Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Pressemitteilung (LdU): Gedenkveranstaltung in Bohl zu Ehren der verschleppten und vertriebenen Ungarndeutschen

web1

SAJTÓKÖZLEMÉNY

2018. január 19.

Békévé oldja az emlékezés…

Az elhurcolt és elűzött magyarországi németekre emlékeztek Bólyban

Alig több mint hét évtizeddel ezelőtt, a második világháború utolsó hónapjaiban magyarországi németek tízezreit deportálták kényszermunkára a Szovjetunióba, 1946 januárjától 1948 nyaráig pedig a teljes vagyonuktól megfosztva mintegy 200.000 hazai németet telepítettek ki Németországba. Egyetlen „bűnük“ a német származásuk volt. E sorscsapások feldolgozása nemzedékek óta tart. Bár a sebek nehezen gyógyulnak be, az országszerte tartott megemlékezések nagyban hozzájárulnak a megbékéléshez. Január 19-e immár öt esztendeje a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja. A központi programnak idén a Baranya megyei Bóly adott otthont.

A megemlékezést a Nepomuki Szent János Templomban tartották: dr. Takács Gábor, a Pécsi Egyházmegye székesegyházi főesperese német nyelvű misét celebrált. Az egybegyűlteket Bóly polgármestere köszöntötte. Hárs József elmondta: a településről mintegy 900 német lakost hurcoltak, illetve üldöztek el, így a kisvárosban jóformán nincs olyan család, amely családi, rokoni vagy baráti kapcsolat révén ne lenne érintett a tragédiában.

Sosem tudjuk már meg, hogy az akkori politika meg tudta volna-e akadályozni mindezt – mondta köszöntőjében Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, aki kiemelte: mivel az akkori politikai pártok között több magyarországi németeket sújtó intézkedéseket támogatta, így a magyar politika is felelős a történtekért.

Nem tudjuk a múltat meg nem történtté tenni, és bár a sebek nehezen gyógyulnak, csak úgy érhetjük el azt, hogy e borzalmak többé ne történhessenek meg, ha emlékezünk – hangsúlyozta ünnepi beszédében Schanda Tamás, az EMMI államtitkára. – Az áldozatok, az elűzöttek száma számunkra nem csak statisztika. Minden egyes elhurcolt, elűzött ember személy, nem szám: anya, gyermek vagy nagyapa, tanító, gazdálkodó, pap vagy esztergályos. Hatalmas veszteség ez nemcsak a hazai németségnek, hanem az egész országnak. Legyen tanulság a jövő számára: összetartozunk jóban is, rosszban is. Az elűzöttek, elhurcoltak erre emlékeztetnek minket.

A megbocsátás, tolerancia és emberségesség üzenetét közvetítette beszédében a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke. Heinek Ottó hangsúlyozta: örömteli, hogy az egykor a politika által egymás ellen hergelt nemzetiségek mára már egyre gyakrabban emlékeznek együtt. A Bóllyal szomszédos település szülötteként személyes hangvételű történettel emlékezett: – A szülőfalumban, Borjádon, veszély – például tűzvész – esetén mindig a szerb-ortodox templom harangja kondult meg. A harangzúgásra a falu apraja-nagyja összefutott, hiszen ha a szülőfalu védelméről volt szó, akkor nem számított, ki milyen vallású, kinek mi az anyanyelve. 1946 júniusában, amikor az elűzendő németekkel megpakolt lovaskocsi-konvoj indult útnak, a szerb harangozó azt tette, amit abban a pillanatban helyesnek gondolt: meghúzta a vészharangot. Érezte, hogy nagy a baj. Azt kívánom, hogy a mai emléknap is

egyfajta vészharang legyen, és mindnyájunkat emlékeztessen arra a kötelességünkre, hogy cselekednünk kell, ha igazságtalansággal, kirekesztéssel,, hátrányos megkülönböztetéssel találkozunk.

Megbékélhetünk, de nem felejthetünk! A mi felelősségünk és kötelességünk, hogy mindig legyen, aki emlékezni fog minderre – hangsúlyozta Ritter Imre. A német nemzetiségi szószóló kiemelte, hogy a magyarországi németség történelmi lehetőség előtt áll: az április 8-i országgyűlési választáson újra szavazati joggal rendelkező, teljes jogú német parlamenti képviselőt juttathat a Parlamentbe, aki nem csak a korrekt emlékezetkultúráért, hanem a magyarországi németség jövőjéért dolgozik majd. – Képviselővel a Parlamentben biztosíthatjuk nemzetiségünk teljes körű oktatási és kulturális autonómiáját, olyan színvonalú német bölcsőde-, óvoda- és iskolarendszer kifejlesztését, amely visszaadja gyermekeink és unokáink számára a részben már elveszett német anyanyelvet, megerősíti német identitásukat, hogy többnyelvű, a világra nyitott, a német értékeinkkel és tradícióinkkal felvértezett fiatalként egyénileg az élet minden területén boldogulhassanak, összetartó német közösségként pedig mindig emlékezzenek a múltban történtekre.

A megemlékezés koszorúzással zárult a hazájukból elűzöttek 2016 szeptemberében felavatott emlékművénél.

heilige_MesseSzentmise a bólyi templomban

LdU-Vorsitzender_Otto_HeinekHeinek Ottó és

Parlamentssprecher_Emmerich_RitterRitter Imre beszélt az emléknapon

...megosztás