Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Megjelent

Megjelent a

Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes

5/2020. számú elvi állásfoglalása a német nemzetiségi közösséget sértő kijelentésekről, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés szükségességéről és a videómegosztó platformokon megjelenő

sérelmes tartalmak elleni fellépés lehetőségeiről

ÖSSZEGZÉS

Napjaink egyik legnagyobb kihívása annak elérése, hogy a társadalom tagjainak reakciója az emberi jogok, így különösen a nemzetiségi közösségek tagjai számára biztosított jogok bármilyen megsértése esetén ismereteken alapuló, előítéletektől mentes és megfontolt legyen. E körben a közszereplők felelőssége rendkívül nagy, hiszen megszólalásaikkal a meglévő folyamatokat bármilyen irányban felerősíthetik, személyes példájukkal, megnyilvánulásaikkal hozzájárulhatnak a közbeszéd színvonalának emeléséhez, de a negatív tendenciák felerősödéséhez is.

Tényállás

A nemzetiségi biztoshelyettes hivatalból, majd panaszos megkeresések útján is tudomást szerzett arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által alapított Petőfi Irodalmi Ügynökség Hajónapló című műsorában 2020. január 19-én az élő adásban résztvevők elfogadhatatlan, emberi méltóságot sértő módon beszélgettek a német nemzetről, illetve a hazai német nemzetiségi közösségről.

A nyolcórás műsorfolyam végén, a Gumiszoba című adásblokkban kapott helyet az a beszélgetés, amelynek során a műsorvezető és vendégei a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján többek között azon nevetgéltek, hogy a német nép „olyan fajta”, amely szerintük „csak vonulni és gyilkolni képes”. Az adásban a német néphez tartozókat olyan homogén csoportként ábrázolták, amelynek tagjai gondolkodás nélkül gyilkolnak, népzenei kincsük egysíkú, népmeséik gyermekgyilkosságokkal tarkítottak, és az egyik meghívott vendég szerint „nagy hiba volt, hogy annak idején nem pusztították el őket maradéktalanul”.

A műsorban elhangzottak a német nemzetiségi közösség tagjait emberi méltóságukban mélyen sértették, és az elhangzottak alkalmasak voltak arra, hogy indulatokat, akár gyűlöletet keltsenek a német nemzetiségi közösség tagjaival szemben. A történteket súlyosbította, hogy a műsor közvetítésére a magyarországi németek kitelepítésének emléknapján, a hazai német közösség történelmének egyik legfájdalmasabb, tragikus eseményének napján került sor.

2020. január 23-án újra jelentkezett a Hajónapló című műsor Gumiszoba  műsorblokkja. Azt követően, hogy már az első rész számos tiltakozást váltott ki, a második részben bocsánatkérésnek álcázva tovább folyt több mint félóra időtartamban a német közösségen és azok egyes tagjain való gúnyolódás. A műsor az elvi állásfoglalás kiadásának idején, 2020. decemberében még mindig elérhető volt egy közösségi csatornán, a Youtube videómegosztó platformon.

Az elvi állásfoglalás előkészítése

A műsorokban elhangzottakat a német közösség, a Kormány és a politikai pártok számos képviselője is elítélte. A nemzetiségi biztoshelyettes személyesen egyeztetett a nemzetiségi közösség képviselőivel, az alapvető jogok biztosával, tájékoztatást kért az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kultúráért felelős államtitkárától, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökétől, valamint a legfőbb ügyésztől. A hivatalos állami szervek megkeresésén túl a nemzetiségi biztoshelyettes közleményt adott ki a történteket követően, amelyben felhívta a figyelmet a gyűlöletbeszéd elleni határozott fellépés szükségességére.

5/2020. számú elvi állásfoglalásában a nemzetiségi biztoshelyettes részletesen ismerteti a megkeresett különböző állami szervek válaszait, bemutatja a videóplatformokon megjelenő sérelmes tartalmak elleni fellépés hazai lehetőségeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző gyűlölet motiválta incidensek elleni fellépés minden esetben elengedhetetlen, akkor is, ha az adott cselekmény nem éri el a bűncselekmény szintjét.

Az NMHH elnöke a nemzetiségi biztoshelyettes megkeresésére adott válaszában jelezte, hogy a jogszabályok szerint a videómegosztó platform szolgáltatók számára előírt kötelezettségek vizsgálatára az NMHH Hivatal rendelkezik hatáskörrel, az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó anyagi jogi szabályok megalkotása azonban a tájékoztatás időpontjában még nem történt meg. Az uniós jogból származó implementációs kötelezettségből eredendően várható volt a kérdés jogalkotó általi rendezése. Ebből következően az NMHH a Youtube közösségi csatornán, mint videómegosztó platformon megjelent tartalmat érdemben, annak felmerülése idején, nem vizsgálta. Az NMHH elnökének az volt az álláspontja, hogy a médiatartalommal szemben a kifogásolt tartalom megjelenésének idején, valamint az elvi állásfoglalás kiadásának idején a hatályos magyar jogszabályi környezetben kizárólag büntetőeljárás kezdeményezésére volt, illetve van lehetőség, abban az esetben, ha a bűncselekmény megvalósítása valószínűsíthető.

A legfőbb ügyész a nemzetiségi biztoshelyettes megkeresését feljelentésként értékelte, és azt megküldte a XI. kerületi rendőrkapitányságra, ahonnan az később a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK) került. Emellett általánosságban tájékoztatta a biztoshelyettest arról, hogy a korábbi években rendkívül alacsony számban – 2016-ben például csak öt, 2019-ben mindössze egy esetben – indult eljárás közösség elleni uszítás bűntette miatt. Válaszlevelében kifejtette, hogy az értelmezési és módszertani szempontokat figyelembe véve, az ismertetett statisztikai adatok tükrében nyilvánvaló, hogy a közösség elleni uszítás jogalkalmazói gyakorlatában a Btk. 332. §-ának módosítása, a „gyűlöletre uszít” mellett az „erőszakra uszít” elkövetési magatartásként való megjelenítése nem hozott érdemi változást. A „gyűlöletre uszít” elkövetési magatartás – bár a jogalkotó szándéka szerint nem azonos az erőszakra uszítás fogalmával – változatlanul bizonyítási korlátokkal és értelmezési nehézségekkel jár, a „köznyugalomnak egy bizonyos mérték feletti megzavarása” mint feltétel miatt, amint arra a törvény indokolása utal. A legfőbb ügyész megfogalmazása szerint a szabályozás fogyatékosságai, illetőleg az Alkotmánybíróság és a Kúria döntései nyomán a hatóságok a gyűlöletre uszítás elkövetési magatartását lényegében ma is erőszakra uszításként értelmezik, amelynek feltétele az erőszak bekövetkeztének reális és közvetlen veszélye.

A legfőbb ügyész tájékoztatását követően a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályáról érkezett a feljelentésként kezelt ombudsmanhelyettesi megkeresés elutasításáról szóló határozat. Ennek indokolása szerint a hatóság a Btk. 332. §-ában foglalt közösség elleni uszítás és a Btk. 333. § szerinti nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekmények megvalósulását vizsgálta, és megállapította, hogy mindkét tényállás tekintetében a bűncselekmény gyanúja hiányzott, ezért a feljelentés elutasítása mellett döntött.

A kulturális államtitkár a biztoshelyettes megkeresésére adott válaszában azt a tájékoztatást adta, hogy tekintettel a PIM főigazgatójának állítására – miszerint az inkriminált műsorszám csak próbaadás volt, azért pedig a szerkesztők felelnek – az ügy nem tartozik az EMMI irányítói és felügyeleti hatáskörébe, vagy tulajdonosi joggyakorlása alá, így az államtitkárság a műsorban elhangzottakkal kapcsolatban nem rendelkezik hatáskörrel. Mindezt annak ellenére, hogy a sajtóhíradások, valamint a PIM főigazgatójának korábbi nyilatkozatai arra engedtek következtetni, hogy a műsor szervesen kapcsolódik a múzeum tevékenységéhez, így feltehető volt, hogy a műsor finanszírozása közpénzből történik.

Az ombudsmanhelyettes elvi állásfoglalása rögzíti, hogy bár az online videómegosztó platformok, közösségi médiafelületek működtetése önmagában nem tekinthető olyan tevékenységnek, amit az Ajbt. értelmében vett közszolgáltatásnak lehetne minősíteni, ugyanakkor az ott kifejtett tevékenység az ombudsmani eljárás fókuszába kerülhet, ha a közlést tévő személy speciális közfunkciója, vagy egyéb többlettényállási elem azt megalapozza.

A biztoshelyettes megállapításai

Az elvi állásfoglalás alapjául szolgáló ügyben a nagy nyilvánosság előtt elhangzott, a német nemzetiségi közösséget mélyen sértő, a közösség tagjai elleni indulatok keltésére alkalmas műsor kapcsán érkeztek a biztoshelyetteshez jelzések, amely műsor a rendelkezésre álló adatok alapján szervesen kötődött a Közművelődési törvény 3/A. §-a alapján közszolgáltatást nyújtó muzeális intézmény, a PIM tevékenységéhez. A műsor létrejötte, majd az ott elhangzottak kapcsán a főigazgatónak számos olyan nyilatkozata született, amely alappal engedett arra következtetni, hogy az intézmény szervesen kötődik a műsorhoz, így az ott elhangzottakért felelősség terheli. A PIM főigazgatójának korábbi nyilatkozatai és későbbi elhatárolódása közötti ellentéteket a kulturális államtitkártól kapott, hatáskörének hárítására irányuló szűkszavú válasza sajnálatos módon nem oldotta fel.

Az elvi állásfoglalás rögzíti, hogy a Hajónapló 2020. január 19-ei, majd 23-ai adásaiban elhangzottak alkalmasak lehettek arra, hogy a német nemzetiséghez tartozók emberi méltóságát sértsék, velük szemben indulatot keltsenek, valamint a társadalmi béke és köznyugalom ellen hassanak. A műsor kapcsán a PIM vezetője és a műsorban résztvevők is a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoztak, az elvi állásfoglalás leszögezi azonban, hogy minden olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport tagjainak megalázása, zaklatása, velük szemben indulatok keltése vagy a csoport tagjaival szembeni kirekesztés, erőszak kiváltása, gyűlöletbeszédnek tekintendő, amely már nem tartozhat a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos alapjogi védelem körébe.

Biztató fejlemény, hogy a vonatkozó európai uniós irányelv hazai jogba történt implementálása jóvoltából  2020. június 12-től hatályosak a vonatkozó jogszabály (Ektv.) azon rendelkezései, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben az NMHH Hivatala vizsgálja a videómegosztó platformokon megjelenő aggályos tartalmakat is. Emellett az irányelv megfelelő végrehajtása szükségessé tette, hogy a Kormány az Igazságügyi Minisztérium keretében 2020 márciusában létrehozza a Digitális Szabadság Munkacsoportot, amelynek feladata a technológiai óriáscégek működésének a demokratikus alapjogok, a személyes szabadságjogok, valamint a jogállami működés szempontjából történő vizsgálata.

A Hajónapló című műsorral és a videómegosztó platformon terjedő gyűlöletbeszéddel kapcsolatban az elvi állásfoglalásban a nemzetiségi biztoshelyettes javaslatokat tesz az igazságügyi miniszter és az NMHH elnöke részére is. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a szólásszabadság nem járhat együtt mások emberi méltóságának sérelmével, és azzal, hogy egyes társadalmi csoportok tagjainak szabad identitásvállalása újra félelemmel párosuljon. A sztereotip, előítéletes megközelítéseket, a csoportközi ellentétek csökkentését célul tűző emberi jogi oktatás, toleranciára nevelés, a jövő nemzedék szemléletének tudatos formálása napjainkban alapkövetelmény. Ehhez azonban elengedhetetlen a jogalkotók és a jogalkalmazók példamutatóan elkötelezett és következetes cselekvése minden olyan helyzetben, amely a társadalmi béke és együttműködés ellen hat.

...megosztás