A móri Radnóti Miklós Általános Iskola és a Táncsics Mihály Gimnázium diákja volt az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért fizikai Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc. 2022-ben Mór Város Díszpolgárává avatták. Gratulálunk a kitüntetéshez!

Miután hétfőn bejelentették az orvosi-élettani Nobel-díj 2023-as győzteseit, köztük Karikó Katalint, kedden a fizikai kategória győztesének kihirdetésével folytatódott a sor. A fizikai Nobel-díjasok között újabb magyar tudóst köszönthetünk Krausz Ferenc személyében. A magyar és osztrák állampolgársággal is rendelkező kutató Németországban él, ahol a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként dolgozik, emellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Az 1962-ben, Móron született Krausz Ferenc 1985-ben diplomázott az ELTE fizika szakán, ezzel párhuzamosan a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Kutatásait a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd a doktori fokozatot már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amit az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére használt fel, és ezzel megalapozta az attofizika tudományát. Ahogy az MTA írja, „ezzel Krausz Ferenc először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.”

A kutató 2022-ben fizikai Wolf-díjat is kapott társaival az ultragyors lézertudomány és attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért, a Nobel-díjak nyerteseit gyakran sikerrel megtippelő Thomson Reuters pedig már 2015-ben esélyesként emlegette Krauszt a fizikai Nobelre.

A 2023-as fizikai Nobel-díjakon két francia kutató – Pierre Agostini, az amerikai Ohiói Állami Egyetem fizikaprofesszora és Anne L’Huillier, a svéd Lundi Egyetem kutatója – osztozik Krausszal. A hivatalos indoklás szerint „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” jártak az idei díjak.