Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Bekerült a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba az ulmi dereglye

A Magyarországi Német Általános Művelődési Központ kollégiuma mellett lévő Ulmer Schachtel, valamint az ehhez kapcsolódó országos magyarországi német tanösvény is felkerült a listára.

A XVIII. században a német nemzetiségek nagy csoportja érkezett az országba, akik saját hazájukat elhagyva új életet kezdtek nálunk, szakértelmükkel segítve az ország újraépítését.

A törökök kiűzése után megritkult a lakosság, nem volt, aki újjáépítse a lepusztított területeket. Az elnéptelenedést betelepítésekkel oldották meg,  1716-ban megkezdődött a német családok betelepítése, akik a jobb élet reményében indultak útnak és kezdtek itt új életet. A történészek 400 000 főre becsülik a XVIII. században betelepült németek számát. 

Sokan a Dunán érkeztek jellegzetes hajókon, így a nagyjából 20-30 méter hosszú és 5-8 méter széles, fából készült lapos folyami hajó a XVIII. században betelepülő svábok szimbólumává vált. Arra vonatkozó utalásokat is találni, hogy a hajók már az 1700-as évektől kezdődően közlekedtek Ulm és Bécs között.

A hajó a nevét részben Ulm településéről kapta, ugyanis itt készítették, a második fele pedig az egyszerű felépítésük miatt a dobozra utal (Schachtel). Ezért a hajókat ulmi doboz, ulmi dereglye, vagy ulmi skatulya néven is említik. Érdekességük, hogy csak lefelé tudtak úszni a folyón, és az ismeretlen vizeken főleg nappal utaztak a családok. Miután megérkeztek a megközelítőleg 2-3 hetes utazás után, szétszedték őket, a fát vagy újrahasznosították, vagy eladták, vagy az új otthonaik építéséhez használták fel.

A Bajai Német Önkormányzat kezdeményezéséből született meg a helyi sváboknak emléket állító bárka, melynek különlegessége, hogy eredeti, valósághű méreteiben készült el, így fedélzete diákcsoportok fogadására is alkalmas, segítve a német kultúra és történelem könnyebb megismerését játékos, interaktív módon. A város a hajó felállításával több célt is megfogalmazott; elsősorban a következő sváb generációt emlékezteti származásukra, hirdeti a közösség iránti elköteleződést, valamint turisztikai attrakcióként és tanítási helyként is szolgál.