A parlamenti nemzetiségi szószólók intézménye megalakulása óta lényegesen változtak a nemzetiségi közösségek lehetőségei a nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek működését szabályozó jogszabályi keretek és pénzügyi feltételek változásainak befolyásolására.

Lassanként magunk mögött hagyjuk parlamenti mandátumom utolsó teljes évét, 2021-et. Nem szeretném a törvényhozó testület munkájában való részvételem négyéves időszakát értékelni jegyzetemben, csak annyit írnék róla, hogy igyekeztem a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségek bizottságának parlamenti tevékenységéről a lehető legszélesebb körben tájékoztatni az érdeklődőket, mind hetilapunkban, mind az interneten, de elsősorban személyes találkozók keretében. Sajnos, a pandémia miatt nem sikerült olyan gyakran ellátogatnom a szlovák közösségekhez, mint ahogy azt terveztem.
A 2021. évi első cikkemben arról írtam, hogy a koronavírus ellehetetlenítette számunkra, hogy részt vegyünk a hagyományos eseményeken, találkozókon, amelyek mindig az adott év utolsó heteire estek. Ilyen találkozók az ünnepi ebéd Magyarország köztársasági elnöke meghívására, illetve a „Nemzetiségekért” díj ünnepélyes átadása. Most örömmel jelentem olvasóimnak, hogy december tizedikén a Magyarországi nemzetiségek bizottsága tagjaival és az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel közös ebéden vettem részt Áder János köztársasági elnök úrnál. Úgyszintén néhány nap múlva tervezik átadni a „Nemzetiségekért” kitüntetést is. Ebből is látszik, hogy milyen változást hozott az életünkbe a koronavírus ellen beoltottak számának fokozatos növekedése.
Az utolsó plenáris ülésén a parlament egyéb jogszabályok mellett megszavazta a legutóbbi jegyzetemben is említett „A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló“ törvényjavaslatot. Ez a törvény olyan értelemben módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, hogy előírja a települési önkormányzatoknak, hogy a nemzetiségek építészeti öröksége védelme érdekében a beépített területek változtatásának megítélése során kapcsolják be az előkészítési folyamatokba a városi vagy falusi nemzetiségi önkormányzatokat is. Úgy vélem, ez a módosítás hozzájárul a még meglévő kulturális örökségünk jelentős részének megőrzéséhez.
A parlament idei utolsó plenáris ülésének lezárása után mi, a Nemzetiségek bizottsága tagjai is elbúcsúztattuk a leköszönő évet. Egy pohár pezsgő mellett röviden értékeltük 2021-et, ahogy az egész választási időszakot is. Megegyeztünk abban, hogy a parlamenti nemzetiségi szószólók intézménye megalakulása óta lényegesen változtak a nemzetiségi közösségek lehetőségei a nemzetiségi önkormányzatok és szervezetek működését szabályozó jogszabályi keretek és pénzügyi feltételek változásainak befolyásolására.
Az év utolsó heteit a szlovák társadalmi szervezetek és önkormányzatok tagjaival való találkozásra is fordítottam. Ezeket a találkozókat a jövő évi parlamenti választásokról és a készülő népszámlálásról szóló információk átadására használtam. Ezeken a rendezvényeken a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete tagjainak segítségével lehetőséget biztosítottam a jelenlévők részére, hogy regisztráljanak a szlovák nemzetiségi szavazók listájára. Ilyen találkozón voltunk Kiskőrösön, ahol a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniójának volt ülése és Bánkon, ahol idei utolsó ülését tartotta a Nógrád Megyei Szlovák Önkormányzat. Elképzeléseim szerint az ilyen találkozókat folytatom a jövő év elején is.
Idei utolsó tájékoztató jellegű soraim végén áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok minden olvasómnak.