Az októberi hónapot a programjaim változatossága jellemzi. Az Országgyűlés ülésezik, és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtartotta első őszi ülését. Mint azt már az előző írásomban is jeleztem, a parlament plenáris ülése elé kerülő napirendi pontok között többnyire olyan javaslatok, törvénymódosítások szerepelnek, amelyeket nem sorolunk a nemzetiségi napirendi pontok közé, mint például nemzetközi szerződések ratifikációi, vagy a honvédelemmel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatok, valamint a pénzügyi rendszer módosítására vonatkozó javaslatok.

Bizottságunk az első őszi ülésén tárgyalta az egyetlen olyan törvényjavaslatot, amelyet a bizottság vezetése nemzetiségi szempontból fontosnak tartott, nevezetesen a 2023. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot. Hozzáteszem, hogy a költségvetéssel kapcsolatos törvényjavaslatok mindig az úgynevezett nemzetiségi pontok között szerepelnek, ami azt jelenti, hogy bizottságunk automatikusan napirendre tűzi őket az ülésein.

Ami a 2023. évi költségvetési törvény végrehajtását illeti, a 2022. közepén elfogadott, a nemzetiségi költségvetési tételek közötti éves elszámolásról szóló törvényjavaslatban több olyan változást találtunk, amelyeket ugyan aktuálisan már tárgyaltunk, tehát folyamatos információnk volt róluk az elmúlt egy évben, de a most benyújtott törvényjavaslatban csak a nemzetiségi célokra elkülönített összegekben átvezetett módosulásokat találtuk. A nemzetiségi célokra fordított keretekben bekövetkezett változások magyarázatát nem találtuk a törvényjavaslat tartalmi indoklásában. Éppen ezért javasoltuk, hogy a bizottság képviseletében Lubomir Alexov szerb kollégánk felszólalásában mutasson rá a normatervezet ezen hiányosságára.

Az elmúlt két hét a parlamenti napirendek mellett sok parlamenten kívüli tevékenységet is jelentett számomra. A hónap második péntekén folytattam a fogadóóráim sorozatát Békéscsabán. Ez azt jelenti, hogy ha Békés megyei szlovák közösségünk tagjai személyesen is szeretnének velem találkozni, akkor minden hónap második péntekén, 11 és 14 óra között meglátogathatnak a csabai Szlovák Kultúra Házában. Ezek a találkozások lehetőséget biztosítanak a hosszabb beszélgetésekre; más programokon erre sajnos nincs lehetőségünk, hiszen a rendezvényeken erre nem tudok összpontosítani hivatali kötelezettségeim miatt, olyankor nem tudok kellő időt szánni arra, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és lakosokkal megvitassunk más ügyeket is.

Emellett ellátogattam szülőfalumba, Kétsopronyba is, ahol az első nemzetközi népzenei találkozót szervezték a településen. A program változatos volt és jó hangulatban zajlott. Pilisszentkereszten pedig részt vettem a Pilisi Szlovákok Egyesületének ünnepi közgyűlésén, ahol a közgyűlések kötelezően előírt tartalmán túl megemlékeztek az egyesület megalakulásának 25. évfordulójáról is. Nem kevesebb, mint 11 helyi szlovák önkormányzat, valamint a közeli külföldről, azaz a szlovák-magyar határ túloldaláról érkezett vendégek jelenlétében, szintén jó hangulatban emlékeztek meg az alapítókról és az egyesület által szervezett rendezvényekről is. További sok sikeres évtizedet kívántam nekik.

Az elmúlt napok talán legjelentősebb eseménye a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium megalakulása 75. évfordulójának megünneplése volt. Az iskola vezetése szép programmal készült a tanulók részvételével, a kulturális műsor és a köszöntő beszédek után pedig lehetőséget adott arra is, hogy találkozzanak a különböző évfolyamok egykori diákjai is. Hogy az egykori tanulók kötődése még mindig erős ehhez az iskolához, és hogy még mindig érdeklődnek az intézmény sorsa iránt, azt a jelenlévők magas száma is bizonyította, amely Pecsenya Edit igazgatónő tájékoztatása szerint elérte a 400 főt. Gratulálok nekik mind az évfordulóhoz, mind a kiváló programhoz.