Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Kilencven éve született Ember Mária, a Barátság folyóirat társalapítója

     “Legutóbbi költözködésemnél kezembe kerültek Pityu gyerekkori rajzai, meghatottan nézegettem őket. Amire mindennek ellenére büszkék lehetünk Sandrival mindketten: úgy rajzolt le minket, hogy a kezeink ötszirmú virágok… merem remélni, ez azt jelenti, hogy a kezünkből rosszat nem kapott.”
Ember Mária: Naplónak indult
90 éve április 19-én született Ember Mária (1950-ig Elsner Mária), magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató, a Barátság társalapítója.
Ember Mária nem volt főállású író, megélnie mindig az újságírásból, a szerkesztésből kellett, nevéhez kiváló képzőművészeti kritikák és útikönyvek is fűződnek. A magyarországi holokauszt-szépirodalom első hírnökeként 1974-ben megjelent és szokatlanul nagy visszhangot kiváltó Hajtűkanyar nyomán – kezdetben egykönyvesként vagy egytémájú alkotóként említik őt. A történelmet beszéli el, a debreceni zsidó családok kitaszíttatását, lágerbe hurcoltatását és megmenekülését.
A 2000-ben fogunk még élni? a gyer­mek és kamaszkor regénye, szociográfia és memoár sajátos elegye. Ember Máriának nem kellett vidékre mennie ahhoz, hogy egy-egy régiót feltérképezzen, még ha szem­élyes emlékeit helyenként össze is ve­ti, és alá is támasztja dokumentumok­kal. Szülőföldje, a Tisza-vidék iránti múlhatatlan szeretete az egész köny­vön átérződik. Abádszalók flórájának, faunájának, gyer­mekjátékainak, nyelvi, ünnepi és népszokásainak, népdalainak egész tárhá­zát tartalmazza, ugyanúgy, mint lakóinak pár szóval felvázolt portréját, azoknak erényeivel és gyen­géivel.
Szülővárosának, Abádszalóknak díszpolgára, ahol 2004-ben felavatták szobrát és nevét viseli a helyi könyvtár. Az évforduló alkalmából a megemlékezők egyénileg helyezhették el a szobornál mécseseiket és virágaikat. Pacsai Norbert, a Helyi Értéktár Bizottság elnöke a könyvtár közösségi oldalán írta le méltató gondolatait az írónő életéről és munkásságáról.

“Az író, újságíró, kritikus és műfordító, a magyar holokauszt-irodalom megteremtője, európai jelentőségű Wallenberg-kutató Ember Mária Abádszalókon született 1931. április 19-én. Nagyívű alkotói pályája településünkről indult. Gyermekkori emlékvilága és emberré eszmélésének színtere szinte az egész írói életmű legmarkánsabb vonulatát adja. Édesapja a családjáért élő, a falu megbecsülésére méltán számító, művelt, haladó szellemű ügyvéd volt. Édesanyjával és Judit húgával – aki dokumentumfim-rendezőként lett jeles alkotója a magyar filmművészetnek – egy igazi polgári otthonnak a biztonságában élték a két világégés közötti értelmiségi család életét. Ennek az idillnek vetett véget az a „rémes végzet”, amivel még ma sem mer szembenézni a világ.
A család sorsa tragikusra fordult: az édesapát meggyilkolták, és hogy a többiek élete megmaradt, az sem a gyilkosok kíméletén múlott. A kifosztott otthonba visszatérők minden értelemben talajvesztettek lettek. Édesanyjuk Abádszalók elhagyása mellett döntött. Ember Mária tehát tizennégy évesen, drámai előzmények után került el szülőfalujából, de emberi nagyságát is bizonyítandó, élete végéig szerette Abádszalókot és az abádszalókiakat.
Kibontakozó irodalmi tehetségét mutatja, hogy már tizenkilenc évesen az Athenaeum lektor-gyakornoka, majd az Irodalmi Újság újságíró-gyakornoka, sőt húsz évesen a Magyar Nemzet munkatársa. 1954-ben magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett az ELTE Bölcsész Karán. 1956-ban férjét bebörtönözték, őt pedig eltiltották az újságírástól. Négy évig egy általános iskolában tanított.
Tehetségéhez társuló kitűnő nyelvtudásának köszönhetően 1961-től a Neue Zeitung riportere, majd 1979-ig kulturális rovatvezetője lett. Írói munkássága számos remekkel gazdagította a magyar irodalmat: a Magamnak mesélem 1968. évi megjelenésétől az El a faluból 2001-ben napvilágot látott utolsó művéig. Regényei hiteles dokumentumai egy átlagon felüli érzékenységű lélek világlátásának, amelynek – bevallottan is – forrása a felejthetetlen szülőfalu. Köztéri szobra, Díszpolgári címe, valamint könyvtárunk névadása jelzi azt a törekvést, hogy Ember Mária életműve Abádszalókon a közismeret része legyen.
Településünk őszinte hálával tiszteleg Írónőnk emléke előtt, aki 2001. december 30-án távozott az élők sorából. Irodalmi teljesítményének köszönhetően Abádszalók neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Munkássága méltán kapott helyet a Települési Értéktárban.”
Művei az Országos Idegennyelvű Könyvtár katalógusában:
megemlékezés szobor Ember Mária

 

...megosztás