ÚJABB, SZEKSZÁRDON MEGVALÓSÍTOTT TEMATIKUS ÚTTAL BŐVÜLT AZ ORSZÁGOS NÉMET TANÖSVÉNYHÁLÓZAT

Somberek, Pilisszentiván, Tarján, Feked, Mecseknádasd, Bánd, Bátaszék, Csolnok, Baja, Mohács, Pécsvárad, Dunabogdány és Mór után átadták a közönségnek a legújabb, Szekszárdon megépített magyarországi német tanösvényt. Az „Őseink értékteremtő munkájának nyomában” mottót viselő tematikus út ünnepélyes átadására január 28-án került sor. A tanösvényen sétálva megismerkedhetünk a tolnai vármegyeszékhelyen élő német közösség történelmével, kultúrájával, nyelvével, értékeivel és sajátosságaival. A tanösvénytáblákon, interaktív elemeken és kísérőfüzetekben életre keltett tartalmat a helyi német önkormányzat, szekszárdi intézmények, civil szervezetek és önkéntesek közösen, szakértő segítségével dolgozták ki. A projekt a Német Szövetségi Belügyminisztériumnak a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatán keresztül nyújtott anyagi támogatással valósult meg.

A Babits Mihály Kulturális Központban szép számmal megjelent vendégeket Farkas Pálné köszöntötte. A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke örömét fejezte ki, hogy kisebb-nagyobb nehézségekkel dacolva végül megépülhetett a város kulturális kínálatát bővítő és turisztikai vonzerejét növelő létesítmény: – Szilárd meggyőződésem – fogalmazott az elnök –, hogy ez a tanösvény méltó emlékműve a szekszárdi német kultúrának és identitásnak. Reméljük, hogy a tematikus út a város büszkeségévé válik. A célunk, hogy turisták, iskolai osztályok és a város lakói a hét állomást bejárva bepillantást nyerhessenek történelmünkbe, hagyományainkba és kultúránkba. Hiszem, hogy amennyiben a városban élők maguk is jobban megismerik értékeinket, erősödhet a magyarországi német identitás és az összetartozás érzése a közösségen belül. Remélem, hogy sikerült olyan értékeket felkutatnunk, amelyekre büszkék lehetünk. Ha pedig ebben a zaklatott világban ezeket az értékeket át tudjuk adni a következő nemzedékeknek, akkor már megérte elvállalni ezt a feladatot.

Farkas Pálné kiemelte, Szekszárd méltán viseli a szőlő és a bor városa elnevezést, azonban egyúttal magyarországi német társadalmi és kulturális sokszínűséggel büszkélkedő vármegyeszékhely is. Az új tanösvény részletesen szemlélteti azt, hogy a szekszárdi németek beilleszkedtek a magyar társadalomba, ugyanakkor megőrizték német identitásukat is. A rájuk jellemző sokszínűség idővel az erősségükké lett. A szekszárdi németek sajátos városi-polgári életmódjukkal, erős közösségi kötődésükkel és munkakultúrájukkal egyfajta példakép-szerepet töltöttek be. A városban sétálva számos emléket találunk, amelyet a magyarországi németek hagytak maguk után: sok-sok épület tanúskodik egykori és jelenleg élő magyarországi német származású személyiségek munkásságáról, a belváros arculatát pedig számos német szakember tevékenysége alakította. Mind emellett Szekszárd polgárai és a környező települések lakosságának többszáz esztendős együttélése is jelentősen hozzájárult a város méltán jó hírnevéhez. A tanösvény gazdagon illusztrált állomásai arról mesélnek, hogy miként rejlik a város ereje és szépsége az említett sokszínűségében.

Az ünnepségen felszólaló Tircsi Richárd, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságának főosztályvezetője kiemelte, azért rendkívül jó kezdeményezés a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által nyolc éve elindított tanösvények láncolata, mert annak egyes létesítményei röviden, mégis informatívan mutatják be az adott település sváb örökségét: – Ennek köszönhetően talán sokan ráébrednek, hogy a saját családjukban, rokonságukban, közösségeikben ma is élnek német származású emberek, hogy az otthon hallott gyermekdalok, az ünnepi szokások és menük, esetleg a ház, amelyben laknak, vagy például a gyógyszer, amit vásárolnak, magyarországi német embereknek, feltalálóknak, művészeknek, üzletembereknek vagy gazdálkodóknak köszönhető.

– 2014-ben indítottuk el a Magyarországon egyedülálló tanösvény-kezdeményezésünket – számolt be Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke: – Célunk a magyarországi német identitás hosszú távú erősítése volt, valamint, hogy ezzel a konkrét projekttel lendületet adjunk a helyi közösségi életnek, miközben valami értékes és kézzelfogható dolog jön létre. Számos ötlet közül úgy döntöttünk, hogy interaktív tanösvényeket építünk a településeinken: olyan tematikus utakat, amelyek állomásokon át szelik át települést, és a múltról és a jelenről, középületekről, szokásokról, a falu vagy a város történetéről, a településhez kötődő fontos német személyiségekről adnak tájékoztatást. A tanösvények tartalmának mindig az adott faluban gyűjtött, rendszerezett és feldolgozott háttéranyagokon és forrásokon kell alapulnia. Nagyon fontos volt számunkra, hogy a létrejövő tanösvény tartalma az adott falu vagy város magyarországi németségéhez kötődjék, és hogy a létesítmény a projekt befejeztével nem merüljön feledésbe. A tanösvénynek a település büszkeségévé kell válnia, és megvalósításának a közösség bevonásán kell alapulnia. Célul tűztük ki, hogy a kutatómunka során a projekt megvalósítói maguk is sok új dolgot tanuljanak, és sok értékes információt hozzanak felszínre a közösségükkel kapcsolatban.

Az ünnepélyes projektzáráson felszólalt dr. Józan-Jilling Mihály is. Az országos német önkormányzat szociális ügyekért felelős tanácsnoka elismerően szólt Farkas Pálné és az általa vezetett csapat munkájáról. Kiemelte: bár rögös út vezetett az ötlettől a megvalósulásig, de a végeredményt figyelembe véve megérte a kitartó munka.

Szekszárd önkormányzatának képviseletében Kővári László méltatta a projektet és annak megvalósítóit. Elmondta, a német közösség számos területen mindig is az élen járt, ugyanakkor jól beilleszkedett a magyar környezetbe. Kiemelte: a helyi németség megérdemli az új tanösvényt, és egyúttal fontosnak tartja, hogy annak segítségével valamennyi korosztály találkozhasson azokkal az eseményekkel, amelyek Szekszárdon történtek a magyarság a németség körében. Hangsúlyozta: az, hogy létezik a helyi német önkormányzat, annak köszönhető, hogy mindig találni olyan lelkes embereket, akik igyekeznek továbbadni ezt a kultúrát és ezeket a hagyományokat az utókornak.

A tematikus út bejárását megelőzően Gombkötőné dr. Kemény Krisztina szakértő ismertette annak tartalmi csomópontjait: – A tanösvény hét állomásra építve mutatja be őseink alkotóerejét. Az első állomás a szekszárdi németek történetével foglalkozik. A másodiknál a polgári élet nyomait ismerhetjük meg. A harmadik tábla a kézművesek és a céhek tevékenységének nyomait mutatja be. A negyediknél a Szent János és Pál kápolna és az irgalmasrendi apácák története elevenedik meg. Az ötödik tábla Augusz Antal báró és Liszt Ferenc barátságát idézi fel. A hatodik a népi és a polgári kultúráról, különösen a német színházról szól. Az utolsó állomás azt szemlélteti, hogy miként befolyásolták a német telepesek a szekszárdi szőlőhegyen a borkészítési hagyományokat. Az említett tartalmak azok a témák, amelyek a szekszárdi németek számára nagy jelentőséggel bírnak, és így emlékezetkultúrájuk részeként identitásformáló elemekké váltak.

Az ünnepség fényét a helyi ifjúsági fúvószenekar, a Mondschein Német Nemzetiségi Kórus, valamint a tangóharmonikán játszó Töttős Eszter produkciói emelték. A rendezvény a tematikus út bejárásával zárult.

MNOÖ Hírlevél