Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes üzenete
a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából

Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja az Országgyűlés 2012-ben hozott döntése nyomán. 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az a vonatszerelvény, amely a vagyonuktól és kilátásaiktól megfosztott német közösség első tagjait Németországba szállította. „Isten veled, hazánk” – volt olvasható az egyik tehervagon oldalán, jelezve a külvilág számára is azt az elkeserítő tragédiát, amelyet az otthonaiktól megfosztott, hazavágyódó családok és közösségek éppen a magyar politikai vezetők döntéseinek áldozataként kénytelenek voltak elszenvedni.
A magyar kormány kitelepítésről szóló rendelete 1945. december 29-én jelent meg. A dokumentum a magyarországi német kisebbséget a második világháború szörnyűségeiért a – nemzetközi jog által azóta is tiltott – kollektív felelősség elve alapján kezelte és teljes körű kitelepítésére törekedett. A hazai német nemzetiségi közösségből 1946 és 1948 között legalább 200 ezer személyt fosztottak meg magyar állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától. Az intézkedés eredményeként közösségek szűntek meg, települések néptelenedtek el, az itt maradó német családok pedig üldözötté és vagyontalanná váltak nemzetiségi származásuk miatt, így a közösség nagyrészt elvesztette értelmiségi utánpótlását és jövőképét is. Az elhurcolással járó elvi és gyakorlati törvénytelenségek sora, valamint az intézkedés embertelensége megrázta az alkotmányosság alapvető elveit, kikezdte a jogállamiság alapjait és ezzel együtt a háború után éppen csak feléledő társadalmi szolidaritást is. Az események nehezen gyógyuló sebeket ejtettek sok német nemzetiségű honfitársunk családi emlékezetében. Mégis, a németség összetartását, erős identitását és egyben a választott magyar hazához való kötődését is jelzi az a tény, hogy a tragikus történelmi múlton túllépve – de azt nem feledve – ma a magyarországi német nemzetiség széles körben gyakorolja a nemzetiségi oktatás és az anyanyelvhasználat alkotmányos jogát, kiterjedt nemzetiségi önkormányzati és intézményrendszert működtet, valamint anyanemzetével is gyümölcsöző kapcsolatokat ápol.
Napjainkban, amikor világszerte az intolerancia és az idegengyűlölet erősödésének lehetünk tanúi, ez az emléknap is lehetőséget kínál arra, hogy az áldozatokra való emlékezés mellett felemeljük szavunkat és küzdjünk minden olyan jelenség ellen, amely embertársainkat kirekeszti és diszkriminálja, vagy az együtt élő nemzetiségek között konfliktusokat szít.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjához kapcsolódva jelezni kívánom, hogy a mai napon elvi állásfoglalást adtam ki a második világháború végén a Szovjetunióba, kényszermunkára elhurcolt német nemzetiségű személyek hadigondozásával kapcsolatban. Az elvi állásfoglalás célja felhívni a nyilvánosság és az érintett intézmények figyelmét arra, hogy a múlt sérelmeinek feldolgozásához, továbbá legalább részleges orvoslásához elengedhetetlenül szükséges a vonatkozó jogszabályi háttér kialakulásának pontos feltárása is. Ennek hiányában sem a jelenlegi jogalkotás, sem a jelenlegi jogalkalmazás szintjén nem lehet megfelelően kezelni a múltban okozott – a nemzetiségi közösségeket is érintő – súlyos sérelmeket.

Szalayné Sándor Erzsébet
egyetemi tanár, ombudsmanhelyettes

 

jan 19

...megosztás