Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Legendák és valóság: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TITKÁRSÁGA
              KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY

Legendák és valóság: Zrínyi Miklós és Szulejmán halála

Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szultán sorsa haláluk helyszíne és időpontja miatt összefonódott. Hogy mi is történt velük pontosan Szigetvár 1566-os ostrománál, arra a Történelmi Szemle legújabb számában megjelent és most rövidítve az mta.hu-n is publikált tanulmányában válaszol Fodor Pál és Varga Szabolcs történész a korabeli források alapján.

Szigetvár 1566. évi ostroma már a kortársak szemében is jelképes jelentőségű volt, így élénk érdeklődés övezte Magyarországon, a Habsburg Monarchia országaiban és Itáliában is. A német nyelvű röplapok sokasága mellett magyar nyelvű históriás ének, túlélők jelentései, humanista elégiák és prózák, valamint történetírói igénnyel készült művek is foglalkoztak az eseményekkel.

Zrínyi halálának legfontosabb forrása a kirohanást túlélő szemtanú, Cserenkó Ferenc műve. Az utolsó napokról szóló legfrissebb beszámolók pedig kétségkívül az ostromgyűrűn átcsúszó hírvivők, kémek híradásai és a Győr alatti keresztény táborban szájról szájra terjedő hírek, függetlenül azok valóságtartalmától.

A cikk szerzői keresztény források tanulmányozásával azt állapították meg, hogy Zrínyi Miklós 1566. szeptember 7-én dél körül, gyalogosan harcolva esett el a belső vár kapuja előtt. Halálát két vagy három puskalövés okozta, amelyből az egyik halálos fejlövés volt. Ezek után került sor a holttest kirablására és a fej leválasztására. Azt nem tudják a szakemberek, hogy hol nyugszanak Zrínyi maradványai. A lehetséges helyszínek között szerepelhet egy tömegsír, bár ez a legkevésbé valószínű, valamint szóba jöhet egy különálló maradvány a halálesethez közel, esetleg a vártól délnyugatra levő, úgynevezett katonatemetőben.

Az, hogy Szigetvár elestének dátuma bizonytalanná vált, valójában a Szulejmán szultán halála körüli bonyodalomnak köszönhető. A kitörésről szóló korai történetekben rendre szerepelt a szultán, de arról, hogy már az ostrom alatt elhunyt, csak hónapokkal később szerzett tudomást a nyugati közvélemény.

Szulejmán halálának legvalószínűbb dátumát és körülményeit a török krónikák segítségével tisztázták a történészek. A szultán halálától az új szultán, II. Szelim trónra lépéséig történt eseményekről hivatalos iratok nem szólnak, de számos krónika foglalkozik velük több-kevesebb részletességgel. Fodor Pál és Varga Szabolcs szerint a szultán és Zrínyi halálának 450. évfordulóján érdemes (újra) leszögezni, hogy a leginkább hitelt érdemlő források alapján Szulejmán szultán halála szeptember 7-én kora hajnalban, egy és két óra között, Zrínyi Miklósé pedig 7-én déltájban következhetett be.

A két szerző kitért Szulejmán elhalálozási helyének kérdésére is. Bár ezzel kapcsolatban még a közelmúltban is komoly bizonytalanságok voltak, egy komplex szigetvári kutatási program eddigi eredményeinek köszönhetően ma már könnyű helyzetben vannak a kutatók. Oszmán-török forrásokból régóta tudni lehetett, hogy Szulejmán ott halt meg, ott temették el ideiglenesen (42 napra) és ott emeltek később emlékére sírkápolnát, ahol az ostrom idején díszes sátorkomplexuma (az otağ-i hümayun) állt. Bár az említett keresztény források ezt a helyet egyértelműen a semléki/szemlőhegyi/zsibóti dombra tették, utóbb még két másik helyszín (az Almás-patak mente, illetve a mai turbéki templom) is szóba jött a szultán táborhelyeként.

A turbéki szőlőhegyen folytatott tavalyi és idei régészeti ásatások azonban felszínre hozták az egykori sírkápolna (türbe) és a mellette álló egyéb épületek maradványait, ami egyértelműen bizonyítja, hogy valóban a Szigetvártól 4,2 kilométer távolságban fekvő zsibóti dombon állt a szultáni emléktürbe, következésképpen a szultáni sátor is 1566-ban, amelyben az oszmán uralkodó szeptember 7-én kora hajnalban – Istvánffy Miklós tudomása szerint „betegségtől s vénségtől is megnehezedvén, s megveszett első szárcsontjának fájdalmához hasa folyása is rája érkezvén” – elhunyt, és amely alatt a korabeli hiedelmek szerint az uralkodó belső szerveit is eltemették.

Az mta.hu-n megjelent cikk itt érhető el:

http://mta.hu/tudomany_hirei/legendak-es-valosag-zrinyi-miklos-es-szulejman-halala-106747

További információ

Katona Csaba, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Telefon: +36 30 729 5717

Email: katona.csaba@btk.mta.hu  

 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. (1245 Budapest, Pf. 1000)

Telefon/fax: +36 1 411-6321 / E-mail: info@titkarsag.mta.hu / www.mta.hu

...megosztás