Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Megemlékezés

Megemlékezés a görög szabadságharc 200. évfordulójáról

Az Országgyűlés március 22-i ülésnapján Sianos Tamás görög nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalásában a 200 évvel ezelőtt megindított görög szabadságharcról emlékezett meg. Felszólalására Soltész Miklós úr, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszolt.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak, tisztelt Nemzetiségi Szószólók!

Március 25-én lesz 200 éve, hogy a görög nép elindította szabadságharcát az Oszmán Birodalom ellen. A görögök felkelése a 19. század egyik legnevezetesebb nemzeti megmozdulása, amely több európai nemzet, köztük a magyar nemzet szabadságküzdelmeire is jelentős hatást gyakorolt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalását követően nem kevesebb, mint 30 regionális felkelést indítottak a görögök az elnyomás ellen, az 1821-ben kitört forradalom azonban megrengette az egész Oszmán Birodalmat. A nemzetközi helyzet is ideális volt. Nem maradtak tétlenek a diaszpórában élő görögök sem. A legnagyobb görög közösségek Bécsben, Pesten és Triesztben éltek.
Az osztrák hatóságok gyanakvással viszonyultak a görög szabadságharchoz, hiszen egy görög siker a Monarchia népei számára is buzdító erővel hathatott. Az Odesszában létrejött Filiki Eteria (magyarul: Baráti Társaság) forradalmi mozgalom vezetője 1820-ban Ipszilandi Sándor, az orosz cári hadsereg görög származású altábornagya volt. 1821 februárjában Havasalföldön kezdték meg a felkelést, amelyet még elfojtottak az oszmánok, de a Peloponnészosz-félszigeten országos jelleget öltött a harc. A felkelők március 25-én tettek esküt, jelszavuk a következő volt: „Szabadság vagy Halál”. Követték az 1798-ban kivégzett Rigasz Fereosz költő és mozgalmár gondolatát: „Jobb csak egy kurta órát szabadon élni át, Mint negyven esztendeig viselni rabigát.”
Százezer fős görög sereg nézett szembe az oszmán erők félmilliós hadseregével. Egész Európa megismerte a legnagyobb görög szabadságharcosok nevét: Bubulina, Diakosz, Kolokotronisz, Karaiszkakisz, Kanarisz, Miaulisz és sokan mások.

Magyarországon is az érdeklődés középpontjába került a görögök hősies küzdelme. Életüket áldozták a görög nép felszabadításáért: Dessewffy százados, Járvay György, Lasky Kristóf és sokan mások. 1828-ban a Porosz szigetén megtartott Görög Nemzetgyűlés Ioannisz Kapodisztriaszt, az orosz birodalom görög származású külügyminiszterét bízta meg hét évre a kormányzói feladatokkal. A szabadságharc véglegesen 1830. január 22-én ért véget, amikor a nagyhatalmak Londonban elismerték a független görög államot, melynek államformája a királyság lett. Március 25-én nemcsak az újkori görög állam megteremtésének kezdetét ünnepeljük, de az európai kis népeknek reményt adó függetlenségi mozgalmat is.

Végül itt szeretném megragadni az alkalmat, és köszönetet mondani Magyarország kormányának, nevezetesen Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár úrnak, hogy 10 millió forintos támogatással segítették a Leszvosz szigetén megrongált keresztény templom felújítását. Szeretném átnyújtani a görög sziget vezetésének hivatalos köszönőlevelét.
Köszönöm, hogy meghallgattak!

 

Ευχαριστώ πολύ για την προσοχή σας!”

 

A kormány részéről Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszolt Sianos Tamás görög nemzetiségi szószóló felszólalására:

 

“Köszönöm a szót Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés, tisztelt Szószóló Úr és Szószóló Hölgyek, Urak!

Az emberiség történetében vannak olyan kiemelkedő emberek és nemzetek, akik és amelyek évszázadokon vagy évezredeken át kihatnak más kultúrák, más nemzetek fejlődésére, alakulására. Ezek közé tartoznak a görög emberek, a görög nemzet is. A szabadságszeretetet, a demokrácia alapjainak lefektetését, a nyugati filozófia megteremtését, a többistenhit után a zsidó és később a keresztény hit továbbadását és megőrzését, a tudományok széleskörű megjelenését, mint a politika tudománya, a matematika, a történelemtudomány, a művészetekben az irodalom, az építészet és a szobrászat csodás alkotásait, akár a hellenisztikus korból, akár a bizánci korból, mind, mind a görögségnek köszönhetjük. Mindezek máig kihatnak és befolyásolják a mai emberiség életét. Minthogy a sportban is, az olimpiai játékok hagyományát a modernkori ember felélesztette és azt továbbítja.

Ezeket az értékeket és történelmi korszakokat sokszor fenyegette pusztítás, megszállás, évszázados hódoltság a görög nemzet életében is. Ezek közül az egyik leghosszabb, és főleg építészetben, művészetben és emberáldozatban legpusztítóbb az Oszmán Birodalom hódítása volt. Konstantinápoly 1453-as eleste közel négy évszázados hódoltságot jelentett. Az 1821 márciusában kitört, kilenc éven át tartó szabadságharc meghozta gyümölcsét. Az Alexandrosz Ipszilantisz herceg vezetésével kirobbant szabadságharc nemcsak a görög nemzetet szabadította föl, hanem más balkáni vagy akár a magyar népre is hatott függetlenségi küzdelmeiben. A szabadságharc zászlaja, fehér színben, vörös kereszttel és rajta a felirattal, „Győzni fogsz!”, Nagy Konstantin győztes zászlaját mintázta.

Ez alatt magyarok is harcoltak és magyarok is veszítették életüket. 1931-ben róluk a következőképpen emlékezett Athén akkori polgármestere: „Európa szívében virágzik egy szabadságszerető, nemes, életerős nemzet, melynek nincsen párja az egész világon. Derék, büszke magyarok, a szabadság mesterei!” Meleg szavakkal emlékezett meg az önzetlen magyar hősökről, kik vérüket ontották a görög szabadságért. „Ezen emlékmű most az athéni Zappeion kertet díszíti, és örök emléke marad az önfeláldozó filhellén magyar testvéreinknek, mely nemcsak szimbólum, de a szoros kapcsolat és mindig önzetlen, igaz magyar barátság záloga.” Az áldozatok között volt többek közt Dessewffy Károly százados, Lasky Kristóf és önkéntes csapata, magyarok tucatjai pusztultak el.

Tisztelt Országgyűlés!

Mint ahogy Bizánc elestekor sem segítettek, vagy csak késedelmesen az akkori nagyhatalmak, úgy 1821-től, bár 32 országból, de csak önkéntesek álltak a szabadságharc mellé. A görög nemzet, a görög emberek, a görög évezredek többet érdemeltek volna. Akkor is, ma is. Ránk, magyarokra, a magyar kormányra mind a hazai görög nemzetiség, mind Görögország számíthat. A mai 21. századi invázió, erőszakos migráció során is számíthatnak ránk, együttműködünk. Isten éltesse Görögországot, Isten éltesse az erőinket!”

 

A beszédeket követően az Országház folyosóján Soltész Miklós államtitkár úr személyesen is köszöntötte az ülésteremben jelenlévő Efthymios Pantzopoulos urat, a Görög Köztársaság magyarországi nagykövetét, Sianos Tamás görög nemzetiségi szószólót és Hristodoulou Konstantinost, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata elnökét, valamint a szószólói iroda munkatársait.
(Politidu Márta, Agárdi B. Szpírosz)
Fővárosi Görög Önkormányzat

200.évford.

...megosztás