Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Jogi változások a nemzetiségek életében

Jogi változások a nemzetiségek életében:

1. Módosult a nemzetiségek jogairól szóló törvény

Szélesebb körű és a napi gyakorlattal harmonizáló szabályozást célozott meg a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása, amelynek 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadtak el a képviselők. A törvénymódosítás, amelyet az érintett nemzetiségek szervei javaslatait figyelembe véve munkáltak ki, a kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének lehetőségét az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjeszti abban az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik. A törvény nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is fennáll. Megerősítették, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, ott a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat. Mivel a gyakorlat nem igazolta, ezért a módosítás hatályon kívül helyezi azt a korlátozást, amely szerint egy jelölt a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb tisztséget. A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négytagú lehet, a működés biztonságát erősítendő a módosítás a képviselők számát öt főre növeli. A hatályos törvény eddig csak egyetlen esetben, a nyelvhasználat vonatkozásában tett utalást a nemzetiségek országgyűlési jelenlétére. Az előterjesztő fontosnak tartotta a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának bevezetését a jogszabályba, összhangban az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Az új fejezet rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről.

2. Nő a nemzetiségi iskolák pedagógusainak pótléka

Megemelte a parlament a nemzetiségi iskolákban dolgozó pedagógusok nemzetiségi pótlékát, amely így 10 helyett 15 százalékos lesz januártól. A köznevelési törvény módosítását 177 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a képviselők a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezésére. A változtatás célja, hogy a pályán tartsa a szakembereket és ellensúlyozza azt a létszámhiányt, amely a nemzetiségi pedagógusokat érintően a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okoz.

3. Nagyobb szerepet kapnak a helyi nemzetiségi önkormányzatok az iskolafenntartásban

A jövő évtől könnyebben lehetnek intézményfenntartók és -üzemeltetők a helyi, települési nemzetiségi önkormányzatok – közölte Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetiségi Önkormányzatok XXIII. Interetnikus Találkozóján csütörtökön Sátoraljaújhelyen. Latorcai Csaba a találkozón tartott előadásában hozzátette: ezzel a lehetőséggel eddig leginkább az országos nemzetiségi önkormányzatok élhettek, mivel nekik voltak meg egy oktatási intézmény működtetéséhez szükséges eszközeik. A jövő évtől azonban a kormány biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak is a jogszabályi és finanszírozási kereteket ahhoz, hogy stabil intézményfenntartókká válhassanak – emelte ki a helyettes államtitkár. Közölte, mindez azért fontos, mert a nemzetiségi identitás megőrzésének egyik legfontosabb eleme az oktatás. A nemzetiségi oktatásban nagy a pedagógushiány, ezért olyan ösztönző rendszert alakítanak ki, amely segítségével reményeik szerint ez orvosolható. Ennek során emelik például a nemzetiségi oktatásban részt vevő pedagógusok pótlékát, és külön figyelmet fordítanak az óvodapedagógusokra – tette hozzá. Latorcai Csaba hangsúlyozta: jelentősen nő a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása jövőre. Kitért arra is: igazságosabbá szeretnék tenni a támogatások elosztását is, vagyis ahol egy-egy településen, vagy megyében több, az adott nemzetiséghez tartozó ember él, vagy több települési nemzetiségi önkormányzat működik, az alaptámogatás többszörösére emelkedhet a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok juttatása. Megemlítette, hogy 2010 óta a nemzetiségi identitás és kultúra megőrzésére fordított támogatás összegét több mint háromszorosára emelte a kormány. A tervezett törvényi változásokról szólva Latorcai Csaba elmondta: a települési nemzetiségi önkormányzatok javarésze jelenleg négytagú. A jogalkotók a testületek működésének biztonságát szeretnék szolgálni azzal, hogy a következő választásokon már páratlan számú, vagyis öttagú képviselő-testületet lehet majd választani.
(mti)

...megosztás