Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Konferencia a Lenau Házban

Nyelv, kultúra, etnicitás, … – identitás

Kultúrákat összekötni. Ez áll a németországi Külföldi Kapcsolatok Intézete (ifa) roll-upján, ami a pécsi Lenau Ház Fellbach termében volt felállítva. Ezen háttér előtt és mottó alatt került sor 2016 június 3-án és 4-én a magyarországi német intézményben a „Nyelv, kultúra, etnicitás, … – identitás“ című nemzetiségi konferenciára.
Számos akadémikus és szakértő illetve érdeklődő vett rajta részt Magyarország kilenc elismert nemzetiségéből, akik az előadások mellett élénk vitákat és tartalmas beszélgetéseket folytattak egymás között.
Kialakult egy közös vezérfonál, amit Dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetének vezetője a nyelvi kontaktusok dinamikájának tematikus módjában látta, ami túlnyomórészt a 17-18. században következett be a ma Magyarországon megtalálható nemzetiségi nyelvek és a magyar között.
A tanulmányokban különböző objektív és szubjektív faktorok kerültek említésre, mint a még nyelvjárást beszélők számának változása, a településképek alakulása, a politikai keretek, az iskolapolitika, a vallás (endogámia a különböző vallású illetve exogámia az azonos vallású nemzetiségek között), valamint a nyelvi repertoár és a nyelvi kompetencia (a kétnyelvűség foka és elterjedésének mértéke az egyén és a társadalom szintjén).
Az asszimiláció aspektusa is előkerült, ami kulturálisan a városokban (a 19. század 2. fele) és a vidéki településeken (általában a 2. világháború után) végbement és az integrációstársadalom nyelvének és tipikus viselkedésmintájának az elsajátítását hozta magával. Strukturális asszimiláció következett be többek között a magyar intézményrendszerekbe való beillesztéssel, mint az iskola, egyházközösség, munkahely, stb., ami ugyancsak a nyelvvesztéshez vezetett.
Élén viták folytak a család szerepéről is a nyelv és a kultúra átöröklésével kapcsolatban, miközben nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy ez egy nélkülözhetetlen faktor, amit az iskola nem képes egyedül átvenni.
A záróbeszédében Dr. Gerner arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad az elmúlt vagy elveszett újraélesztésére koncentrálni. Ahelyett, hogy mindig a tegnapot siratnánk, meg kell próbálni előre tekinteni és a nemzetiségi identitást vonzóvá tenni, hogy a fiatalok is érdeklődjenek iránta és szívesen átvegyék, továbbadják.
Miközben az identitást a Thészeusz hajója filozófiai paradoxonhoz hasonlította.
A konferenciát a németországi Külföldi Kapcsolatok Intézete (ifa), a Lenau Ház, a PAB Kisebbségkutató Munkabizottsága és a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézete szervezte, a Bolgár Országos Önkormányzat és a Pécsi Német Önkormányzat pénzügyi támogatásával. Összesen 17 előadó vett részt a rendezvényen, aminek a programjában még Dr. Kakukné Partics Krisztina rövid előadása is helyet kapott a magyarországi görög nemzetiségről. A megjelenteket Haász János pécsi önkormányzati képviselő, Szeitz István, a Lenau Ház ügyvezetője és Dr. Gerner Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetének vezetője köszöntötte. A zárszót Sandra György, a Külföldi Kapcsolatok Intézetének kulturmenedzsere mondta.
A konferencianapok lezárásaként a magyarországi német nemzetiség három mintaprojektje került bemutatásra. A Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ által szervezett „Abgedreht! – Magyarországi Német Ifjúsági Filmünnep“ és a „Népviselet napja“, illetve a Goethe Intézet projektje, az „Unokák nemzedéke“.
Minden résztvevő egyetértett abban, hogy a kölcsönös eszmecsere nagyon gyümölcsöző volt és a továbbiakban is fontos, így hasonló rendezvényeknek kell követniük.
Egy többnyelvű füzet a konferencia előadásaival már tervezés alatt áll.

Témák:
Dr. Komlósi-Knipf Erzsébet / Dr. Müller Márta:
Tájszótárak információs struktúrája
Dr. Zsilák Mária:
A magyarországi szlovák nemzetiség törekvései az anyanyelv megőrzésére a 21. században
Bockovac Tímea:
A horvát nyelv magyarországi oktatási színterei
Dr. Dudás Mária:
A bolgár nyelv oktatásának helyzete, valamint segédanyagok a bolgár nyelv és kultúra oktatásában
Dr. Orsós Anna:
A cigány / roma nemzetiségi nevelés és oktatás aktuális helyzete
Dr. Márkus Éva:
A nemzetiségi nyelv szerepe az általános oskolai oktatásban
Dr. Blazsetin István:
Identitás és tankönyvek – a magyarországi horvátok tükrében
Dr. Lakatos Szilvia:
A romani nyelv szerepe az identitás megőrzésében
Dr. Farkas Baráthi Mónika:
A nemzetiségi identitás megőrzésének lehetőségei a szegedi nemzetiségek körében
Dr. Gyurok János:
Kisebbségi elitek és nemzetiségek
Lásztity Péró:
Anyanyelv és identitás a magyarországi szerbek esetében
Dr. Erb Mária:
„Ungarisch kann ich besser, … inkább magyarok vagyunk, mint svábok.“ – Anyanyelv és identitás a tarjáni német közösségben
Dr. István Anna:
A magyarországi szlovák nemzetiségi tanárképzés és a nemzetiségi identitás összefüggései
Dr. Menyhárt Krisztina:
A bolgár nemzetiség demográfiai és nyelvi helyzete
Dr. Bucin Mihaela:
Az egyházak szerepe a magyarországi román nemzetiségi nyelv megmaradásában a XXI. században
Dr. Barics Ernő:
A vezeték és keresztnévadás, mint az identitás megőrzésének eszköze

Sajtómeghívó Nemzetiségi tanulmányi verseny díjátadó

...megosztás