Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Az MTI jelenti

Nemzetiségek jogai

Nemzetiségek bizottsága: a cél a hatékonyabb parlamenti képviselet

Ritter Imre nemzetiségi képviselő kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy hatékonyabb legyen a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása. Fontos szempont volt a szabályozás kialakítása során, hogy ne sértsék a nemzetiségi önkormányzatok autonómiáját, a közgyűléseik jogosítványait, továbbá garantálják a jogorvoslat lehetőségét – magyarázta.
Hangsúlyozta: össze kellett hangolni az egyes nemzetiségek eltérő szempontjait, szabályzatait, mindenkinek elfogadható megoldást kellett találni, és a most benyújtott javaslatot minden nemzetiség támogatja. Egy demokráciában a kisebbségek, nemzetiségek önmagukban sosem tudnának érvényt szerezni érdekeiknek, erre mindig csak a többség kellő érzékenységével, segítségével van lehetőség – jegyezte meg.
Közölte: a benyújtott javaslattal kiküszöbölhetik a joghézagokat, amivel biztosítható, hogy a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó döntés többségi akaratot tükröz, és ez a döntés minden szempontból jogszerű.

Kormány: példaértékű a magyar nemzetiségpolitika

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű, nagyvonalú és támogató, ami különösen uniós összehasonlításban szembetűnő. Az EU szóban támogatja a nemzetiségeket, de amikor valódi cselekvésre lenne szükség, elfogy a lelkesedés, ezt mutatja a Minority SafePack esete is – közölte.
Úgy vélte, Magyarország nemzetiségpolitikáját ajánlani lehet tanulmányozásra az Európai Bizottságnak és minden uniós tagállamnak, jó lenne, ha mindenhol úgy támogatnák a nemzetiségeket, ahogy itt teszik.
Közölte: a kormány fő nemzetiségpolitikai célja, hogy az őshonos nemzetiségeknek biztosítsa a nemzetiséghez tartozás megélésének lehetőségét, amihez jelentős támogatások is társultak az elmúlt években. A javaslatot a kormány támogatja, mert régóta húzódó kérdéseket rendez – mondta.

Fidesz: sokat tesz a kormány a nemzetiségekért

Kovács Zoltán (Fidesz) kiemelte: Magyarország lakosságának közel egytizede tartozik valamelyik nemzetiséghez, amelyeket az alaptörvény államalkotó tényezőnek ismer el, s amelyek támogatásáért sokat tett 2010 óta a kormányzat.
Példaként említette a támogatások összegének jelentős emelését, a kulturális-oktatási autonómia bővítését, valamint azt, hogy 2010 óta parlamenti képviselettel is rendelkeznek e közösségek.
Felidézte: a tavaly áprilisban kezdeményezett módosítás a nemzetiségek választási listaállításának részletszabályait tisztázza, kimondva például, hogy az adott országos nemzetiségi önkormányzat kizárólagos joga határozni ebben a kérdésben.

A Jobbik támogatja az előterjesztést

Brenner Koloman (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy európai összehasonlításban is jó úton jár a hazai kisebbségvédelmi rendszer.
A hazai nemzetiségek nyelvvesztéséről beszélve hangsúlyozta: teljesen más szintre kellene helyezni a nemzetiségi anyanyelvi oktatást-nevelést az országos önkormányzatoknak átadott iskolákban, valamint kiemelt támogatást kellene nyújtani a nemzetiségek által lakott települések.
Brenner Koloman ezt azzal indokolta: ezek aprófalvas, gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területek, amelyeket kiemelten sújt az elvándorlás és az elöregedés.

KDNP: Magyarország mindig is soknemzetiségű volt

Szászfalvi László (KDNP) arra emlékeztetett: Magyarország alapítása óta soknemzetiségű állam, ahol 2010 után teljesen új jogi alapra helyezték a nemzetiségek viszonyait.
Hangsúlyozta: a 2011-es nemzetiségi törvény jelentős lépést tett az “etnobiznisz” felszámolása érdekében, azzal pedig hitelesebbé tette a terület kezelését, hogy kisebbségek helyett nemzetiségeket, nemzetrészeket említ.
Arról beszélt: 2010 óta a nemzetiségeknek nyújtott támogatás a hatszorosára, az önkormányzataik által kezelt iskolák száma a nyolcszorosára nőtt, virágzik és új lehetőségek előtt áll ma Magyarországon a nemzetiségi élet.

MSZP: fontos a nemzetiségi joggyakorlás elősegítése

Varga László (MSZP) hangsúlyozta: pártja elkötelezett a nemzetiségek jogainak védelme és azok érvényesülésének kiszélesítése iránt.
A szocialista politikus megjegyezte: a Kárpát-medencében népes csoportok élnek anyaországuk határain túl.
Varga László hozzátette, hogy a viszonosság reményében is fontos a magyarországi nemzetiségek megbecsülése.

Független: hétköznapi kérdéseket emelnek törvénybe

Varga-Damm Andrea független képviselő a világon egyedülállónak nevezte a nemzetiségeket támogató hazai intézményrendszert, hozzátéve, hogy annak működése az elmúlt években tovább javult.
Rendkívüli értékként beszélt az őshonos közösségek parlamenti képviseletéről, ugyanakkor a tárgyalt módosításról szólva kiemelte: az előterjesztés nemegyszer a mindennapi önkormányzati életben természetes gyakorlatokat emel törvényi szintre.

Előterjesztő: ez egy jó kompromisszum

A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Ritter Imre német nemzetiségi képviselő olyan jó kompromisszumként beszélt az előterjesztésről, amelynek eredményével minden érintett elégedett.
Kiemelte: az előző és a mostani parlamenti ciklusban is sikerült elérni, hogy minden nemzetiségeket érintő előterjesztést közel vagy teljesen egyhangúlag fogadott el a parlament.
Egyetértését fejezte ki a nyelvvesztés megelőzésének fontosságával kapcsolatban, fő prioritásnak nevezve a nemzetiségi felsőoktatás fejlesztését.

...megosztás