és együttműködésével ismerkedett meg. A Nemzetiségek Házában tett látogatás során többek között arról kapott tájékoztatást a biztoshelyettes, hogy a kis létszámú nemzetiségi önkormányzatoknak milyen komoly gondot okoz a sok adminisztráció, ami elveszi az időt és energiát az érdemi munkától. A megjelentek jelezték azt is, hogy a feladatalapú támogatásokról sok esetben késéssel, nem átlátható szempontok alapján születnek meg a döntések, a megítélt összegeket pedig nem utalják pontosan, ami komoly működési zavarokhoz, nehézségekhez vezet.

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi pedagógusok hiányának problémája már évek óta a nemzetiségi biztoshelyettes figyelmének fókuszában áll, a biztoshelyettes munkalátogatását az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nemzetiségi pedagógusképzésben érintett oktatóival folytatott megbeszéléssel zárta.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula munkalátogatása során ellátogatott a szegedi Fehér tóhoz, ahol egyeztetést folytatott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának vezetőivel, és az alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőivel. Másnap egy régészeti feltárást látogatott meg munkatársaival, majd a szegedi Móra Ferenc Múzeumban folytatott szakmai egyeztetést.

A biztoshelyettes a természet- és örökségvédelem területén dolgozó szakemberekkel folytatott megbeszéléseinek tapasztalatait összegezve az erdőtörvénnyel kapcsolatban továbbra is fenntartásai vannak, ugyanakkor a munkalátogatás során adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a jogalkotás és a költségvetési támogatások területén egyaránt kiszámíthatóságra van szükség. A termálvíz felhasználásával kapcsolatban helytelennek tartja, hogy immár nem kötelező visszasajtolni azt, míg az öntözővízzel kapcsolatban Csongrád megyében azt tapasztalta, hogy a meglévő kapacitásokat sem használják fel. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra nagyobb figyelmet kellene fordítani álláspontja szerint, míg a Móra Ferenc Múzeumban tapasztaltak kapcsán problémásnak látja, hogy az alacsony bérek miatt a szakemberek elhagyják az intézményt. A biztoshelyettes hangsúlyozta, hogy ha elvesznek kulturális örökségeink, azokat nem lehet pótolni, így az erre a célra fordított pénz jóval túlmutat magán az összegen, amit ráköltenek.

...megosztás