Idén is a Gál Ferenc Egyetem Pedagógiai Kara adott helyet az április 9-én megrendezett „NEVELÉSRŐL, OKTATÁSRÓL A NEMZETISÉGI PEDAGÓGUSKÉPZÉS KONTEXTUSÁBAN” című XII. Nemzetiségi Konferenciának.

 A Nemzetiségi Konferencia mára fontos hagyománnyá vált az egyetem pedagógiai karán. Rávilágított arra, mennyire lényeges, hogy a nemzetiségi identitás megőrzése már a nevelés, oktatás legkorábbi szakaszában elkezdődjön, hogy a nemzetiségek jövője szorosan összefügg az anyanyelv megőrzésével. A nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem a közösségi önazonosság alapja is. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep hárul a pedagógusokra, akik a következő generációknak adják át nemcsak a tudást, hanem a nyelv és kultúra szeretetét is. Ezért különösen fontos, hogy az egyetemekről jól felkészült, elhivatott pedagógusok kerüljenek ki, akik képesek hitelesen képviselni és továbbörökíteni a közös értékeket. A Nemzetiségi Konferencia évről évre arra biztosít lehetőséget, hogy a résztvevők a Szarvason hat és fél évtizede elkezdődött nemzetiségi pedagógusképzés eredményeit megosszák egymással, illetve a gyakorló pedagógusok, oktatási szakemberek tapasztalatait megismerjék.

Az idén 12. alkalommal megrendezett  konferencia résztvevőit köszöntötték: Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, a konferencia fővédnöke, Prof. Dr. Dux László az egyetem rektora, Daniel Banu Románia Gyulai főkonzulja, Dr. Abonyi Lajos a Békés Vármegyei Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, Paulik Antal, szlovák nemzetiségi szószóló, Zsigmond Károly a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata országos képviselője, Dr. Bódi Beáta, Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója, Molnár Sándor a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke, Hodálik Pál, Szarvas város polgármestere.

A konferencia nyitóelőadását Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár tartotta. Előadásában elmondta, hogy a kormány, az önkormányzatok és különböző fenntartók részéről a nemzetiségi nevelés, oktatás feltételei biztosítottak. Hozzátette: a fejlesztéseken, különböző támogatási rendszereken keresztül az elmúlt évtizedben megújult az összes nemzetiségi iskola. Kiemelte, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken túl külön pótlékkal támogatott a nemzetiségi pedagógusképzés, valamint a pedagógusok bérezése is.

– Amikor kormányozni kezdtünk, 12 nemzetiségi fenntartású intézmény volt, most 108. Több, mint húszezer gyermek jár ilyen óvodába, általános és középiskolába. Ha húszezer gyermek megkapja az anyanyelvi oktatást, nevelést és a keresztény hitet is lehetőség szerint, akkor a megmaradás is sokkal nagyobb mértékben biztosított. A nemzetiségeknél támogatjuk a pedagógusképzést, valamint a pedagógusok bérezését is, külön pótlékkal. Ez mind azt szolgálja, hogy a nemzetiségi oktatás-nevelés Magyarországon megmaradjon – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós hangsúlyozta továbbá, hogy az elmúlt tíz év tapasztalatai során a nemzetiségeknél a megtartó erő a nyelv, az iskola és a kultúra mellett a hit is fontos szerepet tölt be. Azok a közösségek sokkal erősebbek, amelyek megmaradnak katolikus, református, evangélikus, unitárius vagy bármilyen más felekezetű hitben. Ebből pedig egyenesen következik: kiemelten fontos, hogy a nevelésen belül ott legyen a hit, a keresztény hittel kapcsolatos nevelés is.

A konferencia délelőtti programját a vármegye nemzetiségi iskoláinak, nemzetiségi közösséghez tartozó tanulóknak a műsora színesítette. Közreműködtek: a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója és a szarvasi Fő téri Általános Iskola tanulója, a Kétegyházi Román Nemzetiségi Általános Iskola és Óvoda tanulói, a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulói, a Gyulai Implom József Általános Iskola tanulói.
A konferencia plenáris programját követően délután nemzetiségi szekciókban folyt a munka, ahol a szakemberek közösen gondolkodtak a magyarországi nemzetiségek helyzetéről, lehetőségeiről, a nemzetiségi nevelés, oktatás kérdéseiről, illetve a nemzetiségi pedagógusképzés aktuális feladatairól, hogy a felmerülő kihívásokra közösen keressék a megoldásokat. Az érdeklődők előadásokat hallgathattak a német, a roma, a román és a szlovák szekciók képviselőitől.

MTI