Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Szent Kereszt ünnepe az örmény egyházban

Szent Kereszt ünnepe az örmény egyházban

Szeptember 12 -én az örmény egyház megemlékezik a Szent Kereszt ünnepéről. Az örmény egyház szeptember 11-17 közé eső vasárnap ünnepli a Szent Keresztet. A Szent Keresztet az Úr kereszthalálának, Jeruzsálem perzsa fogságból való visszatérésének és Golgotán való felállításának (megemlékezésének) emlékére ünneplik. Ezért az ünnep neve Khachverats.
Khachverats az Örmény Egyház öt kiemelkedő ünnepe közül az utolsó.
A Szent Kereszt ünnepek közül ez a legfontosabb, mert a kereszt fogságból való visszatérésének, a megdicsőülés emlékének szentelt nap. A kereszt hirdetése révén az egyház még mindig él.

Örmény szokás szerint a kereszt ünnepét nagy ünnepséggel ünneplik. Este az Életfa ereklyéjét tartalmazó keresztet egy tányérra helyezik, bazsalikommal és színes virágokkal díszítve, rózsavízzel meglocsolva.
Ezután a keresztet körmenetben hozzák a templomkertbe, ezzel megjelölve a világ négy szegletét.
A néphagyomány szerint a Khachverats boldog ünnep, amely az ősz kezdetét jelképezi. Az ünnep előestéjén, szombaton a nők süteményeket készítenek, a férfiak kecskét vágnak és a tonirban készítik el.
A néphit szerint a kecskehús és a zabbal kevert rizs a nap különleges ételei, amelyek nélkül az ünnep nem lehet teljes.

A Khachverats sok helyen az ősz kezdetének tekinthető. Ahogy Kessab népe szokta mondani ( Kessab ma Szíria területén van) “Kereszt, vedd a takarót, fuss be” – vagyis a nyitott ég alatt alvóknak ezentúl otthon kell aludniuk. A Khachverats utáni nap a halottak napja. A templomokban a Szent Liturgiát, követően meglátogatják a halottak sírjait.

Forrás: Alex Avanesian

...megosztás