Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Könyvbemutató: Roma reprezentáció Magyarország közterein

Az újpesti Rácz Gyöngyi Közösségi Központban került sor júniusban a Tom Lantos Intézet és az Idetartozunk Egyesület kiadásában megjelent könyv bemutatójára. Az eseményt Dr. Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója nyitotta meg, Fejős László, a Tom Lantos Intézet munkatársa moderálta. A kötet megjelenéséhez vezető utat, a többéves kutatást a könyv szerzői, Dr. Bogdán Péter oktatáskutató, a Budaörsi Tanoda Alapítvány szakmai vezetője és Molnár István Gábor helytörténet-kutató, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az “Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság elnöke mutatta be, megemlékezve egyúttal Setét Jenőről, akinek kiemelkedő szerepe volt a kutatás végrehajtásában.

A közterületen álló szobroknak, emléktábláknak üzenete van: emléket állítanak azoknak az értékeknek, amit az adott társadalomban értéknek tartanak, meg akarnak őrizni a múltból a jövő számára. Ezért is figyelemre méltó Bogdán Péter – Fejős László – Molnár István Gábor – Setét Jenő Roma reprezentáció Magyarország közterein című könyve és az azt megelőző kutatómunka, amelybe a könyvbemutatón betekintést kaptunk.

A 2019-21 között folytatott kutatás indulására visszatekintve Dr. Bíró Anna-Mária rámutatott annak céljaira és kérdésfelvetéseire. Egyrészről a magyarországi köztereken felállított roma reprezentációk (emléktáblák, emlékművek, szobrok, kopjafák, köztéri festmények, romákról elnevezett vagy általuk alapított középületek) tudományos igényű feltérképezését tűzték ki célul, mivel a kutatás kezdetén semmilyen adatbázis nem állt rendelkezésre arról, hogy a fővárosban és vidéken hol és milyen tematikájú roma reprezentációk léteznek. A fő kérdés tehát az volt, hol és hogyan jelennek meg roma reprezentációk Magyarország közterein. Meg kellett határozni a módszertant, az alapfogalmakat, ezen belül a roma identitást. Ehhez kapcsolódik a kutatók másik, roma mozgalmi célja is. A könyv amellett, hogy beemeli a roma emlékezetbe a roma emléktáblák, domborművek, szobrok meglétét, történetét, azt az üzenetet is hordozza, hogy a romák intenzívebben kapcsolódjanak be a róluk kialakított kép megformálásába. „Milyen a romák arca, hogyan jelennek meg? – tette fel a kérdést Dr. Bíró Anna-Mária. – Sok köztéri megjelenés a 19-20. századi cigányzenészt ábrázolja, majd a 21. századi roma mozgalom véget vet ennek a romantikus képnek, és emléket állít a roma holokausztnak. Nem sokszínű, csak egy-kétféle ábrázolásmód van, a többségi társadalom kontrollálásában. Legyen inkább a romáknál az önmaguk ábrázolásának meghatározása, ők alkossák meg azt a képet, ami róluk a többségi társadalomban megjelenik, és olyan képet kell kialakítani, amire büszkék lehetnek a romák. A tudományos igényekkel és mozgalmi célokkal született könyv két szempontja között megvan az egyensúly. A múltban gyökerezik, a jelent ábrázolja, és a jövőnek szól.”

Molnár István Gábor arra is rámutatott, hogy a kutatás során feltérképezett, jelenleg Magyarországon felállított 164 köztéri emlék mennyiségét tekintve milyen arányban képviseli a romákat. Az összes köztéri emléknek egy százalékát sem éri el a roma tematikájú, ami óriási aránytalanságot mutat a roma nemzetiség és a többségi társadalom létszámarányához viszonyítva. Bogdán Péter a 26 fővárosi reprezentáción és további négy roma személyiség nevét viselő intézményen keresztül mutatta be, milyen erős ezek kulturális vetülete. Jellemző elhelyezésük, tematikájuk. A roma történelemmel mindössze 29 % foglalkozik, a 12 kulturális témájú közül 11 zenével kapcsolatos, és zömük ott került elhelyezésre, ahová a személy vagy esemény kapcsolódik, tehát nem városrendezési szempontok alapján.

Bogdán Péter a kutatás módszertanába is beavatta a könyvbemutató hallgatóságát, és a gyakorlati megvalósulás eseményeit felidézve adózott Setét Jenő emlékének. – „A kutatást 2019-ben kezdtük Molnár István Gáborral és Setét Jenővel, egy évvel később csatlakozott Fejős László. Setét Jenő személyes kapcsolatrendszerén keresztül úgynevezett hólabda-mintavétellel és online kereséssel indultunk, amit vizuális adatgyűjtés és terepmunka követett. Előfordult, hogy naponta 600-700 km-t is utaztunk ehhez. A személyes felkeresés során tapasztaltuk Jenő ismertségét. A vele való beszélgetések alapján készültek interjúk azokkal, akik valamilyen reprezentáció létrejöttében részt vettek. Ezek közül egy-egy szemléltető, sikeres és kudarcos kimenetelű esetet a könyvben is bemutatunk. Setét Jenő megállapítása továbbá, hogy 2006, a Roma holokauszt-emlékmű felállítása a Nehru parton vízválasztónak tekinthető. Ezt az emlékművet roma aktivisták/szervezetek kezdeményezésére állították fel, a roma önreprezentáció első budapesti alkotásának tekinthető, és ezzel elindult az a folyamat, hogy romák maguk is kezdeményeznek köztéri megjelenítéseket magukról, szerepet kapnak/kérnek a róluk szóló köztéri alkotásokkal kapcsolatban.”

Hiánypótló mű készült európai viszonylatban is: 2018-ig fel sem merült a roma köztéri reprezentáció adatbázisának hiánya. A kutatással létrejött 164 itemet tartalmazó gyűjtemény további érdeme a vizsgálat tudományos szempontjainak kijelölése és megfogalmazása, a roma identitástudat erősítése.

A könyv első felében olvashatunk a kutatás módszertanáról, folyamatáról és tudományos eredményeiről az esettanulmányokat is beleértve, második fele tartalmazza a fellelt 164 köztéri reprezentáció közül azok fotóját, amelyek a jogi szempontoknak is eleget téve közlésre kerülhettek. A borítón Kunhegyesi Ferenc „Az elbizonytalanodott próféta” című grafikája látható. Mottójául a szerzők a megjelenés előtt pár nappal elhunyt Setét Jenő hitvallásának egyik velős mondatát választották: „Abban sziklaszilárdan hiszek, hogy mindaz, amit a roma mozgalom el akar érni, az Magyarország javát szolgálja.” A kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyv a Tom Lantos Intézet honlapján elérhető.

 

IMG_20220610_170705

...megosztás