Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Munkalátgatáson Csongrád megyében

Az ombudsman és helyetteseinek munkalátogatása Csongrád megyében

NEMZETISÉGI OMBUDSMANHELYETTES·2018. JÚNIUS 7.

Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes és Bándi Gyula a Jövő Nemzedékek Szószólója 2018. június 5-6-án munkatársaival Csongrád megyében járt. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei hivatali munkájuk mellett évente hagyományosan két megyébe utaznak el, hogy ott személyesen is tájékozódjanak az alapjogok érvényesülésével kapcsolatos kérdésekről, valamint a helyi szervek és az ott élő polgárok különböző problémáiról. A látogatás kiváló alkalom arra, hogy a biztos és helyettesei megismerkedjenek a helyi jó gyakorlatokkal is.

A megyelátogatás során a helyi polgárok lehetőséget kapnak arra, hogy előzetesen egy kihelyezett gyűjtőládában helyezzék el panaszaikat, de akár személyesen is előadhassák a hatóságokkal, közszolgáltatókkal kapcsolatos kifogásaikat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala helyszínre utazó munkatársainak.

Az alapvető jogok biztosa és helyettesei a látogatás nyitányaként június 5-én délelőtt a megye jegyzőinek mutatták be feladatukat, hatáskörüket, a jogvédelmi és az igazgatási munka találkozásának felületeit. Kiemelték, hogy ezek a tevékenységek az egymástól elkülönült szakterületeken is a polgárok érdekeinek szolgálatában állnak. Székely László ombudsman „Az ombudsmani figyelem fókuszában – a gyermekek, a fogyatékossággal élők és más segítségre szorulók védelme címmel tartott tájékoztató előadást. Szalayné Sándor Erzsébet a nemzetiségi jogok hazai érvényesüléséről beszélt, Bándi Gyula előadásának címe „A jövő nemzedékek védelme a helyi önkormányzatok szintjén” volt.

Székely László ombudsman június 5-én az SZTE- Gyermekgyógyászati Klinika gyermek pszichiátriai részlegén többórás megbeszélésen vett részt. Megállapította, hogy nemcsak Csongrád megyében, hanem az egész országban súlyos, az alapjogokat is érintő problémák sora merül fel a kötelező és az önkéntes gyermekpszichiátriai gyógykezelésekkel kapcsolatban. Székely László szerint még idén érdemes konferenciát rendezni minden érintett, azaz a szaktárcák és államtitkárságok, valamint az orvostársadalom bevonásával, hogy a felmerült problémákat orvosolják.

Az ombudsman másnapi sajtótájékoztatóján példaként elmondta, hogy a kényszergyógykezeléseknél a szabályok szerint 72 órán belül bírói szemlét kell tartani, ám ez sehol sem valósul meg. Az is több kérdést vet fel, hogy mi a teendő akkor, amikor a gyermek törvényes képviselői között nincs egyetértés a kezelésről. Székely László arról tájékoztatott, hogy a Kúriával közösen létrehozott egy munkacsoportot, ami áttekinti az országos gyakorlatot, és a kötelező gyógykezelésre vonatkozó nem peres eljárás szabályainak módosítására is javaslatot fog tenni.

Az alapvető jogok biztosa ellátogatott a Csillag börtönbe is, ahol munkatársaival a tényleges életfogytiglanra ítéltek fogvatartási körülményeivel ismerkedett. Benyomásai alapján a Csillag börtön jó példa arra, hogy miként lehet ezt a súlyos büntetést humánusan és a lehetőségekhez képest emberségesen végrehajtani.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi biztoshelyettes hivatalos programját Mórahalmon kezdte, ahol találkozott az ún. Colourful Cooperation elnevezésű stratégiai projekt ötletgazdáival és partnereivel. A magyar-szerb IPA program során egy négyszáz fő befogadására alkalmas szerb kulturális központ épül fel jövő év januárjáig.

A megyelátogatás első napjának délutánján a nemzetiségi biztoshelyettes ellátogatott a deszki „Szent Száva” Oktatási, Kulturális és Hitéleti Központba, ahol megismerkedett az ott zajló rendkívül szerteágazó és kiemelkedő tevékenységekkel és szolgáltatásokkal, amelynek működtetője a „Bánát” Szerb Kulturális Közhasznú Egyesület, Deszk.

Első napi programját a biztoshelyettes a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégiumba való látogatással zárta, amelynek során találkozott a kollégium oktatóival, mentoraival és hallgatókkal.

Június 6-án a biztoshelyettes programja a Szegedi Nemzetiségek Házában kezdődött (Nemzetiségek Háza Szeged), ahol a nemzetiségi szervezetek és önkormányzatok példaértékű összefogásával és együttműködésével ismerkedett meg. A Nemzetiségek Házában tett látogatás során többek között arról kapott tájékoztatást a biztoshelyettes, hogy a kis létszámú nemzetiségi önkormányzatoknak milyen komoly gondot okoz a sok adminisztráció, ami elveszi az időt és energiát az érdemi munkától. A megjelentek jelezték azt is, hogy a feladatalapú támogatásokról sok esetben késéssel, nem átlátható szempontok alapján születnek meg a döntések, a megítélt összegeket pedig nem utalják pontosan, ami komoly működési zavarokhoz, nehézségekhez vezet.

Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi pedagógusok hiányának problémája már évek óta a nemzetiségi biztoshelyettes figyelmének fókuszában áll, a biztoshelyettes munkalátogatását az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar nemzetiségi pedagógusképzésben érintett oktatóival folytatott megbeszéléssel zárta.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula munkalátogatása során ellátogatott a szegedi Fehér tóhoz, ahol egyeztetést folytatott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának vezetőivel, és az alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőivel. Másnap egy régészeti feltárást látogatott meg munkatársaival, majd a szegedi Móra Ferenc Múzeumban folytatott szakmai egyeztetést.

A biztoshelyettes a természet- és örökségvédelem területén dolgozó szakemberekkel folytatott megbeszéléseinek tapasztalatait összegezve az erdőtörvénnyel kapcsolatban továbbra is fenntartásai vannak, ugyanakkor a munkalátogatás során adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a jogalkotás és a költségvetési támogatások területén egyaránt kiszámíthatóságra van szükség. A termálvíz felhasználásával kapcsolatban helytelennek tartja, hogy immár nem kötelező visszasajtolni azt, míg az öntözővízzel kapcsolatban Csongrád megyében azt tapasztalta, hogy a meglévő kapacitásokat sem használják fel. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra nagyobb figyelmet kellene fordítani álláspontja szerint, míg a Móra Ferenc Múzeumban tapasztaltak kapcsán problémásnak látja, hogy az alacsony bérek miatt a szakemberek elhagyják az intézményt. A biztoshelyettes hangsúlyozta, hogy ha elvesznek kulturális örökségeink, azokat nem lehet pótolni, így az erre a célra fordított pénz jóval túlmutat magán az összegen, amit ráköltenek.

...megosztás