Paulik Antal: A szószóló jegyzetei – 2023/28.
Az elmúlt két hétben sokat olvashatott a sajtóban vagy az interneten a parlamenti vagy pártok közötti harcokról az, akit érdekelnek a politikai események. A 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslat, valamint a pedagógusok jogállásának megváltoztatásáról szóló törvénytervezet heves viták tárgyát képezte. A második javaslattal kapcsolatban korábbi jegyzeteimben részletesen írtam arról, hogy mit tettünk a Magyarországi Nemzetiségi Bizottságban annak érdekében, hogy a pedagógusok álláspontja a törvény nemzetiségi vonatkozásai tekintetében változatlan maradjon. A javaslat általános módosításait kommentár nélkül hagytuk.
A költségvetési törvényről is többször írtam. Továbbra is igaz, hogy ebben a nehéz időszakban nincs remény a nemzetiségi tevékenységek támogatásának növelésére. Fő célunk az volt, hogy az országos intézmények fennmaradjanak, hogy finanszírozásuk legalább a tavalyi szinten maradjon. Ez történt. A nemzetiségi beruházások támogatását, illetve az egyszeri támogatásokat szolgáló keretből az állami kiadások átszervezése keretében azonban meglehetősen jelentős összegről, másfél milliárd forintról kellett lemondanunk. Az utolsó pillanatban az országos bizottság módosító javaslata alapján ennek az összegnek a harmada visszakerült, amit az adott helyzetben sikeresnek tartok.
Sokkal kisebb visszhangot váltott ki a parlamenti vitákban a mi szempontunkból a legfontosabb az elmúlt plenáris ülések napirendjén szereplő törvénytervezet, a nemzetiségi törvény módosítása. Hozzá kell tenni, hogy a javasolt változtatások nem voltak akkora súlyúak, hogy azok jelentősen befolyásolhatnák a magyarországi nemzetiségi közösségek jövőjét. Az ellenzéki bírálatok inkább olyan dolgokat érintettek, amelyeket sem a jelenlegi törvény, sem a módosítási javaslat nem tartalmaz, vagyis olyan szabályozást, amely a roma közösség helyzetének javulását jelenthetné hazánkban. Észrevételeik azonban túlmutatnak a nemzetiségi jog által biztosított kereteken.
Az említett jogszabályi normák közül kettőről szavaztak a képviselők a július 3-i ülésen. A pedagógusok jogállásának megváltoztatásáról szóló törvényt a kormány képviselőinek szavazataival fogadta el a parlament, a nemzetiségi törvény módosítását nem a hagyományosan csaknem százszázalékos támogatottsággal. A jelenlévő 193 képviselő közül 158-an szavaztak igennel, 18-an nem, 17-en tartózkodtak. A javaslatot tehát nem utasította el a teljes ellenzék, de a nemzetiségi ügyek megközelítésének iránya a parlamentben nem pozitív számunkra, mert eddig mindig sikerült minden parlamenti frakció támogatását megszerezni javaslatainkhoz. Higgyük el, hogy ez a többi javaslat körüli feszültségből fakadt, amelyekről a napi szavazások szóltak, és a jövőben, ha változás lesz a nemzetiségi terület kiigazításában, visszatérünk az eddigi gyakorlathoz, amikor minden frakció támogatja törekvéseinket. A költségvetési törvényről szóló szavazás pénteken vár ránk. Valószínűleg ugyanarra számíthatunk, mint a pedagógusok jogállásáról szóló törvénynél.
Ami a parlamenten kívüli rendezvényeket illeti, ezek közül kiemelném legnagyobb közös ünnepünket, a Magyarországi Szlovákok Napját, amely a Nógrád vármegyei Nézsán volt. Médiánk kellő teret szentelt az ottani programoknak, és a közeljövőben is ezt fogja tenni, mint minden évben.
