Az Országgyűlés 1995-ben nyilvánította december 18-át a Kisebbségek Napjává, megemlékezve az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napjáról. Ennek nyomán az 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet egy szimbolikus intézményt emelt be a nemzetiségi közéletbe: létrejött a Kisebbségekért Díj, amelyet 2012-ben a 2/2012. (VIII. 9.) ME rendelet Nemzetiségekért Díjra nevezett át.

Az idén már 28. alkalommal kiosztott elismeréssel a Kormány azokat a személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.

A Nemzetiségekért Díjat 2023-ban 11 személynek és három szervezetnek ítélték oda, amelyet a miniszterelnök nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós államtitkár közösen adtak át a Bolgár Művelődési Házban a hazai közösségek vezetői, a diplomáciai testületek tagjai és a nemzetiségi szakemberek jelenlétében.

A 2023. évi díjazottak:

Valcsev Ivanov János

Bolgárkertész családból származik. A magyarországi bolgár közösség és közélet aktív tagja közel három évtizede. A hagyományokat követve, vezetésével, a miskolci bolgár önkormányzat megőrizte a városban élt bolgárok emlékezetét. Szerepvállalásának köszönhetően számos kulturális és hagyományőrző program valósult meg. A Miskolcon 1995-ben alakult bolgár nemzetiségi önkormányzatnak első ciklusban alelnöke, majd 1998-tól napjainkig elnöke. 1998 óta tagja a Bolgár Országos Önkormányzatnak is.

Rizojanisz Kosztasz

1953 óta Beloiannisz település lakója. 1998-ban választották Beloiannisz polgármesterének, melyet további két ciklus követett egészen 2010-ig. Kezdetektől fogva részt vett a beloianniszi templom építésének megszervezésében, mint az egyházi bizottság tagja. Alelnöke volt a külföldön élő görög képviselők hálózatának. A Magyarországi Görögök Kulturális Egyesületének elnökségi tagjaként számos kulturális rendezvény szervezésében és lebonyolításában vett részt. Segítségével több testvérvárosi kapcsolat is létre jött görög és magyar települések között.

Dudás Gyula

Magyarországi horvát szülők gyermekeként születésétől fogva meghatározó identitással és kötelesség tudattal rendelkezett. Nevéhez számos projekt fűződik, melyek a horvát kultúra megőrzését célozták. Horvát és magyar gyerekek számára olvasótáborokat, nyelvtanfolyamokat szervezett. Nagy sikerű programsorozatot indított Népfőiskola néven. Elhivatottságának köszönhetően jelenhetett meg a Horvát-Magyar, Magyar-Horvát Nagyszótár. Tevékeny részese volt horvátországi és magyar városok testvérvárosi kapcsolatának létrejöttében. 1995-től négy cikluson át a Sellyei Horvát Önkormányzat elnöke, 16 éven át az Országos Horvát Önkormányzatnak tagja.

Soboltynski Róbert Lászlóné

1997-ben korai nyugdíjazása és özvegysége után intenzíven bekapcsolódott a magyarországi lengyel közösség életébe. 16 évig volt a Budapest Főváros XVI. kerületi Lengyel Önkormányzat elnöke, mellette a Fővárosi Lengyel Önkormányzatban, valamint az Országos Lengyel Önkormányzatban is jelentős szerepet vállalt. 25 éve aktív tagja a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének. Kulturális programok szervezése, számos kiállítás, zarándokút, és találkozó valósult

meg a közreműködésével. Évtizedek óta együttműködik lengyel, főként krakkói szervezetekkel. Aktív szerepet vállal a Lengyel Perszonális Plébánia Egyházközségében, melynek 25 éve tagja. Húsz éve szerkesztője a Quo Vadis című folyóiratnak.

Dr. Gerner Éva

Bátaszéki származású, sváb család gyermeke. Egyetemi évei alatt a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának Német Nemzetiségi Szerkesztőségében vállalt alkalmi munkát. Az egyetem elvégzése után a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának Német Nemzetiségi Szerkesztőségében lett szerkesztő. 1984 óta az MTV, majd 2011-től az MTVA Német Nemzetiségi Szerkesztőségének munkatársa, jelenleg kiemelt szerkesztő-műsorvezető. A magyarországi németek népszokásait, történelmét, hagyományait számos műsorban tárta a közönség elé. Dokumentumfilmjeit, melyeket német és magyar nyelven forgatott, számos szakmai díjjal is elismerték.

Nazarján Hamlet

Alapító tagja és elnöke az 1987-ben létrejött Arménia Magyar-Örmény Baráti Társaságnak. 1998-tól a Budapest Főváros XVIII. kerületi Örmény Önkormányzat elnöke. Nevéhez köthető Kiss Ernő és az Örmény-Magyar Katonai Emlékmű felállítása, amely a II. világháborúban Magyarországon elesett örmény katonák, és az Örményországban hadifogságban elhunyt magyar hadifoglyok emlékműve. Aktívan dolgozik nemzetközi kapcsolatok kialakításán. Jelentős közreműködésének eredménye az Artasati Ifjúsági Központban létrejövő Petőfi Múzeum. 2013-ban Artashes örmény király szobrának felavatását és Artasat Emlékpark létrehozását valósította meg.

Farkas András

Nyolcgyermekes roma családból származik. A Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, ahol a Jezsuita Roma Szakkollégium tagja és diákbizottsági elnöke, valamint a Hallgatói Önkormányzat vezetője lett. Egyetemista éveiben hozta létre a Magyar Ifjú Értelmiségi Romák Társasága Egyesületet. Operaénekes, énekkari művész, tenor szólamvezető, aki a roma kultúra területén kimagasló eredményeket ért el, szervezőként és művészként egyaránt. Civilszervezet vezetői munkájával, és a fiatalok számára szervezett programokkal sokat tesz a roma nemzetiségért. Nyári táborok, kulturális fesztiválok, jótékonysági koncertek szervezője. A világon elsőként roma nyelven énekel operákat. Rendszeres fellépője és tenorja a Deák Téri Evangélikus Templomnak, visszatérő szólistája a Mátyás-templomnak.

Zombai Károlyné és Szilágyi Lászlóné Mogyorós Ilona Ildikó megosztva kapták a díjat.

Zombai Károlyné őshonos román családból származik. Pedagógusi munkája mellett, rendkívül fontos számára a román nemzetiségi hagyományok megtartása és a fiatal generáció részére való továbbörökítése. Színpadra állított számos román nemzetiségi szokást megjelenítő darabot. A “Gyűjtemények Háza” részére felajánlotta magángyűjteményét. Több könyve jelent meg Kétegyházáról és a román nemzetiségről. Tagja volt a “Viva la Muzica” kórusnak. A Kétegyházi Románok Kulturális Egyesületének elnökeként több kiállítást szervezett. Éveken keresztül tagja volt a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának és Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának.

Szilágyi Lászlóné Mogyorós Ilona Ildikó 1977-től a bedői Kéttannyelvű Általános Iskola tanáraként dolgozott. 1981-es igazgatói kinevezésével kezdte el az irányítási feladatokat. Munkáját nagy odaadással végezte. A román nemzetiségi hagyományok ápolása érdekében népi eszközök, berendezések beszerzését, kiállítások szervezését, megemlékezések megtartását szervezte. Kezdetben a helyi nemzetiségi önkormányzat tagjaként, majd 1994-től elnökeként számos program megvalósítása köthető nevéhez. 1994-től a mai napig a gyulai Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának tagja, nyolc éve az Oktatási Bizottság elnöke. Nyugdíjasként is tevékenyen részt vesz a román nemzetiségi közösségi élet szervezésében.

Azonos Hullámhosszon Alapítvány

Az alapítvány 1999-ben létesült a múcsonyi Kalász László Általános Iskolában, azzal a céllal, hogy segítse az iskolába járó tanulókat. Az alapítvány nevelési, oktatási, képességfejlesztő, ismeretterjesztő, kulturális tevékenységet, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi, tudományos és sport, ruszin- és roma nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenységet folytat, továbbá hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét próbálja elősegíteni. Az alapítvány kiemelten kezeli a ruszin nyelvet tanuló gyermekek támogatását. Iskolai programokat, kirándulásokat, rendezvényeket szervez, emellett anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti őket.

“OPANKE” Hagyományőrző Kulturális Egyesület

Az egyesület 1983-ban alakult Pomázon, céljuk a szerb kultúra bemutatása, őrzése, gyűjtése, valamint továbbadása a jövő nemzedékének. Az együttes magas színvonalú, sikeres munkásságát elismerések sora bizonyítja. 1998-ban I. helyezést értek el Belgrádban az Európai Folklór Szemlén. 2001-ben II. helyezést Párizsban, a magyarországi szerb hagyományokat bemutató, Pomázi Lakodalmas koreográfiájával. Az egyesület 60 tagot számlál, és 4 korcsoporttal működik. Rendszeresen fellépnek külföldön és hazai rendezvényeken. Ebben az évben 40 éves fennállásuk jubileumát ünneplik.

Vel’ká Bukovinka Szlovák Nemzetiségi Néptánccsoport és Énekkar

1953 óta működik szlovák nemzetiségi néptánccsoport és énekkar Répáshután, amely főként helyi szlovák népdalokat énekel. A néptánccsoport és énekkar az évek alatt országos és nemzetközi hírnévre tett szert. Pozsonyban 1972-ben filmet is készítettek a szereplésükről. Rendszeresen részt vesznek kórustalálkozókon, rendkívül eredményes a KÓTA minősítője, amelyen arany fokozatot és arany pacsirta díjat ért el. A tánccsoport és énekkar tagjai ma már az alapítók unokái és dédunokái. Az egyesület kiváló alkalmat teremt a szlovák fiatalok találkozásához és erős közösséggé fejlődéséhez. Ebben az évben 70 éves fennállásukat ünneplik.

Lázár Éva

Magyarországi szlovén szülők gyermekeként született. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szlovén nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanárként végzett. A felsőszölnöki általános iskolában a 2017-es nyugdíjba vonulásáig tanított. 1994 óta a felsőszölnöki Szlovén Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 1995 óta az Országos Szlovén Önkormányzat képviselője, valamint az Oktatási Bizottság elnöke. Munkájával kiemelkedő szerepet vállalt a szlovén nemzetiségi közéletben. Nagy figyelmet fordít a szlovén nemzetiségi oktatásra és a kulturális programokra. Nélkülözhetetlen a kerettantervek összeállításában, aktív a tárgyi eszközök beszerzésében, a szlovén nyelv oktatásában.

Haboriy Petro-Demian

2012-től Kijevből rendszeresen látogatta a magyarországi ukrán közösséget, majd Magyarországra költözését követően megvalósult az állandó anyanyelvű lelkipásztori támogatás. Budapest – neki köszönhetően – a magyarországi ukránok lelki központjává vált. Az atya kezdeményezésére jött létre az Imádkozó Anyák közössége, amely szociális-, ifjúsági-, családsegítő- és diákpasztorációs központ, valamint templomi kórus. Ezen túlmenően különböző lelki, kulturális és oktatási programokat szervez. A háború kirobbanását követően önkéntes központot hozott létre több ezer menekültnek segítséget nyújtva. Kezdeményezésére új ukrán egyházi közösségek jöttek létre számos magyarországi településen.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!