Hogyan tud Magyarország és Románia a következő évtizedekben még eredményesebben együttműködni az Európai Unióban? Ezt a kérdést, a magyar–román együttműködés új dimenzióit, valamint az 1996-os magyar–román Alapszerződés aláírásának 30. évfordulóját állította a középpontba az a nemzetközi konferencia, amelyet dr. Gyeney Laura nemzetiségi biztoshelyettes, Románia Magyarországi Nagykövetsége, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának együttműködésében valósult meg.

A konferencia előadói a magyar-román együttműködés tágabb európai és stratégiai összefüggéseit többféle nézőpontból közelítették meg. Komáromi László dékán, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Gabriel Șopandă, Románia magyarországi nagykövete, Valentin Naumescu, a román elnök európai ügyekért felelős tanácsadója, Szabó Marcel alkotmánybíró, egyetemi tanár és a nemzetiségi biztoshelyettes keynote előadásaikban a két ország együttműködésének európai perspektíváit értékelték.

A konkrét együttműködés szakmai és jogi lehetőségeit Radu Albu Comănescu, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Láncos Petra, a PPKE dékánhelyettese, Gellérné Lukács Éva, az ELTE egyetemi docense, Marius Vacarelu, a bukaresti SNSPA professzora, Szilágyi Pál, a PPKE egyetemi docense és Töttős Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója tárták fel. Az előadások a kisebbségi és nyelvi jogoktól, a szabad mozgástól és a határon átnyúló egészségügyi együttműködéstől a közbeszerzésen és a versenyjogon át az EU szabadságon, biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térségéig mutatták meg, milyen sok területen vannak még kiaknázatlan lehetőségei a magyar-román együttműködésnek.

A plenáris előadások egy irányba mutattak: hogyan építhetünk kapcsolatokat a határok helyett. A magyarországi románok számára ez nagyon fontos dolog – mondta Szucsigán László  román nemzetiségi szószóló.  Románia teljes körű csatlakozása a schengeni övezethez különösen kedvező a Magyarországon élő román nemzetiségű emberek és családok számára. Ennek köszönhetően akadálytalanul, bármikor meglátogathatják romániai rokonaikat és barátaikat. A rendszeres személyes kapcsolattartás pedig jelentős hatással van a román nyelv élő használatára, valamint a kulturális hagyományok és identitás megőrzésére, erősítésére.

Gyeney Laura nemzetiségi biztoshelyettes megköszönte Kozma Györgynek, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökének és Szucsigán Lászlónak, az Országgyűlés román nemzetiségi szószólójának, hogy hozzászólásaikkal gazdagították a tanácskozást.

Kozma György elmondta: a magyar–román együttműködés közösségük számára nem elsősorban külpolitikai kérdés, hanem a mindennapok valósága: jelen van iskoláikban, kulturális rendezvényeiken, közösségi kapcsolataikban és a határon átnyúló emberi találkozásokban. Mint mondta, “a magyarországi román közösség ma is fontos összekötő kapocs Magyarország és Románia között, és a jövőben is hozzájárulhat a kölcsönös megértés, a párbeszéd és az együttműködés erősítéséhez.”

A tanácskozás azt is megmutatta, hogy számos olyan terület van, ahol a két ország érdekei messzemenően találkoznak: a schengeni együttműködés, a határ menti térségek fejlődése és fejlesztése, a személyek szabad mozgása és a családi kapcsolatok megkönnyítése, az infrastruktúra és az energetikai összeköttetések fejlesztése, a gazdasági és szakmai együttműködés, valamint a természeti erőforrásaink megóvása.