Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Megkezdődött a felkészülés az őszi nemzetiségi önkormányzati választásokra!

Segítséget nyújtunk minden érdeklődőnek az új választási törvény alapján az eligazodáshoz, az összefoglalót minden nemzetiségi választópolgár és választandó képviselő figyelmébe ajánljuk!

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet, a választás napját 

2014. október 5-re feltételezve

1. A választás kitűzése:

1.1. A német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azokon a településeken tűzi ki, amelyeken a 2011. évi népszámláláson a nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján legalább 25 fő németnek vallotta magát.  A választás kitűzésével egyidejűleg települési szinten a jelöltek, megyei/fővárosi, illetve országos szinten a listák állításhoz szükséges ajánlások számát is meghatározza az NVB. 

1.2. A területi (megyei, fővárosi) nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni, ha az adott megyében/a fővárosban kitűzött települési/fővárosi kerületi választások száma legalább tíz. 

1.3. Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását ki kell tűzni. 

2. A Választás megtartása, testületi létszámok:

2.1. Településen a választás akkor tartható meg, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma. A megyei/fővárosi és az országos választás akkor is megtartható, ha a listán nincs annyi jelölt, mint a megválasztható képviselők száma.

2.2. Települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének létszáma: 

3 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb, mint 100 fő; 4 fő, ha legalább 100 fő.

2.3. Megyei/fővárosi nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének létszáma: 7 fő

2.4. Országos nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének létszáma:

a)  tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer, 

b)  huszonhárom fő, ha több mint ötezer, 

c)  harmincegy fő, ha több mint tízezer, 

d)  harminckilenc fő, ha több mint huszonötezer, 

e)  negyvenhét fő, ha több mint ötvenezer. 

3. Választójog:

3.1. Aktív választójog (Ki választhat német nemzetiségi önkormányzatot?):

       A választáson az szavazhat, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi  névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt, aki 

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik (ideértve az Európai Unió más tagállamai magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárait is!) , 

b) német nemzetiséghez tartozik, és 

c)a nemzetiséghez tartozását megvallja. 

A választópolgár 

               a) a lakóhelye szerinti településen vagy 

               b) a választás kitűzését megelőzően 2014. június 24. napjáig bejelentett tartózkodási               helye szerinti településen szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

3.2. Passzív választójog (Ki választható meg német nemzetiségi képviselőnek?):

A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha 

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, 

b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá 

c) nyilatkozatot tesz arról, hogy 

    – a német nemzetiség képviseletét vállalja, 

    – a német nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

3.3. Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.

4. A jelölés folyamata, feltételei:

4.1. A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.

Nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a választás kitűzésekor (tehát a jelen vélelmezés szerint 2014.július 23-ig) szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában rögzített célja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.  A jelöltet állító szervezetet a választási bizottsághoz be kell jelenteni. Azt a jelölő szervezetet, amely csak az adott településen kíván jelöltet állítani, a helyi választási bizottsághoz 2014. július 23. napjától 2014. szeptember 5. napjáig lehet bejelenteni. A megyei/fővárosi, listát állító szervezeteket 2014. július 23. napjától 2014. szeptember 6-áig lehet bejelenteni az adott megyei vagy a fővárosi választási bizottsághoz. Az országos listát állító szervezetet az NVB-hez kell bejelenteni. (Amennyiben az NVB-hez jelentik be a jelölő szervezetet, más választási bizottsághoz már nem kell azt bejelenteni.)

4.2. Jelölés településen:

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges. 

Egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhat. 

4.3. Jelölés a megyében, fővárosban:

A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, a megyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. 

4.4. Jelölés országosan:

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte

(Kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát.)

A megyei/fővárosi, országos listaállítás közös szabályai:

Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján – ugyanazon szervezetek részvételével – közös listát állíthat. 

Egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy – önálló vagy közös – lista állításában vehet részt. 

Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma. 

Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő jelölt lép. Egy nemzetiségi szervezet csak egy nemzetiséget képviselhet. Egy személy csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelölést fogadhat el. 

Fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a települési, megyei/fővárosi, országos választási rendszer már nem egymásra épülő. Ebből következi, hogy a jelölt megyei/fővárosi országos nemzetiségi önkormányzati listásindulásának már nem feltétele a települési nemzetiségi önkormányzati képviselői mandátum.  

4.5. A jelölt bejelentése: 

Településen: 2014. szeptember 5-éig a jelöltenként  szükséges ajánlások egyidejű leadásával (jelöltenként a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább jelöltenként öt választópolgárnakaz ajánlása) a helyi választási bizottságnál.

Megyében/fővárosban: 2014. szeptember 6-áig a lista nyilvántartásba vételéhez szükséges ajánlások egyidejű leadásával a megyei/fővárosi választási bizottságnál.

A lista nyilvántarzásba vétele akkor akkor lehetséges, ha a szervezet a megyében/fővárosban kitűzött települési német nemzetiségi önkormányzati választások legalább  tíz százalékában önállóan jelöltet állított és  a megyei/fővárosi német választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. 

Országosan: 2014. szeptember 6-áig a lista nyilvántartásba vételéhez szükséges ajánlások egyidejű leadásával az NVB-nél. 

A lista nyilvántarzásba vétele akkor akkor lehetséges, ha a szervezet a települési német nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán országosan legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított és országosan a német választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte) 

5. Ajánlóívek:

Jelöltet és megyei/fővárosi illetve országos listát ajánlani ajánlóíven lehet. 

Az ajánlóívet a jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti 2014. július 23-tól, vagyis a választás kitűzését követően. 

A választási iroda az igénylést követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző negyvennyolcadik napon (tehát 2014. augusztus 19. napján) átadja az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet sorszámmal, valamint hitelesítő bélyegzőlenyomattal lát el.Az ajánlóívek átadásával egyidejűleg a választási iroda ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét. 

Az adatátadást követően nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgárok adatait tartalmazó kiegészítő adatszolgáltatást a jelölő szervezet szeptember 1-jéig igényelheti. 

6. Ajánlás:

Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik. 

Tehát az tud településen, megyében/fővárosban, országosan képviselőjelöltet, illetve listát ajánlani, akit felvettek a nemzetsiégi névjegyzékbe.

Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja. 

Egy választópolgár településen egy jelöltet (egy személyt) ajánlhat. A választópolgár ezen felül egy megyei/fővárosi és egy országos listát ajánlhat. 

Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. 

Az ajánlás nem vonható vissza. 

Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét és aláírását. 

Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet, kivéve 

a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, 

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben, 

c) tömegközlekedési eszközön, 

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében, 

e) felsőoktatási és köznevelési intézményben, 

f) egészségügyi szolgáltató helyiségében. 

Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét. 

Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek. 

A  jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a  választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírságösszege minden be nem nyújtott ajánlóív után 50.750,- Ft. A bírságot a választásibizottságnak kötelező kiszabnia, nincs kimentési lehetőség, a bírság összege adók módjátra behajtható.

7. Szavazás: 

2014. október 5. (vasárnap) 06.00 – 19.00-ig

A szavazás napján a választópolgár legfeljebb három nemzetiségi szavazólapot kap a kezébe:

– települési nemzetiségi önkormányzati szavazólap

– megyei/fővárosi nemzetiségi önkormányzati szavazólap

– országos nemzetiségi önkormányzati szavazólap

A települési, területi és országos önkormányzati választás tehát egy napon történik.  

Településen kislistás választás, megyében/fővárosban, országosan listás választás lesz.

A településen – mint eddig is – a  nemzetiségek számára  közös nemzetiségi szavazóhelyiség szolgál, amely nem azonos helyen lesz a települési önkormányzati választások lebonyolítására szolgáló szavazóhelyiséggel.

8. A választás eredményének megállapítása:

Településen:

8.1. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma. 

8.2. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják. 

8.3. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. 

Megyében/fővárosban, országosan:

8.4. A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább öt százalékát – két szervezet közös listája esetén legalább tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi szervezet által állított közös lista esetén legalább tizenöt százalékát – nem érte el. 

8.5. A listák által megszerzett mandátumok számát a parlamanti választásokon a pártlisták esetében alkalmazott számítási módszerrel állapítja meg az illetékes választási bizottság.  

8.6. A lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg. 

8.7. Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad.

8.8. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el a testület működéséhez szükséges létszámot. 

9. Az  összeférhetelenségi szabályok:

9.1. Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és nemzetiségi önkormányzati képviselő:  

az állami vezető, 

a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a 

fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője, a 

területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a 

területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, 

bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a 

Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a 

területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja,

 az, aki ugyanannál a 

helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője és más nemzetiségi önkormányzat elnöke. (Kivéve: A települési nemzetiségi önkormányzati képviselői, elnökhelyettesi, elnöki megbízatással nem összeférhetetlen egy területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi elnöki, elnökhelyettesi, képviselői vagy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi, közgyűlési elnöki, elnökhelyettesi, képviselői megbízatás.) Figyelem: 2014-től csak legfeljebb két önkormányzatban lehet valaki tag (tehát pl. helyben és a megyében; helyben és az országosban; megyében és országosban).    

9.2 Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat tagja, elnökhelyettese, elnöke: 

az állami vezető,

a központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, köztisztviselője, a 

fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője, a 

területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, körjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, 

bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a 

Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a 

területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki 

ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy. 

Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el. 

2014 Adatbázis önkormányzati választáshoz

...megosztás
nemzetiség: