Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Tanévkezdet – A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes közleménye

Tanévkezdet – a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes

a nemzetiségi közoktatás jelentőségéről

Magyarország államalkotó nemzetiségei számára identitásuk megtartása és folyamatos fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú az anyanyelvük használatának megőrzése, valamint a fiatal generációk ösztönzése közösségük nyelvének elsajátítására és mindennapi használatára. A család mellett az anyanyelvi nevelés legfontosabb színterei a nemzetiségi nevelés-oktatást biztosító intézmények, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a nemzetiségi közösségekhez tartozó gyermekek nevelés- oktatására részben vagy teljesen a nemzetiségi nyelvükön kerüljön sor.

A nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettesként a 2017/2018-as tanév kezdete alkalmából szeretném felhívni a figyelmet a magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatás fontosságára, annak eredményeire és az előttünk álló kihívásokra. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 12. § b) pontja alapján a nemzetiséghez tartozó minden személynek joga van részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben. Ugyanezen törvény 19. §-ának értelmében – kollektív jogként – a nemzetiségi közösségeknek joguk van intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez. A nemzetiséghez tartozó gyermekek és fiatalok óvodai, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelésben-oktatásban, nemzetiségi kollégiumi ellátásban és felsőfokú képzésben részesülhetnek. Az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, valamint a közösségek oktatásszervezéshez való jogát a törvény további rendelkezései részleteiben is szabályozzák.

Általánossá vált, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő gyerekek ma már eltérő nyelvtudással érkeznek az intézményekbe, így a nemzetiségi pedagógusok első feladata a stabil nyelvtudás átadása és a kommunikáció elősegítése. Miközben a nemzetiségi pedagógusok helyzete, előmenetele, képzése és utánpótlása is kihívásokkal küzd, vállalt feladatukat nagy elhivatottsággal látják el, melyért köszönet illeti őket.

Bár javuló tendenciáknak és jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi, a nemzetiségi tankönyvek és oktatási segédeszközök biztosítása terén továbbra is sok a tennivaló, különösen azon nemzetiségeink esetében, ahol – az anyaország hiánya, vagy az anyaországgal kialakított kapcsolatok szintje miatt – az adott nemzetiség nem számíthat a határon túlról érkező támogatásra. Ugyanez mondható el a pedagógusképzés helyzetéről is, melynek részletes elemzését az alapvető jogok biztosával közösen készített, a nemzetiségi felsőoktatásról ez évben kiadott jelentésem tartalmazza.

A 2017/2018-as tanév alkalmából is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Magyarország által biztosított nemzetiségi oktatási lehetőségek, illetve a ma már jelentős részben a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi iskolarendszer intézményei csak akkor képesek vállalt feladatukat – nemzetiségeink identitásának megőrzését és ápolását – biztosítani, ha a magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak valló szülők egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy élnek a számukra biztosított lehetőségekkel és gyermeküket nemzetiségi oktatási intézménybe íratják be. A nemzetiségi iskolákban folyó oktatás színvonalának garanciaként kell szolgálnia arra, hogy a nemzetiségi nyelv és identitás fennmaradását biztosító oktatás egyben a továbbtanulás lehetőségét kínáló, minőségi képzés is legyen.

Ezúton is köszönöm a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy kitartásukkal, valamint áldozatos munkájukkal segítik a gyermekek nemzetiségi nevelés-oktatását, ezzel együtt pedig jövőt adnak nemzetiségi közösségeik számára.

Szalayné Sándor Erzsébet Prof. HC

egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes

...megosztás