December 18-án, a Nemzetiségek napján idén 29. alkalommal adták át a hazai nemzetiségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek és szervezeteknek adományozható Nemzetiségekért Díjakat.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

Magyarországon 1995. szeptember 21-én döntött arról a kormány, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért díjat is; 2012-ben az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig Nemzetiségekért díjnak nyilvánította.

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke megbízásából Soltész Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Dr. Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Bolgár Művelődési Házban adták át a 2024. évi Nemzetiségekért Díjakat.

A díjátadón ünnepi beszédében Soltész Miklós arról beszélt, hogy a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint a 2011-es adatokhoz képest nagy arányban csökkent jó néhány nemzetiségnél a magukat annak vallók aránya, de – mint fogalmazott – senki se ijedjen meg, mert a két felmérés kérdőíve és a kitöltési módja összehasonlíthatatlan.

A számok helyett inkább azt kell nézni, hogy a kormány és a nemzetiségek által az elmúlt évtizedben közösen végzett munka meghozta gyümölcsét az oktatásban, a nevelésben, a kultúrában, az önkormányzati és a támogatási rendszerben – emelte ki, hozzátéve, hogy ezt a munkát kell folytatni és erősíteni az összes nemzetiségi közösségben.

Megjegyezte továbbá azt is, hogy a háborúk, és az abból fakadó nehézségek által okozott akadályokat is sikerült jól venni, az országos és a helyi önkormányzatok nagyszerű munkájának köszönhetően legyőzték az energetikai és gazdasági nehézségeket.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy Európa és a világ “szörnyű helyzete” a nemzetek közötti meg nem értésből, a nagyhatalmi ambíciókból, valamint a kisebbségek, nemzetiségek elnyomásából fakad.

Utóbbi miatt volt fontos az Európai Unió (EU) Tanácsának magyar elnöksége alkalmából a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencia, amely után számos olyan visszajelzés érkezett, miszerint a magyar nemzetiségi politika követendő példa – mondta Soltész Miklós.

Az államtitkár hangsúlyozta, Magyarországon erős a nemzetiségi politika és erősek a nemzetiségek is, amelyek sokat tudnak segíteni a kétoldalú kapcsolatok ápolásában.

A díjat idén 12 embernek és egy szervezetnek ítélték oda. Soltész Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzetiségek Napja alkalmából, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként Nemzetiségekért díjat adott át:

Ruszev Dimitrov Roszennek, 

aki 1946-ban született Bulgáriában, grafikát tanult a szófiai Művészeti Akadémián, majd Budapestre költözött, ahol a Képzőművészeti Főiskolán végzett. 1976 óta tagja a Magyar Képzőművészek Szövetségének. Több mint 50 önálló kiállítása volt számos országban. Évek óta aktívan részt vesz a magyarországi bolgár közösség kulturális életében. A budapesti Hristo Botev Bolgár Iskola rajztanáraként dolgozott, valamint a Haemus kétnyelvű kulturális és társadalmi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és művészeti szerkesztője volt. Ő tervezte a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, a Bolgár Országos Önkormányzat, a Malko Teatro – a magyarországi bolgárok színháza, a Haemeus magazin, valamint a Jantra és a Roszica táncegyüttesek logóját.  Képeivel rendszeres résztvevője a bolgár művészek magyarországi közös kiállításainak. 

Akritidu Szofianak,

aki a görög polgárháború elől menekülve érkezett Magyarországra. Történelem-orosz szakon diplomázott. Egyetemistaként a görögországi börtönökből szabadult és a magyarországi orvosi ellátásra szorult betegeknek ingyen tolmácsolt. Általános iskolákban szaktanárként tanított, délutánonként pedig a görög menekültek gyermekeit tanította görög nyelvre. Idegenvezetői szakképesítést szerzett, és a tanítás mellett görög csoportoknak mutatta be Budapestet és az ország különböző nevezetességeit. A Budapest XVIII. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és az Országos Görög Önkormányzat képviselője, oktatási felelőse volt, emellett szimpóziumok, konferenciák szervezője és előadója.

Tislér Jolánnak,
aki magyarországi horvát tanár, költő. Verseket, prózákat ír horvát irodalmi nyelven és kajhorvát nyelvjárásban. Családjával együtt 1951-ben Tedére telepítették ki őket, ahol egy 160 fős barakkban embertelen körülmények között éltek. 1953-ban szabadultak, de Tótszerdahelyre, születési helyére 1956-ig nem mehettek vissza. Később a murakeresztúri általános iskolában magyar nyelv és irodalom, valamint horvát nyelv és irodalom szakos tanárként dolgozott. 1994-től nyugdíjba vonulásáig a tótszerdahelyi általános iskola igazgatója volt. Felterjesztése alapján lett a Tótszerdahelyi Általános Iskola névadója Zrínyi Katarina. A Muramenti Horvátok Egyesületének alapító elnöke, több irodalmi mű, valamint horvát nyelvű tankönyv szerzője.

Rege Bélánénak,

aki közéleti szerepvállalásai során települési önkormányzatokban, valamint a fővárosi és az országos lengyel önkormányzatban is tevékenykedett. A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének alapító tagja, ahol a Magyarországon élő lengyel nemzetiség identitásának megőrzéséért, a magyar-lengyel kulturális hagyományok megőrzéséért dolgozott. Az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület első elnökeként számos rendezvényt és nyelvtanfolyamot szervezett. Munkájával hozzájárult testvérvárosi együttműködések kialakításához. A kőbányai Lengyel Templom és a kőbányai Lengyel Ház épületeinek karbantartásában, renoválásában, bővítésében is segédkezett.

Köhlerné Koch Ilonának,

aki Mórágyon nevelkedett német nemzetiségi családban. Alapító tagja a Mórágyi Német Nemzetiségi Tánccsoportnak, amelynek később művészeti vezetője lett, ezenkívül a kisdorogi Blaue Enzian német tánccsoport művészeti vezetőjeként is tevékenykedett. A Kränzlein Néptánc Egyesület vezetését 1988-ban vette át. Az egyesület rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi fesztiválokon. Több helyi gyűjtés, majd az abból készült tánc koreográfiája is fűződik a nevéhez. A Bonyhádi Német Önkormányzat alelnöke, majd elnöke, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tagja, és aktívan tevékenykedik a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetségében. 2008-ban a Landesrat – Magyarországi Német Kórusok, Zenekarok és Tánccsoportok Országos Szövetségében a tánc-szekció alelnökévé választották. Számos nemzetiségi rendezvény szervezője.

Várady Máriának,

aki Nagybányán született. Az 1990-es évek végétől rendszeres fellépője a Fővárosi Örmény Klubnak. 2006 óta a Budavári Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, és az Országos Örmény Önkormányzat tagja. Részt vett a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar kulturális Egyesület létrehozásában. Rendszeresen fellép örmény szerzők darabjaiban. Ő rendezte az Örmény Genocídium 90. évfordulóján tartott megemlékezést. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek rendszeres írója. 15 éve az ANI-Budavári Örmény Színház vezetője, valamint megalakulása óta szervezi az Erdélyi Örmény Kulturális Központ programjait. Az örmény genocídium emlékére készült Vér és Rubin előadás dramaturgja.  Fordítóként is tevékenykedik,  Ady Endre verseit ültette át örmény nyelvre.

“Bódi” Varga Gusztávnak,

aki 1978-ban alapította meg saját együttesét, a Nagyecsedi Fekete Szemeket, majd később a Fekete Szemek Zeneműkiadót, amellyel 35 albumot adtak ki, közülük számos arany- és platinalemez lett. Minden dalban megjelennek a lovári nyelvű dalszövegek, ezzel is hozzájárulva a roma nyelv megőrzéséhez. A roma gasztronómia megismertetése érdekében feleségével két szakácskönyvet jelentetett meg. Több mint ötven tehetséges roma fiatalt fedezett fel és indított el a zenei pályán, akik közül számosan alakítottak együttest, tánckart. A Bódi család tagjai eddig több mint 520 jótékonysági rendezvényen vettek részt.

Rádné Zsuró Juliánna Máriának,

aki az ELTE Bölcsészettudományi Karának román-orosz szakán végzett kiváló minősítéssel. 1965-től nyugdíjba vonulásáig a Nicolae Balcescu Román Gimnázium meghatározó, karizmatikus romántanára volt. Pályája során nemcsak ismeretek átadására törekedett, hanem személyes példamutatással nevelt, és mindent megtett a fiatalok román anyanyelvének és nemzeti örökségének megtartásáért. Számos diákot készített fel országos tanulmányi versenyekre. Nyugdíjba vonulásakor a végzősök számára alapítványi díjat hozott létre, mely az iskola legrangosabb elismerése lett.

a Hodinka Antal Ruszin Tudományos Intézetnek,

mely 2016. évi megalakulása óta jelentős tudományos és szervezési tevékenységet folytat a ruszin nemzetiség történelmének, néprajzának és nyelvének kutatásával, megőrzésével kapcsolatban. Gondozásukban számos magas színvonalú tudományos kiadvány látott napvilágot. Szakmai konferenciák, rendezvények tudományos előadásainak forrásaként működnek. 2022 őszén nagyszabású konferenciát rendeztek “A világ ruszinisztikája ma” címmel Budapesten. Az Intézet több kutatási célú utazást is szervezett a ruszin örökség feltárása érdekében. Az elismerést dr. Káprály Mihály, az intézet  tudományos titkára vette át.

Sztepanov Szlobodánénak,

aki több mint 26 éve tevékenykedik a Mohácsi Szerb Önkormányzatban, melynek jelenleg is tagja és korelnöke. Vezetése alatt az önkormányzat számos közösségépítő és hagyományőrző programot valósított meg. A mohácsi Szerb Olvasókör, valamint a Magyarországi Szerb Színház mohácsi fellépéseinek szervezőjeként kiemelkedő szerepet játszik a helyi szerb kulturális élet fellendítésében. Ő a mohácsi szerb közösség vallási ünnepeinek, zarándokútjainak fő szervezője. A mohácsi szerb templom felújításában is nagy szerepet vállalt.

prof. dr. Sipiczki Mátyásnak,

aki a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1948-ban megalapította a Debreceni Egyetem Genetika Tanszékét, ahol később dékáni, majd rektorhelyettesi posztot is betöltött. Japánban vendégprofesszor volt, emellett számos nemzetközi tudományos rendezvény elnöke és szervezője. 1982-től az MTA tudományos kandidátusa, 1993-tól a tudományos doktora. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke, később alelnöke volt. Alapítója a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének, és sokáig vezette a Kutatóintézet Tudományos Tanácsát. Több cikluson keresztül tagja volt az Országos Szlovák Önkormányzat Közgyűlésének, bizottságainak. Jelenleg a Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

Bartakovics Ilonának,

aki a Soproni Óvónőképző Intézetben szerzett diplomát, majd a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán szlovén nyelv és irodalom szakos tanári képesítést. 1979-2010 között Szentgotthárd-Rábatótfalu tagóvodájában dolgozott. A városi óvoda szlovén csoportjában nyugdíjasként is a mai napig aktívan tevékenykedik.  A városrész nemzetiségi programjainak meghatározó szervezője, és részt vesz a helyi gyülekezetek életében. 1998 óta tagja, majd elnöke lett a Szentgotthárd-Rábatótfalu Szlovén Nemzetiségi Önkormányzatnak. Tagja a Magyarországi Szlovének Szövetségének, a szervezet Kamarakórusának, valamint az Országos Szlovén Önkormányzatnak, ahol a Kulturális Bizottság elnöke. 

Szofilkovics Juditnak,

aki Magyarországon elsőként kezdeményezte az ukrán nyelv, kultúra, hagyományok és történelem oktatását középiskolai szinten. Elkészítette az ukrán nyelvoktatási pedagógiai programot, valamint gimnáziumi tantervet. Tanulmányait követően a Nyíregyházi Főiskolán, az Ukrán és Ruszin Nyelv Tanszéken kezdte el az oktatást. A nyíregyházi Ukrán Önkormányzat ukrán nyelvű iskolájának alapítója. A kárpátaljai magyar ajkú papnövendékek részére egyházi szakszótárt dolgozott ki. Évekig volt a Nyíregyházi Ukrán Önkormányzat elnöke. Az Országos Ukrán Önkormányzat tagja és az Oktatási Bizottság elnöke, az Országos Ukrán Szavalóverseny ihletője. Nyári nyelvi táborok, tanulmányi kirándulások felelőse.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!