Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Határozott lépések szükségesek a roma nők helyzetének javítására

Az Európai Parlament elsöprő többséggel fogadta el Járóka Lívia fideszes EP-képviselő jelentését a mai plenáris ülésén. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének nemi szempontjairól szóló dokumentum egyrészt a magyar elnökség által útnak indított keretstratégia kezdeti szakaszának tanulságait elemzi, másrészt konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a roma nők sajátos helyzetének javítására.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének nemi szempontjairól szóló Járóka-jelentés több, a keretstratégia kezdeti szakasza által feltárt működési hibára mutat rá, az átláthatatlan irányítási struktúra, az elégtelen finanszírozás és a nem egyértelmű célkitűzések tekintetében. Így például a dokumentum szerint aggodalomra ad okot, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság jól láthatóan olyan nem kormányzati és nemzetközi szervezetekhez kívánják kiszervezni a vonatkozó intézkedéseket, amelyek bár a romák nevében, ám a romák bevonása nélkül lépnek fel, és ezzel egyrészt a szakpolitikai kontroll feladását kockáztatják, másrészt olyan kívülállókra ruháznak felelősséget, akiket a társadalmi integráció terén nem terhel jogi kötelezettség. A jelentés ezért felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemzeti integrációs stratégiák forrásigényét, valamint az Európai Bizottságot, hogy egyértelműen definiálja az intézményes hatáskör- és feladatmegosztást az érintett szervezetek között és világosan határozza meg ezek szerepét a keretstratégia felügyelete, ellenőrzése és koordinálása terén. A dokumentumban Járóka hangsúlyozza továbbá a kiindulási mutatók, számszerűsített célok és kimeneti indikátorok bevezetésének szükségességét is, a hatékony monitoring érdekében.

A jelentés emlékeztet, hogy a magyar uniós elnökség által útnak indított keretstratégiát megalapozó dokumentumok előírása ellenére, a nemzeti stratégiák alig érintik a roma nők helyzetét. Járóka Lívia ezért a jelentés előadójaként és a Nőjogi Bizottság alelnökeként számos javaslatot fogalmazott meg a tagállamok és az uniós intézmények részére egyaránt, így például nemek szerinti hatásvizsgálatok folytatását és a nemi szempontok következetes figyelembe vételét irányozza elő a nemzeti stratégiák végrehajtása során. A jelentés ezen felül többek között a gyermekszegénység csökkentésére vonatkozó nemzeti célok kitűzését ajánlja, valamint javaslatot tesz az úgynevezett Barcelonai Célok újbóli bevezetésére, azaz, hogy a három év alatti gyermekek 33%-a, illetve a három és hat éves kor közötti gyermekek 90%-a számára  legyenek hozzáférhető a bölcsődei-óvodai férőhelyek. A dokumentum egyedi intézkedéseket, így a rugalmas munkaidő bővítését, illetve családi adókedvezmény bevezetését irányozza elő a nagycsaládok támogatására, valamint a félbehagyott tanulmányok folytatásának támogatása, munkahelyi képzés biztosítása, és a gyermeket váró munkavállalók elbocsátása elleni fellépés révén kíván segíteni a korai iskolaelhagyó lányoknak és kiskorú anyáknak.

A jelentés elfogadásának apropóján Járóka Lívia péntek délelőtt Budapesten a Képviselői Irodaházban szervez megbeszélést a keretstratégia magyarországi tapasztalatairól. A Szabad Európa Vitanapok keretében megrendezésre kerülő konferencián hangsúlyt kap még a magyarországi roma közösségek egészségügyi helyzete, a sport szerepe az integrációban, illetve a Pécsett és környékén megvalósuló sikeres programok bemutatása is.

Járóka Lívia sajtóközleménye

...megosztás
nemzetiség: