Dr. Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes előadásával vette kezdetét a Károli Gáspár Református Egyetemen “A roma identitás és érdekvédelem aktuális kérdései” című interdiszciplináris konferencia, amely a Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely keretében zajló “A cigányság helyzete Magyarországon 50 év múlva” című több éves kutatás nyitóeseménye volt. A projekt közel két éve alatt a szakértők a szakpolitikai környezetre is tekintettel, de attól függetlenül jogi, szociológiai, pedagógiai, nyelvészeti és teológiai szempontból járták körül a romák aktuális helyzetét és a továbblépéshez szükséges intézkedéseket.

Szalayné Sándor Erzsébet elsősorban „a mindig kegyetlenül realista, de már-már reménytelenül bizakodó” ombudsmanhelyettesi szempontok alapján a roma közösségek kiszolgáltatott társadalmi és gazdasági helyzetéről, valamint az előítéletesség és intézményes diszkrimináció tendenciáiról osztotta meg gondolatait, majd a hozzá érkező roma ügyek tendenciáiról adott átfogó betekintést.

Bemutatta a jogérvényesítés panaszos oldalán megjelenő nehézségeit, különösen a jogtudatosság, a bizalom és a képviselet hiányát, valamint a jogérvényesítési fórumokhoz – akár az online kapcsolat, akár a fizikai távolság miatt – való hozzáférés szűk lehetőségeit, majd beszélt a jogszabályok és a realitások által is korlátok közé szorított ombudsmanhelyettesi intézményi lehetőségekről. Eljárása során ugyanis a megkeresett állami szervek elsősorban jogi jellegű válaszaihoz van kötve, miközben a jogi körülmények mellett a társadalmi, gazdasági vagy éppen szociálpolitikai körülményeket is hiánytalanul fel kell tárnia. Ehhez időre és emberi erőforrásra egyaránt szükség van, a vizsgálat eredménye pedig siker esetén is „távoli” a beadványozó számára: egy kijavított állami vagy önkormányzati gyakorlat, illetve erkölcsi elismerés nem jelent segítséget vagy megnyugvást a konkrét jogsérelmet szenvedett ügyfélnek. Elmondta továbbá, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrációját követően a jogszabályok ugyan tartalmaznak garanciális elemeket a nemzetiségi jogterülettel kapcsolatban, a különálló iktatórendszerek, az egyes párhuzamos esetek és az ügyelosztási rend szakaszos átalakítása miatt a rendelkezések gyakorlati megvalósítása azonban kihívások elé állította a szervezetrendszert.

Beszédében nyomatékosan kiemelte: „A jogvédelemben nélkülözhetetlen partnerek a terepen tevékenykedő civil szervezetek, akik jelenlétükkel és konkrét antidiszkriminációs jogvédő munkájukkal, valamint civil, illetve egyházi közösségek, akik folyamatos nevelési-oktatási és karitatív tevékenységükkel a hétköznapok hősei. Innen is köszönöm fáradhatatlan munkájukat.”

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a különféle kisebbségek – legyen szó akár a határon túli magyarságról, akár a hazai cigányságról – megmaradásának és belső megújulásának egyik lényeges előfeltétele, hogy maga a közösség „érdekelt” legyen ebben – azaz legyenek olyan érvei, céljai és értékei, melyek egy pozitív önkép keretei között a teljes közösség és az egyén szintjén is hajtóerőként funkcionálnak.

A szakértők a következő kérdésekre keresték a választ. Hogyan válhatnak a romákra jellemző nyelvek, nyelvi gyakorlatok, regiszterek és beszédmódok a mainál határozottabban a magyarországi közélet, az oktatás részévé, hogyan támogathatják ezeket a folyamatokat cigány/roma emberek, illetve hogyan tudnak az akadémiai tudományosság képviselői együttműködni más jellegű, például helyi tudások birtokosaival. Milyen pozitív következményei lehetnek ilyen változásoknak? Milyen társadalmi körülmények, milyen intézményes megoldások, akár jogszabályi rendelkezések járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a közeljövő cigány fiatalsága gyakorolja, felerősítse, kiteljesítse és annak minden elemében tovább vigye a cigányság kultúráját (kultúráit)? Milyen szerepe lehet ebben a többségi társadalomnak, az állami intézményrendszernek? És milyen a roma civil társadalomnak? Melyek a cigány identitás(ok) legújabb elemei, összetevői a mai Magyarországon, illetve milyen elmozdulások prognosztizálhatóak a középtávoli jövőben?

A konferencia részleteiről és az előadókról is olvashat a következőkben: https://ajk.kre.hu/images/doc2023/pr/0208.pdf