Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Csolnokon adták át a 8. magyarországi német tanösvényt

Legyünk büszkék arra, amit őseink létrehoztak!”

Csolnokon adták át a 8. magyarországi német tanösvényt

A hagyományőrzés mindig is kiemelt szerepet töltött be Csolnok életében. A Komárom-Esztergom megyei településre látogatókat falumúzeum, valamint egy tánccsoportot, kórust és a helyi bányász fúvószenekart is magába foglaló kulturális egyesület várja. A június 22-én átadott német nemzetiségi tanösvény azt a célt szolgálja, hogy az érdeklődők minél szélesebb köre megismerkedhessen a helyi értékekkel.

A csolnoki német tanösvény ünnepélyes átadóján a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), valamint a környező települések és Komárom-Esztergom megye képviselői mellett helyi és távolabbról érkezett vendégek vettek részt. A rendezvényt ugyan megzavarta egy kisebb vihar, azután azonban már a terv szerint zajlott az átadóünnepség.

 

Az MNOÖ képviseletében Schindler László méltatta a tanösvény alkotóit, aki örömmel számolt be arról is, hogy június eleje óta szülőfaluja, Bánd is rendelkezik már hasonló tematikus úttal. – A nemzetiségi tanösvények létrejöttének legfontosabb célja az, hogy a helyiekkel, népcsoportunk távolabbról érkező tagjaival, de főként a többségi társadalommal megismertessék mindazt, amit a magyarországi németek egy adott településen létrehoztak.

Az országos német önkormányzat oktatási bizottságának elnöke kiemelte: le szeretnének számolni azzal a sztereotípiával, amely szerint a „svábok” csak énekelnek és táncolnak. Schindler hangsúlyozta, áldozatok nélkül nem valósulhatna meg egy ilyen volumenű munka: – Ehhez emberek kellenek, akik hajlandók szabadidejüket áldozva energiát fektetni az említett célok elérése érdekében.

 

A helyi német önkormányzat nevében Szax László elnök köszöntötte a megjelenteket, aki abbéli reményét fejezte ki, hogy az új tanösvény nemcsak Csolnokot gazdagítja, hanem az idelátogatóknak is örömet okoz majd.

 

A település polgármestere beszámolt számos, helyben működő hagyományőrző egyesületről, kiemelve, hogy a csolnokiak büszkék kultúrájukra, származásukra, és értékeiket az utánuk következő generációknak is továbbadják. – Fontosnak tartjuk, hogy Csolnokon mindig legyen német szó. Meg kell őriznünk hagyományainkat és viseletünket – mondta Kolonics Péterné, elárulva, hogy a tanösvény-projekt még a helyben élőknek is sok új ismeretet adott saját falujukról.

 

A tanösvény szakértője dr. Erb Maria egyetemi docens volt, aki tanácsadóként immár a harmadik német nemzetiségi tanösvény létrehozásához járult hozzá. – Ha az ember hónapokig mélyrehatóan foglalkozik egy településsel, kötődni fog hozzá. Én magam Véméndről származom, tehát véméndi vagyok, de a tanösvények révén kicsit fekedi, tarjáni, és most már csolnoki is lettem. A helyi identitás tehát az én esetemben nem egyetlen településre koncentrálódik, és ez szerintem nagyon jó – mondta Erb Maria, aki hozzátette, fontos, hogy a tanösvény a helyben élőknek erőt, tartást adjon, és hogy büszkék legyenek nemzetiségi örökségükre.

 

A faluközösség egykor szakma, szociális státusz, vagyon és iskolai végzettség szerint több csoportra oszlott, és ez a differenciálódás megmutatkozott a férfiak legfontosabb szabadidős tevékenységének helyszíneiben is: minden csoportnak megvolt ugyanis a saját kocsmája. A Csolnok központjában lévő nyolc állomásos tematikus út vezérmotívuma épp erre utal: a helyi kocsmákon és azok társadalmi szerepén keresztül mutatja be a faluban élő németséget. A tanösvényt bejárók számos különleges történettel gazdagodhatnak – megismerhetnek többek között egy különleges helyi felnőtté válási beavatást is –, és a kísérőfüzet és az állomásokon található installációk révén átfogó képet kaphatnak a helyi németség történetéről és kultúrájáról.

Fotos / Képek