Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Pillanatképek a somorjai DUNART.COM9 alkotótábor művészeiről

Pillanatképek a DUNART.COM9 alkotótábor művészeiről

A levitáció témájával foglalkoznak Somorján a művészek

A DUNART.COM9 Somorjai Nemzetközi Művésztelep kilencedik alkalommal kerül megrendezésre Somorja városában augusztus 9-18. között. A meghívott művészek különböző anyagokkal és technikákkal a „Levitáció” témakörét járják körül.

A művésztelep eredeti célja egészen a kezdetektől fogva a kapcsolatteremtés a művésztársadalom tehetséges hazai és külföldi művészei között. A kilenc évad folyamán ezidáig 16 országból meghívott, közel százhatvan alkotó tematikus hívószóra alkotott. Idén 16 alkotó vesz részt a művésztelepen 5 országból: RESHAT AMETI (MK), ANNAMARIA BEM (PL), ESSE BÁNKI ÁKOS (HU), FERENCZ ZOLTÁN (RO), VLADIMÍR FRANZ (CZ), GÁSPÁR ANNAMÁRIA (HU), GOMBOS ANDREA (HU), KAKAS OLÍVIA (HU), M. KISS MÁRTA (SK), LABANCZ ISTVÁN (HU), MAJOROS ÁRON ZSOLT (HU), MAYER ÉVA (SK/HU), IONEL MIHAI (RO), RÁSKAI SZABOLCS (HU), GABRIELA STASZAK (PL), IDA SAUDKOVÁ (CZ)

A DUNART.COM értékteremtőnek számít Somorja város történetében, hiszen azon túl, hogy a város első nemzetközi művésztelepe, a művésztelep képzőművészeti gyűjteményének megalapítására és gyarapítására is hangsúlyt fektetnek. A gyűjtemény fő célja a kortárs művészek alkotásainak gyűjtése, a hagyományos megfogalmazásokon túl az újszerű médiumok alkalmazásáig, műfaji megkötés nélkül. Ezért a kilenc év folyamán céltudatosan hívnak meg a magyarországi és határon túli magyar művészeket, illetve más külföldi ország szakmailag elismert alkotóit. Általában a 14-16 fős alkotócsoportból egyharmad a külföldi művészek, kétharmad rész a magyarországi és határon túli művészek aránya. A művésztelep célja a kapcsolatteremtés a művésztársadalom tehetséges hazai és külföldi, már szakmailag elismert és feltörekvő fiatal képzőművészei között. Évről évre különböző korosztályokból állítják össze a résztvevők csoportját, mellyel a közvetlen vagy közvetett egymásra hatás, egymás munkamódszerének, gondolkodásának megfigyelése által, új szellemi közösséget kívánnak teremteni. Hosszú távon gondolkodva a művésztelep alkotómunkája a magyar, a közép-európai kultúra és ezen belül Somorja város számára maradandó értéket teremt.

A művésztelep minden évben tematikus, kiírt témáik leginkább szakrális jellegűek, viszont univerzálisan sok jelentéssel bírnak. Az elmúlt nyolc évben a következők voltak: „Hullámhossz”, „Lélekmérleg”, „Transzvízió”, „Lélekbázis”, „Gondviselés”, „Belső utakon”, „Fényküszöb”és az „Ereklye“.

Az idei művésztelep témája a „Levitáció”, mely könnyedséget jelent, s egy olyan állapot, amely során egy adott objektum a gravitációs erőt legyőzve stabilan lebeg a levegőben anélkül, hogy bármilyen más testtel kontaktusba kerülne. Számos technika létezik, amelynek segítségével a lebegés előidézhető – mondja Mayer Éva Munkácsy-díjas képzőművész, főiskolai docens, aki az alkotótábor szervezője és kurátora. Mindig is érdekelt a levitáció jelensége és az elmúlt tíz évben nagyon sok munkát készítettem ezt a fogalmat körbejárva. Valójában a művésztelep témája több oldalról is megközelíthetó, a felemelkedésnek többféle megjelenési formája egyfajta üzenetnek is beillik: a földtől való elszakadást, akár a transzcendens felé emelkedést szimbolizálhatja. A levitáció a szellem ereje általi levegőbe emelkedést takarhatja, a belső fejlődési út bejárásaként. A művésztelep alkotói ezen gondolatokra reflektálnak a szimpóziumon készülő alkotásaikkal.
„A művésztelep idején a művészek helyileg alkotnak, így egymásra is hatással vannak. Olyan szakmai közegben dolgozhattak, amely a művésztelep és a városi közösség által hatással volt későbbi szerepléseikre, témáikra és kiállítási lehetőségeikre. Az itt megfogalmazott és elkészült munkákat sikerrel mutatták be a hazai és külföldi kiállításokon is, így a művészek továbbvitték a művésztelep jó hírét. Fontos megemlíteni, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a művésztelep témái az egyes alkotók későbbi munkáira is nagy hatással voltak. A művésztelepen több helyszínt használunk, a Pomlé erdőben alkotunk, illetve a reggelenként és esténként a szüleim – idősebb Mayer Éva és Mayer József – igazi családi fészket teremtenek számunkra. Férjemmel, Majoros Áron Zsolt szobrászművésszel együtt hónapokig lelkesen támogatnak és segítenek, hogy a művésztelep szakmailag nívósan létrejöhessen” – teszi hozzá a szervező.

Az első pár napon már kitűnt, hogy a művészeknek sikerült nagyon gyorsan azonosulniuk a témával, akadt, aki két nap alatt elkészítette a kiállításra szánt munkáját, amin egyébként máskor talán heteket, vagy hónapokat is dolgozott volna. Talán ezt teszi a környezet és a társaság. „Nagyon jól összehangolódott a csapat a sokszínű gondolkodásmóddal. Inspirál, hogy érkeztek alkotók Romániából, Lengyelországról, Szlovákiából, Macedóniából és Magyarországról is. Mindenképpen visszatérnék a művésztelepre, ha meghívnának ismét, mert nagyon jól érzem magam a családias környezetben, a Mayer családnál és ráadásul nagyon jól megy itt az alkotás is” — meséli a cseh elismert képzőművész, író és zeneszerző, Vladimír Franz.

„Már a művésztelep kezdete előtt gondolkodtam, hogyan is lehetne a lehető legjobban visszaadni a hívószó témáját. Egyébként papíralapú munkákat készítek, de most vászonnal, illetve festékkel dolgozom. A művésztelepi munkám során tárgyak “lebegtetésével” foglalkozom. Olyan súlytalanná vált tárgyak szerepelnek vásznaimon, amik az alkímiával kapcsolatos eszközöket, lombikokat jelenít meg, amely az anyagi világgal szemben az éteritást a materiális transzformációt hangsúlyozzák jelenlétükkel” — mondja a magyarországi Ráskai Szabolcs grafikusművész, egyetemi oktató, aki szívesen tölti az idejét hasonló gondolkodású emberek társaságában, főleg olyan helyen, ahol napokig nem kell másra, csak az alkotásra gondolnia.

Gombos Andrea budapesti szobrászművész eképpen magyaráz a készülő light-boxairól, melyen lépcső motívumok jelennek meg megvilágítva: “A levitáció a szellem ereje általi levegőbe emelkedést takarja. A földtől való elszakadást és a menny felé emelkedést szimbolizálja. Ezen gondolathoz csatlakozva választottam munká(i)m alap motívumának a lépcsőt, mely az égi szférába való felemelkedésnek, a tudás megszerzésének, a lélek megtisztulásának és átalakulásának a szimbóluma. A kaotikus vonalhálóból felfelé haladva egyre inkább tisztul utunk.”

“Próbálom azt a fajta bizonytalanságot megfesteni, mikor ködbe veszik a láthatò világ és egyfajta lebegés érzetét kelti. Máskor egy kötél jelenti a valóság egy darabját, amit követhetünk, de nem tuhatjuk hová vezet minket…” – magyarázza Kakas Olívia a líraian megfestett lazúros festményei előtt, aki az Eszterházy Károly Egyetem frissen diplomázott festője. A művésztelepre a meghívást díjként nyerte el az egyetem diplomaosztóján kiemelkedő szakmai eredményeiért.

Labancz István tervezőgrafikus művész a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktató laptopjára mutatva részletesen elemzi készülő videóját és printjét: “A súlytalan létező megragadható a lét és nemlét váltakozásával is, melynek megjelenítésére a hullámformát találtam alkalmasnak, mely forma más aktuális munkámban is foglalkoztat. A létrehozott kiindulási formám így képzelhető el: egy egyenes vonalat szinuszgörbével hullámossá “deformálok”, először vízszintes síkban, majd ugyanezt a görbét függőleges síkban is. Az így kapott téri hullámot kicsit meghajlítom, majd tükrözöm, végül köztük lévő űrt egy loftolt felszínnel kitöltöm. Az eredmény egy organikus, falevélre, vagy tengerben lebegő ősi előgerinchúrosra emlékeztető forma, mely kínálja az alakjából adódó mozgásfázis-kísérletek lehetőségét.”

„Sétáltam Somorja utcáin és megláttam egy hirdetőtáblán két szakácstanoncot, akik úgy festettek, mintha az alattuk lévő épület felett lebegnének. Őket festem meg a kiállításra szánt képemen. Mivel nemrég végeztem el az egyetemet, ez az első művésztelep, amin részt veszek, először járok Szlovákiában, de nagyon tetszik. Mindenki nagyon kedves, szakmailag nívós és rendkívül jó társaság jött itt össze” — hangsúlyozza a varsói Képzőművészeti Akadémián frissen végzett Gabriela Staszak.

Esse Bánki Ákor budapesti festőművész negyedik alkalommal vesz részt a művésztelepen. “A témához kapcsolódva, eddigi munkáimtól eltérve a művésztelepen készített képek álló formátumúak. Ez a vertikális formarendszer lehetővé teszi a lentről felfele mozgás érzetét. Az érdeklődésem középpontjában téri élmény, illetve annak ábrazolása, megragadása áll. Fontos volt számomra, hogy egy olyan teret válasszak, amely erősen kötődik a városhoz. Ezért motívumnak a Somorjai Református templom belső terét vittem vászonra.” – meséli absztrakt festményeit mutatva a művész.

  1. Kiss Márta felvidéki festőművészt látjuk gesztusos és expresszív festés közben elrejtőzködve az erdőben. Hevesen magyaráz arról, hogy munkáinak címe “Hisz nem is levitál”. “Reggeltől estig a természet ölelgeti a kint hagyott vásznaimat. Olyan kompozíciókat igyekszem kialakítani, ahol a távolság azt diktálja, hogy az erdő sűrűségében levitálnak a festékes kiblik. Viszont amint megközelíted a vásznat és elolvasod a címet, rájössz, hiszen nem is levitálnak. Egyszerűen realista vagyok.” – nevet kedves iróniával.

Ferencz Zoltán erdélyi alkotó, aki évről évre a Gyergyószárhegyi Művésztelepet szervezi: “Képgrafikai képzettségemből adódóan használom azokat a technikai megoldásokat, ahol több réteg egymásra tevődéséből vagy textúráiból alakul ki a végleges forma, mintegy összegezve egy adott téma, akár emberi magatartás mibenlétét. Ezen gondolatmenet kapcsán készítettem el a száz darabból álló sorozatomat, amelyből egy kisfilm készült. Installációszerű megoldással, több réteg egymásra halmozásával próbálom meg kifejezni az emberi lélek törékenységét, átláthatóságát. Ennek kapcsán készülnek folyamatosan az üvegtábla munkáim, amelyek valójában megpróbálják boncolgatni belső lelki világunkat, vagyis magatartásformáinkat, amelyekkel együtt élünk. Talán az emberi kapcsolatok törvényszerűsége, törékenysége az, ami most a leginkább foglalkoztat, tehát, hogy egy adott kultúra milyen személyiségjegyeket támogat, ezeknek hogyan tudunk megfelelni személyiségünk érvényesítése közben is, amelybe beletartozik az emberi mértéktelenség és az ember őszinteségnek a vágya. (is).”

Munkáim során két különböző anyagot választottam, az egyik egy efemer, mulandó anyag, különböző fák kérge, a másik a viasz, egy mesterséges anyag. Megpróbáltam a kettőt kombinálni úgy, hogy mindkettő tulajdonsága, jellegzetessége érvényesüljön. A viasz nyújtható tulajdonsága adta a lehetőséget, hogy a kihűlés alatt keletkező megszilárdulási tulajdonsága által imitálhattam az idő múlásának rögzítését.

Ionel Mihai kolozsvári román fiatal szobrászművész így mesél munkáiról: “Munkáim során két különböző anyagot választottam, az egyik egy efemer, mulandó anyag, különböző fák kérge, a másik a viasz, egy mesterséges anyag. Megpróbáltam a kettőt kombinálni úgy, hogy mindkettő tulajdonsága, jellegzetessége érvényesüljön. A viasz nyújtható tulajdonsága adta a lehetőséget, hogy a kihűlés alatt keletkező megszilárdulási tulajdonsága által imitálhattam az idő múlásának rögzítését. És maradva a levitáció témánál, a másik munkámban szintén az idő múlását akarom érzékeltetni, ugyanis minden egy folytonos átalakulásban van és a viasz épp alkalmas arra, hogy különböző hőmérsékleti változásokra folyamatosan változtassa formáját.

Gáspár Annamária figurális festészetét az aranyozott háttérrel a lebegés megjelenítése jellemzi: “Ezt próbáltam meg a Liberation c. páros munkán ábrázolni, ahol magamat festettem, ahogy a képmezőn túl lebegek. A képpár egyik fele sötét hátterű, ami a sötét gondolatokat, míg a másik, világosabb a felszabadulást szimbolizálja. A többi munkán a lebegés / elemelkedés formai vagy kevésbé egyértelmű módon jelenik meg: Formai szempontból egyébként is nagyobb, aranyozott, texturális, síkszerű részek és azon lebegő realisztikusan ábrázolt, erősen kontúrozott alakok jelennek meg a képeimem, ez a japán festészet hatása (Rinpa-iskola), így a Keveredés c. képpáron is, ahol az Aoshima sziget kóbor macskás fotóit használtam több jelentésrétegben (megadott keretek kozott való együttélés, marakodás, keveredés).

Ezen kívül még nagyon érdekel a női szerepek változása és a gender téma, régi talált fotók (fortepan) nőalakjait használom fel, amivel reményeim szerint elmélkedésre tudom hívni a nézőt a női sorsokról és a saját választási lehetőségeinkről és egy kicsit a múlandóságról is.

A művésztelep további szakmai programokkal is bővül: augusztus 14-15-én este 7-kor bemutatkozó prezentációkat tartottak a művésztelep alkotóival, a somorjai MOZIban, melyre a közönség is nyitott betekintést kap.

A nemzetközi művésztelep alkotásaiból augusztus 17-én este hétkor a somorjai Korona Udvarban nyílik kiállítás, amely csak ezen az egy estén tekinthető meg a Szent István Napok alkalmával. A kiállításon köszöntőt mond Orosz Csaba somorjai polgármester, a kiállítást megnyitja Dr. Boros Lili művészettörténész, egyetemi docens, illetve közreműködik a Jászol zenekar. Az alkotók által elkészített szponzorképekből befolyó összeget egy hátrányos gyermek tanítására ajánlják fel.

2016-ben a művésztelep öt éves gyűjteményéből egy válogatást mutattak be a budapesti MAMÜ-ben. 2017-ben a művésztelep bemutatkozási lehetőséget kapott a Műcsarnokban megrendezett „25 Symposion” című kiállításon is. 2019-ben ismét a MAMÜ adott otthont az utolsó három évad gyűjteményének válogatásából. A gyűjtemény vándorlása folytatódik, így válogatását szeptember 10-tól október 3-ig egy kiállítás keretén belül mutatják Magyarország Nagykövetségében, a Pozsonyi Magyar Intézet, az Aegis Kultúráért és Művészetért Közhasznú Alapítvány, a DUNARTCOM egyesület és a Hermész Német-Magyar Kulturális Egyesület közreműködésével.

Összességében elmondható, a DUNART. COM Somorjai Nemzetközi Művésztelep és szakmai programjai minden évben telt házasak voltak, az eseménynek közösségformáló szerepe jelentős. A művészek évről évre visszajárnak, szakmailag is elégedettek a művésztelep színvonalával és szakmai tevékenységével. Somorja városával, a helyi családok, a közösség összefogásával, illetve az NKA, a Kultminor, a Hermész Német-Magyar Kulturális Egyesület, a DUNARTCOM egyesülez, a Bethlen Gábor Alap, a VUC Trnava anyagi és szellemi támogatásával sikerült kilenc alkalommal a művésztelep és a hozzá kapcsolódó programjainak megvalósítása, mely az első évadtól számítva nemzetközi sikernek örvendett. Mára már szakmailag elismert művésztelepként számít mind a felvidéki közösség számára, mind hazai és nemzetközi szakmai berkekben egyaránt.

Esse Bánki Ákos_DSC03819 Ráskai Szabolcs, Gáspár Annamária, Kakas Olívia_DSC03786 Ionel Mihai_Ferencz Zoltán_DSC03852 Gabriela Staszak_Annamaria Bem_DSC03792Gáspár Annamária_DSC03803A fotókat készítette: Majoros Áron Zsolt

...megosztás