Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Szentandrássy István alkotásaiból nyílt kiállítás Kőszegen

Mágikus vonások címmel nyílt kiállítás pénteken Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képeiből a kőszegi Jurisics Vár Lovagtermében.

A tárlaton a tavaly elhunyt festőművész többek között Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített grafikai sorozatai láthatók, amelyeken keresztül a festészet és az irodalom összhangja elevenedik meg.

A magyar állam azért vásárolta meg Szentandrássy István életművének legjelentősebb darabjait, hogy egységesen mutathassa be a hagyatékot, közös örökség válhasson belőle – mondta Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke, akinek kezdeményezésére az alkotó hagyatéka állami kézbe került.

Balog Zoltán a megnyitón elmondta, Szentandrássy István nagyon mélyről indult, és nem is sikerült anyagilag kiemelkednie, ugyanakkor mindig fontos volt számára a romák ügye, nem sajnálta sem az időt, sem egészségét a cigányságért áldozni. A költészet ihlette a kiállított alkotásokat, ami a naiv festészetben is megjelenő magas művészeti értékre figyelmeztet – mutatott rá a püspök.

Tardy-Molnár Anna, a MANK ügyvezető igazgatója a közlemény szerint a megnyitón elmondta: célkitűzésük, hogy a cigány alkotók munkáit minél szélesebb körben meg tudják mutatni, ezért a roma művészet évről évre megjelenik kiállítási programjukban.

A bemutatott művek részét képezik a hagyatéknak, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum a kulturális kormányzat által biztosított, kiemelkedő művészeti alkotások és műtárgyegyüttesek állami tulajdonba kerülését szolgáló forrás terhére vásárolt meg a MANK számára tudományos feldolgozás és kiállításokon történő bemutatás céljából.

A kőszegi tárlaton megfigyelhető a Szentandrássy Istvánra jellemző képekben való gondolkodás, valamint a művészetek iránti különös fogékonyság, például az irodalom és a képzőművészet összefonódása. A Federico García Lorca és François Villon költeményeihez készített festmények örvénylő, részletgazdag képeiben felismerhetők Miguel de Cervantes Don Quijote című regényének hősei, William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának eseményei, Gabriel García Márquez Száz év magányának mágikus realizmusa, valamint az Ószövetség emblematikus alakjai is.

Szentandrássy István gazdag festészeti és grafikusi munkássága, figurateremtő képzelete, merész színfantáziája, kifejezőereje révén a roma kortárs festészet egyik legmeghatározóbb alakja. Nemcsak a festészetnek, a színeknek, de a szavaknak is mestere volt, művein keresztül megfogalmazta saját balladáját: árvaságát, betegségét, de mindemellett a sok fájdalom mellett az élni akarását is, büszkeségét származására, közös kultúránkra.

Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született, állami gondozottként nőtt fel. Művészetének homlokterében az egyéni élettörténetek feldolgozása szerepel, legyen szó valós vagy fiktív sorsokról. Gyermekkorától kezdve megragadták a személyes élethelyzetek, amelyeket később is egyre tudatosabban figyelt meg – akár munkásszállók lakójaként, akár a cigány művészet aktív szereplőjeként – és dolgozott fel saját kompozícióiban.

A művész 1995-ben Pro Urbe Budapest díjban, 1999-ben Kisebbségekért díjban részesült. 2012-ben a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait sajátos formákkal és színvilággal ábrázoló alkotásaiért, valamint a hazai cigány kultúra megőrzésében és széles körű megismertetésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjban részesült. 2020. február 26-án hunyt el.

A kőszegi kiállítás augusztus 2-ig tekinthető meg, utána a hagyaték több magyarországi városban is bemutatkozik.

kultura.hu

 

...megosztás