Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Változások a Magyarországi Német Színház vezetésében

Interjú Ambach Mónikával

 

Véget ért egy átmeneti időszak a DBU-ban, a Magyarországi Német Színházban: visszatért az eddig tartósan távol lévő Lotz Katalin igazgató, ezzel egyidőben pedig távozik az őt helyettesítő Ambach Mónika. Eljött hát az ideje, hogy ezzel az interjúval is megköszönjük a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár igazgatójának azt, hogy az alapvető feladatain túl fél éven át vállalta a magyarországi német teátrum vezetését is.

Kinek a felkérésére, miért és milyen érzésekkel, elvárásokkal vágott bele Lotz Katalin helyettesítésébe?

– A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, illetve Englenderné Hock Ibolya elnök asszony kért fel a feladatra. Nagyon megtisztelő volt, mert színházszerető ember vagyok, a Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn – DBU) pedig különösen fontos teátrum a számomra. Rendszeresen látogatom az előadásokat már a színház megnyitása óta, de ha a fővárosban játszanak, mindig megnézem őket, ha tehetem. Amikor még a televíziónál dolgoztam, számos alkalommal tudósítottam is a premierekről az Unser Bildschirm című műsorban, de írtam kritikát is a darabokról a Zentrum.hu és a Neue Zeitung számára. Ugyanakkor sosem gondoltam, hogy egyszer mint a DBU munkatársa lépek be a művészbejárón.

A célom az volt, hogy az igazgatónő távollétében biztosítsam a színház zavartalan működését, segítsem a társulat munkáját, és lehetővé tegyem a tervezett produkciók létrejöttét.

Milyen csapat, milyen feladatok, milyen kihívások fogadták?

– Nagyon kedvesen fogadtak a kollégák, hamar otthon éreztem magam Szekszárdon. Kezdetben még voltak előadások, már a decemberi műsorterven dolgoztunk, mikor a pandémia okozta novemberi bezárás miatt ki kellett találni, hogy jelenhetnénk meg az online térben és tarthatnánk a kapcsolatot a közönséggel a továbbiakban is. Ekkor született meg például az adventi irodalmi zenés videósorozat ötlete, illetve novemberben indítottuk el a hírlevelet. De folyamatosan kutattam a lehetőségeket az online megjelenési lehetőségekkel kapcsolatban is.

Milyennek látta a közös munkát?

– Nagyon izgalmas volt ennek a sokszínű csapatnak a koordinálása. Kiváló művészek dolgoznak a DBU-ban, illetve a produkciók megvalósulását technikusok és még sok más munkakört ellátó dolgozó segíti. Igyekeztem az előadásokat és a munkafolyamatokat minél alaposabban megismerni, hogy a színház népszerűsítését a lehető leghatékonyabban végezhessük. Nagyon sok interjút adtam, illetve szerveztem a kollégák számára, hogy a közönség jobban beláthasson a zárt ajtók és a színfalak mögötti munkánkba. Aztán ott voltak még a pályázatok és a gazdasági, valamit a munkaügyi kérdések is, amik komoly részét teszik ki az igazgatói feladatoknak, de ezeken a területeken is jól dolgoztunk együtt. Fontos lenne minél több embernek megismernie és figyelemmel kísérnie a magyarországi németek színházát és ezt a jövőben is kiemelten fogom kezelni a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) online platformjain.

Melyek voltak ebben az átmeneti és nehéz időszakban a legszebb, legjobb projektek a DBU-ban, amelyek már az Ön vezetése alatt zajlottak?

– Amikor a pandémia miatt a színház az online térbe került át, jól jöttek a televíziós újságírói tapasztalataim. Mintegy gyártásvezetőként összehangolhattam a filmes szakemberek és a művészek munkáját. Nagyon örülök, hogy bemutattuk az adventi 26 részes videó-sorozatunkat, amiben fontosnak tartottam, hogy magyarországi német költők művei is elhangozzanak. Ez egy nagyon változatos és tartalmas munka volt, mindenki megtalálta benne a kihívást.

Februárban pedig végre megvalósulhatott A kis herceg című előadás, amit nagyon sok egyeztetés előzött meg. Valójában nem tűnik annak, mégis kész csoda volt, hiszen a vírushelyzet napról napra újratervezést követelt. A zártkörű premier egy nagyon fontos esemény lett valamennyi munkatárs számára, hiszen ekkor már több mint három hónapja nem játszhattak a színészek közönség előtt. Továbbá profi stábbal filmre rögzítettünk egy monodrámát is, amit hamarosan láthat majd a közönség.

Mi az, amit Ön tudott hozzátenni a munkához a szakértelme, tapasztalatai révén?

– A DBU-nál végzett tevékenységemben bizonyos fokig összefutottak az eddigi munkáim. Az intézményvezetői feladatokkal kapcsolatban inkább a helyi struktúrákat kellett megismernem. És ahogy említettem már, nagy szerepet kapott a filmezés, a szervezés, a pr- és a marketingtevékenyég.

Hogy élte meg ezt az időszakot? Mit tanult, tapasztalt, hogy birkózott meg a megnövekedett feladatmennyiséggel?

– Sűrű volt az elmúlt fél év, hiszen a Zentrumnál is zajlottak a projektek, például lebonyolítottuk a Blickpunkt – Képek versenyét, amit nagyon nagy érdeklődés kísért, illetve a hírportálunkat és Facebook-oldalunkat ugyanúgy meg kellett töltenünk hírekkel, mint máskor. Sokat utaztam Budapest és Szekszárd között, és még többet telefonáltam. Hálás vagyok, hogy a családom támogatott és türelmesek voltak, de a Zentrum csapata is ismét bizonyította rugalmasságát. És köszönettel tartozom a szekszárdi kollégáknak is. Sok szép élménnyel és tapasztalattal gazdagodtam a színháznál, amikre a jövőben is építhetek, és jó lesz visszatérni majd nézőként.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata köszönetét fejezi ki Ambach Mónikának és örül, hogy Lotz Katalin – immár kétszeres édesanyaként – ismét munkába áll.

 

Ambach Mónika

...megosztás