Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

A Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2022. évi díjazottai

A kulturális sokszínűség, párbeszéd és fejlődés világnapja alkalmából május 20-án a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló munkájuk elismeréseként a magyarországi nemzetiségi közösségek jelöltjeinek Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Dr. Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára adták át a 2022. évi Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjakat Budapesten, a Budai Vigadóban.

 

Az ünnepélyes keretek között lezajló rendezvényen idén az alábbi 13 személy, illetve szervezet részesült az elismerésben:

Karailiev Iván, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Egyházbizottságának volt elnöke, helyi nemzetiségi önkormányzati elnök.

Karailiev Iván a bulgáriai Polikraistében született, ahonnan a magyarországi bolgárkertészek egy része származik. Mindkét dédnagyapja Magyarországon kertészkedett. Családja 1957-ben költözött vissza Magyarországra és iskoláit már itt végezte. Több mint három és fél évtizedes példamutató munkája a magyarországi bolgár közösség szolgálatában telt, a bolgár kultúra és identitás megőrzéséért, a bolgár folklór és hagyomány megismertetéséért. Tagja a Magyarországi Bolgárok Egyesülete vezetőségének, a kezdetektől a Bolgár Országos Önkormányzat elnökhelyettese. Lakóhelyén, Óbudán a bolgár önkormányzat elnöke. Kezdeményezésére állítottak bolgár ivókutat a békásmegyeri piacon a bolgárkertészek emlékére. 2000-2004 között elnöke volt a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház egyházbizottságának.

SIRTOS Együttes, kortárs és tradicionális népzenét játszó együttes.

A Sirtos együttes 1980-ban alakult, majd a következő évben életre hívták a Sirtos Görög Táncházat, ahol oktatták is a görög táncokat. Alakulásuk óta járják Magyarország különböző helyszíneit, rendezvényeit, fesztiváljait, majd az óhazában is nagyon hamar megmutathatták tudásukat. 1986-tól megnyíltak számukra Európa kapui, számos országban öregbítették a görög népzene jó hírét. Szívesen vállalnak jótékonysági fellépéseket is, mint például a Parlament gyermekeknek szervezett karácsonyi koncertje. A repertoárját és hangszerelését tradicionális elemekkel folyamatosan frissítő együttesnek eddig négy albuma jelent meg.

Görög Athéna újságíró, szerkesztő, rádiós-televíziós szakember.

A Magyarországon született görög nemzetiségi szakember önkormányzati munkát is vállalt közössége érdekében. A nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában is kulcsszerepet játszott új platformok létrehozásában – kiemelhetjük a Kafeniót vagy a Rondót –, a görög nemzetiség és a többségi társadalom kölcsönös megismertetésében. 2019-től a Görög Intézet intézményvezetőjeként számos rangos hazai és nemzetközi rendezvény létrehozója és szervezője. Tevékenységi köréhez tartozik még a könyvkiadás, a Görög Filmklub vagy a Görög Szalon működtetése. A görög szabadságharc bicentenáriumának megünneplésében is jelentős események fűződnek a nevéhez.

Horvát Hagyományőrző Egyesület, nemzetiségi néptánc és népzenei hagyományőrző egyesület, vezetője Ispánovity Éva.

Az 1996-ban alapított Horvát Hagyományőrző Egyesület legfőbb célja a magyarországi horvátok gazdag néptáncainak, népzenéjének és népszokásainak megőrzése. Az 1950-es évektől kezdődően Magyarország horvátok lakta területeiről sokan költöztek a fővárosba, akik a magukkal hozott hagyományaikat életben tartva alapították az egyesületet Kricskovics Antal, Erkel-díjas érdemes művész kezdeményezésére. 2002-ben Kiváló Együttes címet nyertek, táncaik között megtalálhatók bácskai bunyevác, bácskai sokác, Zala-menti horvát és anyaországi koreográfiák. Rendszeres fellépői különböző hazai és nemzetközi nemzetiségi fesztiváloknak. Fellépéseiken kívül nagy hangsúlyt fektetnek a horvát nemzetiségű lakosság és a többségi nemzet közötti kultúra és néphagyomány közvetítésére.

Szent Kinga Kórus, egyházi és nemzetiségi népzenei kórus, vezetője Dávid Mária.

A Szent Kinga Kórust 2005-ben alapította Leszek Kryẑa atya és prof. Rostetter Szilveszter orgonaművész, zeneszerző, aki egyben a kórus karnagya is. A kórus repertoárjában főként lengyel egyházi, népzenei és hazafias dalok szerepelnek. Számos egyházi és világi rendezvény, kórustalálkozó fellépői idehaza és külföldön. A Szent Kinga Kórus és pártolói 2014-ben a lengyel-magyar barátság napja alkalmából lengyel kórustalálkozót szerveztek. A magyarországi lengyel nemzetiség kultúrájának jeles képviselői, 2009-ben az Országos Lengyel Önkormányzat a „Magyarországi Lengyelekért” díjjal tüntette ki.

Dr. Somogyi László nyugalmazott egyetemi docens, alpolgármester.

Dr. Somogyi László a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának Urológiai Klinikáján dolgozott, pályafutása az oktatás, gyógyítás, kutatás hármas szolgálatában telt. Egyetemi docensként és a klinika igazgatóhelyetteseként 2010-ben vonult nyugdíjba. Mindig is szenvedélyesen ápolta a svábság szellemi és kulturális hagyatékát. Sokat tett szülőfaluja, Kisjakabfalva sváb örökségének megőrzéséért, visszavásárolta és sok éves munkával helyreállította az ük-nagyszülei által épített Konrád Házat, melynek berendezésével bemutatja a baranyai svábok életét. A tájház gyakran fogad iskolás csoportokat, Németországba elszármazott svábokat, magyarországi látogatókat, illetve tartanak benne múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Dr. Somogyi László alpolgármesterként is számtalan közösségi program szervezésében vállalt feladatot. Szervezett interjúesteket, adventi koncerteket, közreműködött a katolikus templom és a Zsolnay-kerámiából készült Mária emlékmű felújításában, továbbá tevékenyen részt vett a pécsi német nemzetiségi iskolaközpont létrehozásában.

Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Köre, a hazai németség nemzetiségi múltjának, kultúrájának megismertetéséért dolgozó egyesület, vezetője Matkovits-Kretz Eleonóra.

Az 1991-ben alakult egyesület alapítója Matkovits-Kretz Eleonóra. Legfontosabb feladatuknak a múlt feltárását tekintik, a rendszerváltást követő emlékezetpolitika civil mozgalmának zászlóvivői. A GULÁG-GUPVI lágerekbe hurcolt ártatlan civilek – köztük jelentős számban német nemzetiségűek – szenvedésének feltárására, emlékük megőrzésére és ápolására koncentráltak az elmúlt bő három évtizedben. Tevékenységük számos kiváló alkotás, tudományos mű, hazai és nemzetközi konferenciák, szakmai előadások, emléknapok szervezésében, napvilágra kerülésében csúcsosodik ki. A Gulág Emlékbizottság és a Gulág- és Gupvi-kutató Intézet létrehozásában kezdeményező szerepet töltöttek be.

 

Jaghatspanyan Gayane, nyugdíjas, zongoraművész, zenetanár.

Jaghatspanyan Gayane Jerevánban született értelmiségi család gyermekeként, 6 évesen kezdett zongorázni a jereváni zeneakadémia melletti zeneiskolában. A Komitas Zeneakadémián szerzett diplomáját követően koncertezni kezdett, és párhuzamosan tanítani a Romanosz Melikjan Zeneművészeti Gimnáziumban, majd később a Zeneakadémián. Klasszikus és kortárs darabokkal koncertezett a világ minden táján, többek között Budapesten. 1984-ben Artisjus nemzetközi díjat kapott. 1993-ban telepedett le Magyarországon, szóló és kamarazenekari fellépései voltak a Zeneakadémián, a Vigadóban és szerte az országban, ezen kívül nemzetközi meghívásokat is kapott. Aktív tagja a magyarországi örmény közösségnek.

Ásós Géza, roma gasztronómiát népszerűsítő vendéglők tulajdonosa.

Ásós Géza az ország első vállaltan roma étterme, a Kira vendéglő tulajdonosa Békés városban. A családi örökségként hozott főzési tudományát, gasztronómiai érzékét, egy az építőipartól a hamburgerező kocsin keresztül a vendéglőalapításig tartó hosszú út jellemezte, amely példaként szolgál a hozzá hasonlóan nehéz helyzetből induló, de kitartó és szorgalmas emberek számára. Ásós Géza vendéglői menüiben számtalan cigány étel, roma gasztronómiai hagyomány fellelhető, amelyhez hozzájárul a tulajdonos kísérletező, egyéni recepteket alkotó kedve. Szegeden és a gyulai Várfürdőben is jelen van vendéglőivel, ezen kívül a médiában és fesztiválok vendégeként is rendszeresen szerepel főzéstudományával. Közkedveltsége, sikere, életvidámsága segít lebontani a társadalmi sztereotípiákat.

Halmi Zoltán Gyula, néptánc művész, oktató, pedagógus, néprajzos.

Néptáncos pályafutását nyolcévesen, 1975-ben kezdte a Szeged Néptáncegyüttesnél. Az együttes aktív tagja, koreográfusa, oktatója volt a közelmúltig. A magyarországi románság néptáncával a nyolcvanas évek óta foglalkozik, rendszeresen végez gyűjtéseket, állít össze koreográfiákat, amelyek színpadi megjelenítését munkája központi elemeként definiálja. Az általa szervezett tánctáborok Kétegyházáról kiindulva regionális jelentőségűek lettek. Kétegyházán művészeti iskolát alapított, amely szoros kapcsolatot ápol a helyi román nemzetiségi általános iskolával, a nemzetiségi önkormányzattal és a civil szervezetekkel. Néprajzi gyűjtőmunkáit számos publikációban tette elérhetővé és közkinccsé.

Patyi Zoltán, népzene- és néptánc művész, koreográfus, prímás.

Közel öt évtizede kötötte össze életét a néptánccal és népzenével. Nemcsak időtöltés, hagyományok továbbadása számára, hanem maga a mindennapi élet, egy szeretett, hitt és megélt hivatás. Méhkeréken, majd más magyarországi román településeken gyűjtötte, szívta magába ezeket az értékeket. Tudta, hogy ezek a kincsek ritka, értékes és múlandó pillanatok hordozói, ezért is felelőssége, hogy az átalakuló-, elmúlófélben lévő világot, de legalábbis annak részleteit, értékeit átmentse és továbbadhassa a későbbi generációk számára. Több évtizedes néptánc oktatói munkáját számos elismeréssel, díjjal, ’Ki mit tud?’ országos vetélkedő ezüst érmével ismerték el. Néptánc és népzene programok, táborok szervező motorja, előadója, művészeti vezetője. A kintről jött tanult embert igazi méhkerékinek ismeri el és fogadta be a tradicionális magyarországi román közösség.

Komlós Néptánc Egyesület, nemzetiségi néptánc és népzenei hagyományőrző egyesület, vezetője Krcsméri Gábor.

A Komlós Néptánc Egyesület elődje 73 éve alakult Tótkomlóson, a csoport Medovarszky Györgyné Asztalos Anna tanárnő kezdeményezésére a helyi szlovák néptáncokat és népdalokat gyűjtötte. A közösség a szlovák néphagyományokat felvonultató kulturális műsoraival, mint például a „Komlósi lakodalmas” vált ismertté határon innen és túl. Munkájuk nagyban hozzájárul a szlovák nyelv megőrzéséhez és a szlovák hagyományok átörökítéséhez. A helyi szlovák iskolával kiépített kapcsolatoknak köszönhetően a néptáncos utánpótlás is biztosított. A Komlós Néptánc Egyesület nemzetközi néptánc fesztiválok fellépője és számos kitüntetés tulajdonosa, többek között Tótkomlós város Pro Urbe díjasa.

Mukics Dusán, televíziós szerkesztő-riporter, műfordító.

Mukics Dusán szombathelyi szlovén családba született, a Ljubjanai Egyetemen tanult, diplomáit szlovén nyelv és irodalom, történelem és műszaki informatika szakokon szerezte. A Magyar Televízió Slovenski Utrinki című nemzetiségi magazinműsorának felelős szerkesztője. Édesapjával közösen két énekeskönyvet állított össze magyarországi szlovén népdalokból. Társszerkesztője a Rábavidéki Szlovének Népköltészete című kötetnek, melyben hazai szlovén népmeséket és mondákat gyűjtöttek össze. A nyelvjárási szövegeket szlovén irodalmi nyelvre fordítja. Számos európai balladát és klasszikus költők műveit, illetve magyar szerzők – többek között Mikszáth Kálmán elbeszéléseit – fordította magyarországi szlovén dialektusra. A szombathelyi szlovén közösség tevékeny tagja, emellett a Szombathelyi Nefelejcsek népdalkör énekes-tamburása. Több kitüntetés birtokosa: a ljubjanai Határon Túli Szlovének Hivatalától irodalmi tevékenységéért kapott elismerést, a Szlovén Köztársaság elnöke Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki.

A kitüntetetteknek gratulálunk!

...megosztás