Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Vallás: út az elfogadáshoz?

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2015. május 6-án konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szervezett „A Magyarországon élő nemzetiségek és a hazai egyházak történelmi viszonya, jelenlegi kapcsolatai és a közös jövőkép” címmel.

IMG_4016

Az ülésre a történelmi egyházak képviselői és nemzetiségkutatók kaptak meghívót. Az első köszöntőt a program háziasszonya, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, Dr. Szalayné Sándor Erzsébet mondta. Bevezetőjében vázolt a 20 éves fennállását ünneplő biztosi hivatal nemzetiségekhez kapcsolódó feladatait. Az intézmény elsősorban a társadalmi folyamatok monitorozásáért felel. Mivel az egyházak szerepe meghatározó az identitásképzésben, azonban mindeddig keveset vizsgálták, egy felmérés keretében kérdezték körbe őket. Ennek során az egyházi-etnikai kapcsolatok két aspektusát helyezték középpontba: az egyházak hozzájárulását a kulturális autonómiához illetve a mélyszegénység kezelését. A konferencia e felmérés eredményeire támaszkodott.

IMG_4012

Az első felszólaló, Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök nem tudott személyesen jelen lenni, ezért videóüzenetet küldött a résztvevőknek. Többek között a többnyelvűség fontosságát hangsúlyozta, amely a kereszténység kezdeteitől jelentős szerepet játszott.

A kormány képviseletében Soltész Miklós az Emberi Erőforrás Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tartott beszédet. Véleménye szerint a nemzetiségek fennmaradásához elengedhetetlen a hit. A diktatúrák korszakával szemben az utóbbi években, különösen azonban az elmúlt 4 évben a mindenkori kormány mind a nemzetiségi, mind az egyházi közösségeket támogatja. Az oktatásban az óvodától kezdve jelen vannak az egyházak, számos egyházi fenntartású iskola működik. A roma kisebbség között végzett tevékenységük különösen jelentős. Az államtitkár szerint magától értetődő, hogy az állam mindezekben az egyházak segítségére van.

IMG_4028

Beer Miklós, a váci egyházmegye katolikus püspöke és a konferencia első részének minden későbbi szónoka arról beszélt, hogyan közelíti meg egyháza a romapasztorációt. Beer püspök három axiómát fogalmazott meg, amelyeknek különösen a keresztények hátrányos helyzetű kisebbségekkel szembeni beállítottságát kellene jellemeznie. Úgy vélte, azok helyzete a rendszerváltozás óta romlott. A három terület, amelyben az egyháznak különösen aktívnak kell lennie, az oktatás, a munkahelyteremtés és az emberek önbecsülésének támogatása. Több katolikus projekt foglalkozik a romákkal: a probléma megoldása a püspök véleménye szerint nem a támogatásokban rejlik.

Papp János, a Baptista Egyház elnöke történeti összefoglalót adott hitközössége történetéről. Már kezdetben etnikai sokszínűség jellemezte: a baptisták között ma is számos kisebbségnek van közössége. Papp János bemutatta egyháza romák szolgálatában végzett tevékenységét, emellett beszélt egy különleges etnikai csoportról, amely körében egyháza szintén aktív: a mongolokról. Térségünkben csak Magyarországon vannak mongol lelkipásztorok.

IMG_4040

Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgát alelnöke megrázó előadást tartott. Kendőzetlen szavakkal hívta fel a figyelmet a roma kisebbségen belüli nyomorra és utalt arra, hogy kereszténynek lenni elsősorban gyakorlat. A Szeretetszolgálat szerteágazó szociális munkát végez, és sok eredményt tud felmutatni.

A konferencia második része Máthé-Tóth András teológiaprofesszor elméleti fejtegetésével vette kezdetét. Több nézőpontból tekintett a problémára és közelebbről vizsgálta meg az identitás kérdését. Három „mezőt” különböztetett meg ennek során: a kisebbségi státust, az anyaországhoz fűződő viszonyt és a vallásosságot. A kisebbségi problémák megoldásának kulcsa, hogy a Kárpát-medence valamennyi nemzetiségének sebzett az identitása. A tettesekre és áldozatokra osztás nem vezet eredményre, a társadalom sebeit gyógyítani kell, ami azonban nem jelenti azt, hogy el kell felejteni a múltat.

A professzort Siluan Mănuilă gyulai román ortodox püspök követte, aki román nyelvű előadásában elsősorban a gyulai püspökség létrejöttét taglalta. Az ortodox egyház és a román kisebbség kapcsolata szorosabb, mint más magyarországi kisebbségeknél.

IMG_4023

Dr. Bindorffer Györgyi, a Biztosi Hivatal tudományos főmunkatársa a magyarországi németek hitéletét mutatta be Dunabogdány község példáján keresztül. A faluban katolikusok és reformátusok, származás tekintetében svábok és magyarok egyaránt élnek. A helység szellemi vezetője hagyományosan a katolikus plébános, a kitelepítés idején még jelentősebb volt a szerepe, mivel ő határozta meg az istentisztelet nyelvét. Dunabogdányban nem annyira előrehaladott a szekularizáció, mint például a városi Magyarországon. A falu ünnepei megfelelnek az egyháziaknak, még mindig elvárás, hogy a fiatal párok templomi házasságot kössenek. A településen belüli konfliktusok inkább vallási, mint etnikai eredetűek. A vallás a második világháború után a túlélés eszközévé vált.

Dr. Török Péter, a Magyar Szociológiai Társaság vezetője egy a roma szakkollégistákról szóló felmérés eredményeit foglalta össze. 2009-ben figyelt fel a média a roma orvostanhallgatókra, a vizsgálat ezt követően kezdődött. Azok a roma fiatalok, akik szakkollégisták lesznek, nagyobb eséllyel rendelkeznek a társadalmi felemelkedésre, mint hallgatótársaik. Amire nem számítottak a kutatók, hogy ezen intézményeknél meghatározó a párválasztás szerepe: az itt kötődött kapcsolatoknak köszönhetően a fiatalok könnyebben találják meg helyüket a többségi társadalomban és a romák között is.

Az ebédszünet előtt a közönség Dr. Kállai Ernő korábbi ombudsmant, az MTA Kisebbségkutató Intézetének jelenlegi osztályvezetőjét hallgathatta meg. Máthé-Tóth professzorhoz hasonlóan elméleti módon közelítette meg a nemzetiségek és az egyház problémáját. Kállai felsorolta a vallás funkcióit, beszélt több olyan szempontból, amelyeket a kérdéskör vizsgálatakor figyelembe kell venni. Ilyen volt például az állam és az egyház összefonódása vagy az egyes egyházakhoz való kötődés mértéke. Az osztályvezető szintén, e tekintetben is fordulópontnak tartja a rendszerváltozást. A roma missziót elsőként a kisegyházak karolták fel, később követték a történelmiek. A vallás a társadalmi elfogadás lehetőségét kínálja. Nemcsak a lelki indíttatást ítélte Kállai jelentősnek a megtéréseknél, a vallásosság tekinthető a társadalmi problémákra adott válasznak is. Az egyházak szerepvállalása egyértelműen fontos.

IMG_4020

Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor. A vitában Bakay Péter (az evangélikus egyház romamissziójának vezetője), Dani Eszter (a református egyház missziós irodájának vezetője), Durkó Albert (a Magyar Pünkösdi Egyház romamissziójának vezetője) és Dúl Géza (a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia roma pasztorációért felelős referense) vett részt. Mindannyian lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék egyházuk álláspontját a romamissziót illetően. Közös véleményen voltak abban, hogy nem elég a templomba hívni a romákat, közéjük kell menni. Kiderült, hogy szinte mindegyik egyháznak hosszú hagyománya van a romamissziónak, csupán az evangélikusok vannak a folyamat kezdetén, mivel a romák hagyományosan nem e vallás hívei. Az egyháziak többsége úgy vélte, a romák most kegyelmi állapotban vannak nem véletlen, hogy az utóbbi időben olyan sok közöttük a megtérő.

Három további megszólaló regisztrált kérdezőként vett részt a kerekasztal-beszélgetésen: Dr. Mészáros István László a Hit Gyülekezetétől, Orsós János, a Dzsaj Bhím Közösség vezetője és az Országos Roma Önkormányzat képviseletében Hegedüs Norbert. Hozzászólásaik valójában megható hitvallások voltak.

A konferencia végén a biztoshelyettes asszony néhány szóban összefoglalta a napot és köszönetet mondott minden résztvevőnek.

Mayer István

Bajtai László felvételei

...megosztás
nemzetiség: