Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Parlamenti tájékoztató

Összefoglalás és előretekintés

Tájékoztató a választások után

Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák nemzetiségi szószólója az októberi nemzetiségi önkormányzati választásokat követően tájékoztatót szervezett a parlament épületében a megválasztott szlovák nemzetiségi önkormányzatok (helyi, megyei és országos) elnökei részére. A november 22-én megtartott eseményen a Miniszterelnökség Nemzetiségi Főosztályának tevékenységéről Tircsi Richárd főosztályvezető beszélt. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2020. évi nemzetiségi pályázati felhívásaival kapcsolatos tudnivalókról Kárpáti Árpád, a BGA. igazgatója tájékoztatott. Az Országos Szlovák Önkormányzat 2019 – 2024-es választási ciklusra vonatkozó terveiről Hollerné Racskó Erzsébet, az OSZÖ elnöke számolt be. A szlovák nemzetiségi szószóló tevékenységét Paulik Antal ismertette. Az egybegyűlteket köszöntötte Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntötte.

A meghívásnak eleget téve a Parlament Felsőházi termében gyűltek össze a szlovák nemzetiségi önkormányzatok elnökei, vendégek és előadók. Paulik Antal gratulált mindazoknak, akik a választások után szerepet kaptak a nemzetiségi önkormányzatokban, különösen azoknak, akik újként kezdenek ebbe a munkába. A tájékoztató egyik célja a kölcsönös személyes megismerkedésen túl az, hogy ők is betekintést nyerjenek a nemzetiségi munka hátterébe, a régebbi elnökök informálódhassanak a változásokról, illetve arról, mi nem változott, valamint a kiírt pályázatokról.

Köszöntőjében az államtitkár gratulált a megválasztott elnököknek, sok erőt és kitartást kívánt az elkövetkező ötévi munkához. Gratulált a szlovák közösségnek a közös lista állításához, mert véleménye szerint ebben nagy erő rejlik: jobban tudnak azok a nemzetiségek dolgozni, ahol ez az egység megvan. Bíztatta a szlovák önkormányzatok vezetőit, hogy a következő három évre tervezzenek közös munkát a kormány támogatásával. A megkezdett felújítások folytatódni fognak, kiemelt szerepet kapnak itt a budapesti, szarvasi, sátoraljaújhelyi, békéscsabai, mátraszentimrei intézmények. Fontosak a helyi közösségeket segítő pályázatok és az ezekkel való jó elszámolás, mert az feltétele a következő évi sikeres pályázásnak. Az ország nemzetiségpolitikájának köszönhetően szomszédságpolitikája is változott a korábbiakhoz képest. Felmérések igazolják, hogy a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest oldódik az a magyarokról kialakult negatív kép, amelynek az ezeréves közös történelem során nem mi voltunk az okozói, hanem kívülről kódolt feszültség révén alakult ki. A nemzetiségek sokat tudnak tenni azért, küldetésük is, hogy a feszültségoldás tovább haladjon.

Tircsi Richárd előadásában elmondta, hogy Magyarország nemzetiségpolitikájának két oldala egyrészről a magyar állam és kormány nyújtotta keretek, szervezeti egységek, támogatások, másrészről az, ahogyan a nemzetiségek ezeket a támogatásokat fel tudják használni, élettel töltik meg a kereteket. Ismertette azt a folyamatot, amely egyes nemzetiségi szövetségektől az önkormányzatiság kialakulásáig vezetett, a jogszabályi kereteket, a kormány nemzetiségi támogatáspolitikáját.

Hollerné Racskó Erzsébet a választásokat több szempontból is sikeresnek értékelte. A szlovák névjegyzékbe felvett választók száma (12 402) majdnem egynegyedével volt több az öt évvel ezelőttinél. A választáson részt vevők aránya (72,5 %) a nemzetiségek részvételi arányai között a legmagasabbak közé számít. Elgondolkodtató és kiderítendő azonban, mi az oka annak, hogy mintegy 1400 lepecsételt, érvénytelen szavazólap került elő az urnákból. Ilyen magas arány még a német nemzetiségnél fordult elő. Azért is fontos ennek utána járni, hogy a következő szavazásig kiküszöböljék az ehhez vezető okokat.

Az elmúlt időszakban három jelölőszervezet képviseltette magát az országos szlovák önkormányzat közgyűlésében, és ez a három jelölőszervezet két listát állított az öt évvel ezelőtti választásokon. Az eddig huszonhárom tagú közgyűlés ebben a ciklusban harmincegy tagúra bővült. Az elmúlt ötéves időszak az országos szlovák önkormányzat életében nyugodt, kooperatív légkörben zajlott, és eredményesen zárult annak ellenére, hogy két listáról kerültek be a képviselők a közgyűlésbe. Nagy munka fekszik abban, és meg fogja hozni az eredményét, hogy az őszi választásokra a jelölőszervezetek egységes országos listát tudtak megalkotni. A Magyarországi Szlovákok Napján, július 6-án Acsán a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója és az Identita Szlovák Egyesület koalíciós megállapodást írtak alá az együttműködés kereteiről, és közös jelöltként indították Hollerné Racskó Erzsébetet az Országos Szlovák Önkormányzat elnöki posztjára. A következő ciklus céljai között áll a szlovák önkormányzat fenntartásában levő intézmények működési feltételeinek javítása: iskolaépületek felújítása, szlovák kulturális központ létrehozása a pesti szlovák evangélikusok egykori épületének megvásárlásával és felújításával (megmentve ezzel a Rákóczi úti műemléképületet). Tervezik egy jogsegélyszolgálat létrehozását a civil szervezetek számára, bentlakásos szociális intézmény (idősotthon) létesítését, amire az előzetes felmérések szerint Budapesten, Nógrád és Pest megyében jelentkezett igény.

Hollerné Racskó Erzsébet ismertette az Országos Szlovák Önkormányzat működését. Hangsúlyozta a generációváltás fontosságát: ahogy a mai vezetők az egykori szlovák ifjúsági szervezet (MaSzFiSz) alapítói voltak, a munka továbbviteléhez ugyanígy szükséges a mai fiatalok bekapcsolódása. A feladatok közé tartozik a 2017 májusában elfogadott stratégiai dokumentum tartalmi és módszertani megújítása, ez az alapja annak, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva folytatódhasson a munka.

Kárpáti Árpád ismertette a BGA céljait, feladatait és folyamatosan bővülő tevékenységét. A pályázatok száma és az elnyert összegek 2013-tól folyamatosan növekednek. Bemutatta ezek területi és nemzetiségek közötti megoszlását. A támogatások aránya tükrözi a nemzetiségek összlétszámát is. Három pályázati kategóriában civil szervezetek működéséhez, nemzetiségi kulturális kezdeményezések támogatásához és táborozásra nyújthatók be a pályázatokat a 2020 évre, kizárólag az EPER-rendszerben. Ezen keresztül történik a befogadás, elbírálás, módosítási kérelem beadása és a támogatói okirat kiállítása is. Újdonság, hogy a projektidőszakok rögzítettek (nem a pályázó állítja be, és új pályázatot lejárt beszámolási kötelezettséggel rendelkező pályázó nem tud beadni. Fontos továbbá, hogy adatkezelő hozzájárulási nyilatkozatot is ki kell tölteniük a pályázóknak.

Paulik Antal a nemzetiségi szószóló jogköreiről, feladatairól, parlamenti tevékenységéről tartott előadást. Az 1989-es évig visszamenően ismertette azokat a lépéseket, amelyek végül a mai eredményekig vezettek. A nemzetiségi munkában résztvevők számára elengedhetetlen, hogy ismerjék szószólójuk munkáját. Az önkormányzatok élére most frissen került elnökök számára fontos és hasznos információk hangzottak el a nap során, a részvétellel egyúttal a gyakorlatban is beavatást nyertek a munkába.

...megosztás