Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Vízkereszt és karácsony az örmény egyházban

Az Örmény Apostoli Egyház január 6-án ünnepli Jézus Krisztus születésének emlékére a karácsonyt, egy napon a Vízkereszt ünnepével, az eredeti keresztény hagyománynak megfelelően. Az örmény apostoli egyház ősidők óta január 6-án ünnepli Jézus Krisztus Urunk születésnapját.
A vízkeresztelési szertartásra közvetlenül a karácsonyi szentmise után, január 6-án kerül sor. Krisztus megkeresztelkedését jelképezi a Jordán folyóban, melynek során Urunk megáldotta a vizet.
Az oltár előtt nagy, vízzel telt medence áll, ebbe keresztet tesznek és a szent olaj, a mürron 3 cseppje is belekerül, ami a Szentháromság jelképe arra emlékezve, hogy Jézusra leszállt a Szentlélek galamb képében.
Különleges imádságokkal, énekek éneklésével a vizet az evangéliummal, a Szent Kereszttel áldják meg. Ezután a Szent Keresztet, amely Jézust jelképezi, leengedik a vízbe. Ebben a szertartásban kérjük az Urat, hogy ahogy a Szentlélek leszállt a Jordán vizére, úgy jöjjön le ide, megáldva és megszentelve a vizet.Az emberek a pap és a diakónus vezetésével hirdetik, hogy az Úr az Egyszülött kegyelméből adhatja a Jordán áldását a víznek, és hogy a Szentlélek leereszkedjen arra a vízre. A pap fölterjeszti az emberek kéréseit az Úrhoz, kérve Őt, hogy áldja meg és szentelje meg ezt a vizet, és ez hasznára váljék a házépítéshez, a betegek gyógyításához, szolgái megtisztításához, a lelkek és testek üdvösségéhez, minden szükséglethez.
Ezután arra kéri az Urat, hogy ajándékozzon meg segítségével, áldásával és szentségével.
A kereszt által megáldott vizet és Szent olajat a testi betegségek gyógyítására osztják szét az embereknek. A Jeruzsálemi Örmény Patriarchátus január 19-én ünnepli Krisztus születését. Ennek oka az örmény egyház régi és új naptára közötti időeltolódás.
1923-ban, V. Gevorg Katholikosz a külföldi, de különösen az európai és amerikai egyházmegyék kérésére konklávét adott ki az új Gergely-naptár elfogadásáról, úgy tűnt, nem lehet semmi nehézség. Sok országot és egyházat régóta ez a naptár vezérelt. Hamar kiderült, hogy az új naptár különösen az ortodox országokban élő örmények számára okoz kellemetlenségeket. A görög egyház nem fogadta el az új naptárt. Az orosz és a grúz ortodox egyház ugyan bejelentette, hogy elfogadja a Gergely-naptárt, de hamarosan visszautasította, megőrizve a régit.
E naptár szerint az ortodox egyházak december 25-e helyett január 7-én ünneplik a karácsonyt, a keresztelést – 12 nappal később – január 19-én.
Ami a jeruzsálemi patriarchátust illeti, erről a kérdésről nem esett szó. A görög egyházzal közös tekintély esetén a szentélyek felett az örmény patriarchátusnak célszerűbb volt a régi naptárat használnia, különösen a Szent Feltámadás ünnepekor.
Az örmény egyház ehhez a naptári sokszínűséghez alkalmazkodott mára, ahol prioritássá vált az egyházi ünnepek közös lebonyolítása és az ország ünnepi hangulatához való igazodás pszichológiája.
És ma az örmény egyházban békésen él egymás mellett a régi és az új naptár.
Innen ered a különbség a január 6. és január 19. közötti 13 nap.
Alex Avanesian

 

vízkereszt

 

...megosztás