Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

”Kommunikációval az egyenlő méltóságért – befogadó beszéd kontra gyűlöletbeszéd”

– az ombudsman projektje

A befogadó társadalom, az esélyegyenlőség csak a toleranciára nevelés következetesen alkalmazott eszközeivel érhető el – hangsúlyozta az alapvető jogok biztosa a gyűlöletbeszéd elleni fellépés alternatív eszközeit vizsgáló jelentésében.  Szabó Máté több ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy az állami intézmények hatékonyabban lépjenek fel az előítélet-mentesség, a társadalmi tolerancia erősítéséért.      

A gyűlöletkeltés elleni fellépésnek szükséges, de önmagában nem elégséges eszköze a büntetőjogi tiltás, „üldözés”. A gyűlölködő szavak születését megelőző gondolatok kialakulását csakis oktatással, felvilágosítással lehet és szabad megelőzni. A gyűlölet megnyilvánulásaira pedig a magyar társadalomban mind a közvélemény, mind a jogalkalmazók egyértelmű és határozott reakciót kell, hogy kialakítsanak – hangsúlyozta Szabó Máté ombudsman a „Kommunikációval az egyenlő méltóságért – befogadó beszéd kontra gyűlöletbeszéd” című projektjének zárójelentésében. A projektet különösen időszerűvé tette az a felismerés, hogy a gazdasági-társadalmi válság, a szűkösség, a fokozódó kiszolgáltatottság körülményei közepette felerősödik a bűnbakképzés, a diszkrimináció. A toleráns, előítéletektől mentes társadalmi környezet kialakulásában jelentős feladatok hárulnak az állami szervekre és a tág értelemben vett civil szféra szereplőire egyaránt és fokozott európai, sőt nemzetközi együttműködésre van szükség.

Az alapjogi biztos rámutatott: a köznevelés és a pedagógusképzés több pozitív törekvése mellett nem eléggé hangsúlyos a pedagógiai világképet, és a pedagógusok módszereit és eszköztárát érintő koncepcióváltás az oktatás területén, és magában az oktatási rendszerben – részben a jogi szabályozásból adódóan – egyre erősödik a szegregáció. Fontos lenne, hogy az oktatáspolitikai és egyéb politikai-állami és civil kezdeményezések egymást erősítve és kiegészítve törekedjenek az egyenlőtlenségek csökkentésére, és arra, hogy a felnövő generációk tagjai előítélet-mentes, nyitott felnőtté váljanak.

A média szakemberei – az elvek szintjén legalábbis – készek arra, hogy a sérülékeny csoportok és az egész társadalom érdekeit együtt szolgálva tájékoztassanak és szórakoztassanak – állapította meg az jelentésében ombudsman. A sérülékeny csoportok a médiában mégis jobbára láthatatlanok maradnak, vagy kedvezőtlen, egyoldalú módon jelennek meg – mutatták ki kutatások. Bizonyos sztereotípiák olyan mélyen élnek a közgondolkodásban és a közbeszédben, hogy esetenként még az egyébként minőségi és felelős sajtó munkatársai is öntudatlanul reprodukálják azokat – erősítette meg a vizsgálatban megkeresett egyik médiaszakember. Az úgynevezett „érzékenyítés” egyaránt fontos a cigány nemzetiséggel és a növekvő számú menekülttel kapcsolatban, hangsúlyozta a biztos.

Az előítéletektől mentes jogalkalmazás egyik garanciájaként nagyon fontos az igazságszolgáltatásban dolgozók felfogása. Az ombudsmant a jogi karok arról tájékoztatták, hogy különböző mértékben ugyan, de valamennyien hangsúlyt helyeznek a sérülékeny csoportokról szóló ismeretek átadására. Egy kutatás mégis azt mutatta ki, hogy a joghallgatók körében csekély a sérülékeny csoportokkal kapcsolatos befogadás hajlandósága – ami a korábbi szocializációs hatások mellett azzal is magyarázható, hogy az „érzékenyítés” még mindig nem kap kellő súlyt a jogászképzésben, holott annak a társadalom előtt kellene járnia abban, hogy mintát adjon.

A Magyarország és az anyaország közötti nézetkülönbségek hatására például több esetben fenyegetések érték a magyarországi nemzetiségek önkormányzati vezetőit vagy akár magát a közösségeket is. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiában, illetve a végrehajtását szolgáló intézkedési tervben ezért szükséges lenne fokozottabban megjeleníteni a többségi társadalom nyitott, toleráns gondolkodását segítő, az előítéletek lebontását célzó feladatokat – mutatott rá Szabó Máté.

Az európai uniós és más nemzetközi projektek, valamint a civil szervezetek példaértékű kezdeményezései elszigeteltségük miatt, állami támogatás hiányában csak szűk körben hatékonyak. Nem nélkülözhetők tehát az állami intézkedések a fokozottabb felelősségvállalással egybekötve ezen a fontos területen, amelyre a romagyilkosság-sorozat és a „cigánybűnözéssel” kapcsolatos viták hívták fel a figyelmet. Az állami intézmények erőteljesebb és egységesebb megjelenésére volna szükség annak érdekében, hogy a gyűlöletkeltő szavak és tettek a jövőben csak elszigetelt jelenségként létezzenek.  Az állami nevelés és a civil kezdeményezések fokozott állami támogatása érheti azt el, hogy elfogadott társadalmi értékké váljon a befogadás, a tolerancia, a nyitottság, a sokszínűség a magyar társadalomban – vonta le a vizsgálatok következtetését Szabó Máté ombudsman.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201301199.doc oldalon olvasható.

 

...megosztás
nemzetiség: