Koszorúzással, majd német nyelvű szentmisével és ünnepi beszédekkel emlékeztek meg Budaörsön, a magyarországi németek kitelepítésének 80. évfordulójára.

Az eseményen túlélők, a német nemzetiségi közösség vezetői és országgyűlési képviselője, állami intézmények vezetői, azok képviselői és nagykövetek közösen tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.

A kitelepítések 1946. január 19-én Budaörsön kezdődtek, amikor a magyarországi németek első csoportját marhavagonokban kényszerítették szülőföldjük elhagyására. Az Országgyűlés 2012-ben január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének hivatalos emléknapjává nyilvánította.

A rendezvények az Ótemetőben kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett koszorúzták meg az Országos Német Emlékhelyet, majd a Nepomuki Szent János katolikus templomban Christian Göbel celebrálta német nyelvű misével és beszédekkel folytatódott az országos ünnepi megemlékezés.

A beszédek sorát Wittinghoff Tamás, Budaörs város polgármester nyitotta, őt Joschi Ament, a Magyarországról Származó Németek Szövetségének elnöke követte. Ezután Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke szólt a jelenlevőkhöz, végezetül pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondta el emlékbeszédét. Kövér László beszédében felidézte a 80 évvel ezelőtt történteket. Úgy fogalmazott, hogy a XX. században három alkalommal nem állt ki állampolgáraiért a gyenge és törékeny magyar állam. Először 1920-ban, amikor többmillió honfitársunkból vált egyszerre idegen ország állampolgára, majd 1944-ben, amikor mintegy 600 ezer magyar állampolgárságú zsidó származású személyt deportáltak haláltáborokba, majd 1944 és 1948 között, amikor mintegy 200 ezer németajkú magyar állampolgárt fosztottak meg attól a lehetőségtől, hogy szülőföldjén éljen. Az országgyűlés elnöke hangsúlyozta, ma Európa földjén ismét előkerült a kollektív bűnösség elve és nem azt büntetik, aki alkalmazza, hanem, aki szólni mer ellene. Hozzátette, az utóbbi években Európa földjén újra háború dúl, Európa földjén újra ideológiák mentén ítélnek el népeket és Európa földjén ma ismét egyre többeket érint annak a veszélye, hogy el kell hagynia szülőföldjét. Emlékeztetett, a magyar állam ezért kezdeményezte 2000-ben, hogy a szülőföldhöz való jog és otthonosság az emberiség egyetemes jogává váljon, mert így meg lehetne akadályozni ezeket a folyamatokat. Ehelyett ma ismét olyanokat látunk, amikről azt reméltük, soha többé nem kell látnunk – tette hozzá. Kérjük az Úrat, adjon nekünk elég erőt és bölcsességet ahhoz, hogy hazánk és Európa ne kerülhessen egy újabb világháborúba és újra megtalálhassuk a békét a politikában, és a békességünket a lelkünkben. A szülőföldjükről elűzött német honfitársainknak is ezzel nyújthatjuk a legnagyobb elégtételt és csak így szolgáltathatunk igazságot – zárta beszédét a magyar parlament elnöke.