A “Holodomor emlékezete” címmel szerveztek konferenciát 2023. november 22-én az Országház Tandor Ottó termében Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló kezdeményezésére, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fővédnökségével az ukrajnai nagy éhínség, a Holodomor 90. évfordulója,  valamint a magyar Országgyűlésnek a Holodomort népirtásként elismerő, az ukrán nép irányába szolidaritását kifejező határozata meghozatalának 20. évfordulója alkalmából. A Holodomort 28 ország ismerte el népirtásként, az Országgyűlés 20 évvel ezelőtt az elsők között.

A megemlékezésen Balog István, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivője elmondta, hogy Ukrajnában minden év november negyedik szombatján emlékeznek az ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiájára, az 1932-33-as éhínségre, egyúttal az 1921-23-as és az 1946-47-es ínséges évek áldozataira, miután 2006-ban az ukrán parlament elfogadta az ún. emlékezet. törvényt, amely szerint a holodomor az ukránok ellen elkövetett szándékos népirtás volt, mely közel 8 millió áldozatot követelt. Az éhínséget bizonyítottan a sztálini diktatúra idézte elő. 

A megemlékezés első felében Kiss Szemán Róbert, az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézetének igazgatója, ukrán tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy 2002 óta önálló tanszékként, 1961 óta az orosz tanszéken belül működött az ukrán szak. Hangsúlyozta, hogy az emlékezetkultúra és a traumafeldolgozás szolgálatában áll a tudomány is. Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa  a Holodomor az ukrán történeti politikában címmel tartott előadást rámutatva az elhallgatástól a genocídium elismeréséig tartó folyamat egyes lépéseire Ukrajnában, Európában és Amerikában a kutatások, publikációk és törvényhozás terén. Taskovics Okszána, az Ukrán Filológiai Tanszék lektora előadásában a korszak propagandaplakátainak vizuális üzenetét elemezte előadásában. Lebovics Viktória, az Ukrán Filológiai Tanszék adjunktusa a holodomornak emléket állító szobrokat, emlékműveket mutatta be előadásában az első, 1983-as edmontoni alkotástól (Ludmilla Temertey) kezdve a holodomor ikonjává vált kijevi kislányszobron át a magyarországi emlékhelyekig.

A tudományos előadásokat követően a konferencia résztvevői egy-egy jelképes búzakalász elhelyezésével emlékeztek az áldozatokra. A konferencia második részében megrázó részleteket hallhattunk hat, a holodomor témáját feldolgozó regényből az ukrán Filológiai Tanszék hallgatóinak fordításában. A hallgatók a nyári lakitelki Németh László műfordítói tábor résztvevői eddig magyarul még nem olvasható művekből fordítottak.