Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Megemlékezés

Megemlékezés a magyarországi németek elűzésének és elhurcolásának 74. évfordulóján

A leszármazottak őrzik elődeik emlékét

A Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapján, január 19-én a német nemzetiségi települések helyi megemlékezései mellett a kormány Mányban, a Német kitelepítés emlékműnél rótta le tiszteletét a szomorú események 74. évfordulója alkalmából. Az Országgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy január 19-e a meghurcoltatások emléknapja lesz, ugyanis 1946-ban ezen a napon indult el Budaörsről az első vonatszerelvény az elűzött magyarországi németekkel Németország irányába.

A megemlékezés a Fejér megyei község Szent Kereszt Felmagasztalása templomában német nyelven bemutatott szentmisével kezdődött, melyet ft. Kelényi Tamás József plébános, ft. Bese Gergely és ft. Wigand István atyák közreműködésével ft. Bernhard A. Kollmann atya celebrált. A szép számmal érkező hívek és vendégek már jóval az emlékmise kezdete előtt gyülekeztek a zúzmarás fehérségbe öltözött falu templomdombján. Akik nem fértek a XVIII. században épült kis templomba, az általános iskola tornatermében kivetítőn követhették a szertartást. Az énekkart Roth Antal kísérte harmonikán.

Ezután a megemlékezők átvonultak a katolikus temetőbe, ahol az emlékmű előtt elhangzottak az ünnepi beszédek, és megtörtént a koszorúk elhelyezése. A vendégek mellett Ugron Zoltán, Mány polgármestere köszöntötte azokat is, akiknek a családját érintette a kitelepítés. Kifejezte, hogy a Magyarországról kitelepített német ajkú családok ezreinek emléknapján a nehéz gondolatok mellett örül annak a megtiszteltetésnek, hogy a község adhat helyet a központi megemlékezésnek.

A korábbi bűnök okozta sebeket akkor tudjuk gyógyítani, ha mindenben segítjük a ma élő német közösséget – hangsúlyozta Soltész Miklós, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. Elmondta, hogy az 1941-es népszámláláskor mintegy 500 ezer magyar vallotta magát német származásúnak, 1949-ben már csak mindössze 2600-an. Megjegyezte, ma már nem ez a helyzet, mert Magyarországon ismét lehetősége van a német nemzetiségi önkormányzatoknak iskolákat, intézményeket fenntartani, így újra közel 186 ezer ember vallja magát német származásúnak hazánkban.

Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője kiemelte: a magyarországi németeknek lelki és fizikai szenvedést okoztak az elhurcolások és elűzetések. Jelezte, hogy az utóbbi időszakban sokat léptek előre az oktatási és kulturális autonómia megvalósításában. Az elmúlt években közel hatvan oktatási intézményt vettek fenntartásba a helyi német nemzetiségi önkormányzatok, közel 15 ezer gyerek jár német nemzetiségi oktatási-nevelési intézménybe, továbbá emelt pótlékot kapnak az ott dolgozó pedagógusok és ösztöndíjban részesülnek azok, akik német nemzetiségi pedagógusnak készülnek.

A Német Szövetségi Köztársaság képviseletében Bernd Fabritius kormánymegbízott hangsúlyozta: az Európai Unióban sem számít természetesnek és komoly történelmi tudatról tanúskodik, hogy egy állam a nevében elkövetett igazságtalanság jegyében megemlékezést hirdet. Úgy vélte, ehhez komoly kiállás és méltóság kell, és ebben Magyarország Európának is példát mutat. Hangsúlyozta: napjainkban mintaszerű kisebbségi politikát folytat Magyarország, amit jól mutat az is, hogy 2001-ben mintegy 62 ezren vallották magukat a német kisebbséghez tartozónak, 2011-ben pedig már több mint 185 ezren.

Az ünnepi beszédek és a koszorúk elhelyezése után az etyeki Rosmarin kórus népdalcsokra hangzott el, végül a jelenlevők a frissen felújított Leimen-házba vonultak egy kis melegedőre.

...megosztás