A nemzetiségi kulturális örökség megőrzésének lehetőségeiről egyeztetett a nemzetiségi biztoshelyettes a közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkárral. Dr. Gyeney Laura, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes szakmai egyeztetést folytatott Dr. Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkárral a nemzetiségi kulturális örökség megőrzését érintő kérdésekről.

A megbeszélés középpontjában a nemzetiségi kulturális jogok muzeális intézményrendszerben való érvényesüléséről szóló 2/2025. számú elvi állásfoglalás megállapításai és szakmai javaslatai álltak. A felek megvitatták a nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemények szabályozási helyzetét, a gyűjteményi anyag nemzetiségi tartalmának nyilvántartásával összefüggő szakmai kérdéseket, valamint a kulturális ágazati szabályozás és a nemzetiségi jogi szempontok kapcsolódási pontjait.

A muzeális intézményekben őrzött kulturális javak a történeti emlékezet megőrzése mellett a közösségek kulturális örökségének és identitásának fontos hordozói is. Az egyeztetés során ezért kiemelt figyelmet kapott a közgyűjteményi anyagok nemzetiségi eredetének megfelelő nyilvántartása, amely előfeltétele a nemzetiségi önkormányzati jogok gyakorlásának és a nemzetiségi kulturális értékek megőrzésének.

A szakmai párbeszéd során a 2/2025. számú elvi állásfoglalás alapján részletesebben is szó esett azokról a szabályozási kérdésekről, amelyek rendezése hozzájárulhat a nemzetiségi kulturális örökség intézményi védelmének erősítéséhez. A biztoshelyettes kiemelte, hogy a nemzetiségi kulturális jogok gyakorlati érvényesüléséhez elengedhetetlen a nemzetiségi jogi és a kulturális ágazati szabályozás közötti összhang megteremtése, amelyhez hozzájárulhat a nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemények jogi helyzetének egyértelmű rendezése és a kulturális javak törvényi fogalmának a hazai nemzetiségekre utaló kiegészítése.

A felek egyetértettek abban, hogy a nemzetiségi kulturális örökség megőrzése és továbbörökítése közös felelősség, amelynek érvényesüléséhez nélkülözhetetlen az érintett állami, szakmai és nemzetiségi szereplők közötti folyamatos párbeszéd és szakmai együttműködés.