A Fórum Kisebbségkutató Intézet és Hungarian Embassy in Bratislava/Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége „Lesz-e végre igazi hazánk?” címmel október 7-én Somorján konferenciát szervezett Gyönyör József születésének 100. évfordulója alkalmából, amelyen a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettest szakmai előadás megtartására kérték fel. A rendezvény fontos állomás volt a szlovák-magyar nemzetiségi szakpolitika alakulásának és fejlődésének értékelése szempontjából, ezzel pedig közvetett hatása lehet a Szlovákiában élő magyar és a Magyarországon élő szlovák közösség helyzetére is. A rendezvény apropóját a Gyönyör József tiszteletére készült emlékkötet megjelenése adta, a tizennégy szerző tanulmányait felvonultató könyv a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Méry Ratio Kiadó gondozásában 2022-ben látott napvilágot.

Az eseményt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke és Gyurcsík Iván, a Gyönyör József-emlékkötet szerkesztője nyitották meg, méltatva a számos könyvet is jegyző, rendkívül képzett jogtudós és elkötelezett kisebbségi jogi aktivista szerepét a felvidéki magyar kisebbségpolitika alakításában. Popély Árpád, Bukovszky László, Tárnok Balázs és Horony Ákos a szlovák-magyar kisebbségpolitika történelmi múltjáról és fejlődéséről, a két ország kisebbségeinek demográfiai helyzetéről, a nemzetközi kisebbségvédelem szerepéről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről osztották meg gondolataikat. Végh László a Gyönyör Józseffel kapcsolatos élményeiről, jogtudományi munkásságának modern jogi irodalomban betöltött szerepéről és a Fórum Kisebbségkutató Intézetben őrzött, egyelőre nagyrészt feldolgozatlan hagyatékának sorsáról osztotta meg gondolatait.

A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes záró előadásában a nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer sajátosságairól és jövőjéről beszélt, kiemelve többek között a következőket.. „Milyen irányú és milyen tartalmú állami magatartás elegendő ahhoz, hogy egy kisebbség léte, kultúrája, nyelvhasználata fennmaradhasson és fejlődhessen? Ezt a kérdést hosszú ideje sokan felteszik: így többek között a tudomány, a politika, a társadalom működtetésében feladatot vállaló szakemberek is, többféle választ adva rá a jogtudomány, a politikatudomány, a hétköznapi szakmai tapasztalatok és gyakorlat alapján. A nemzetközi közösség is így jár el: legtöbbször sajnos konfliktusok következményeként, szerencsésebb esetben konfliktusok megelőzése érdekében tesz kisebbségvédelmi célú lépéseket, fogalmaz meg kötelezettségeket – a nemzetközi jogot használva eszközként. A nemzetközi jog soha nem volt a nemzetek joga – ahogyan azt felületes szóelemzés alapján gondolhatnánk –, hanem mindig az államok joga, még akkor is, ha a népek és nemzetek önrendelkezési joga szerves részét képezi napjaink nemzetközi jogának, és annak ellenére, hogy Gyönyör József születése időszakához, a 20. század elejéhez képest jelenleg, a 21. században, az általános emberi jogok deklarálása és védelme széles körben elfogadott kötelezettség. Az európai kisebbségek – amelyek néhány kivételtől eltekintve nemzet-fragmentumoknak tekinthetők – a jelenlegi nemzetközi jogi normáknak főszabály szerint nem alanyai, hanem legjobb esetben is pusztán kedvezményezettjei.

A kisebbség, ha rendelkezne is nemzetközi jogalanyisággal, önálló államiság hiányában cselekvőképtelen. Ezért logikus a következtetés, hogy napjainkban a hatékony kisebbségvédelemhez a nemzetközi jogi és a nemzeti jog ötvözésére van szükség. E két jogrendszer kisebbségvédelmi célú rendelkezéseinek és intézményeinek egymáshoz való viszonya semmilyen korszakban nem lehet közömbös: ideális esetben az államoknak a konszolidált nemzetközi közélet által indokolt természetességgel kellene részt venniük kisebbségvédelmi tárgyú általános és regionális nemzetközi egyezményekben és azok végrehajtásában, ugyanúgy, ahogy jóhiszeműen kellene alkalmazniuk releváns nemzetközi szervezetek dokumentumaiban foglalt ajánlásokat, vagy éppen kétoldalúan vállalt kötelezettségeket. Ideális esetben a nemzetközi politikai légkör a nemzeti jogra és az öncélúan értelmezett szuverenitásra való hivatkozást feleslegessé teszi és nem is fogadja el. A kisebbségeknek nyújtott védelem kérdésében ezért – hasonlóan az emberi jogok védelméhez – észszerű a nemzetközi jog kontroll-szerepét elfogadni.”

Gyönyör József (1920-2003) közíró, jogász, jogtörténész az elsők egyike volt, aki már a hatvanas évek végén a felvidéki magyarság második világháború utáni hontalanságának időszakáról, a magyar közösségek megpróbáltatásairól publikált. Mint közíró 1968 márciusában már írt a csehszlovákiai magyarságot a második világháború után ért megpróbáltatásokról. A szlovákiai magyarság jogtörténetével, történelmével és jogi helyzetével foglalkozott.

A rendezvényt szervező Fórum Kisebbségkutató Intézetet 1996-ban a Fórum Alapítvány és a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen. Jelenleg Somorján és Komáromban működik. Célja a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek szakszerű kutatása, kultúrájuk, írott és egyéb emlékeik dokumentálása.

A konferenciáról bővebben is tájékozódhat és több előadóval készült interjút is meghallgathat:
https://www.hirek.sk/…/lesz-e-vegre-igazi-hazank…
Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes