Országgyűlés / jogalkotás – Költségvetés megalapozása

2021. június 7. – (mti)

Paulik Antal szlovák szószóló, a nemzetiségek bizottságának előadója ismertette a testület által kezdeményezett változtatást, amely szerint a nemzetiségi önkormányzatok is elhelyezhetik átmenetileg a támogatásukat állampapírban.

2021. május 21. – (mti)

Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsolva Paulik Antal szlovák szószóló azt emelte ki: a meglehetősen összetett, bonyolult finanszírozás feleslegesen nehezíti a pénzügyi szakembereknek amúgy is híján lévő nemzetiségi intézményrendszer működését. Elmondta: a teljesíthető, irreális terhet nem jelentő szabályok kialakítása érdekében tesznek lépéseket évek óta. Problémaként említette, hogy a kistelepülések önkormányzati dolgozóinak leterheltsége nehezíti a nemzetiségi önkormányzatok velük való együttműködését, majd jelezte: hosszabb ideje nem sikerül elfogadtatni a Pénzügyminisztériummal a működési támogatások normatív voltát, pedig ez egyszerűsítené ügyeik vitelét.

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a nemzetiségi pedagógusképzés fontosságáról beszél, és annak problémáit sorolta. Közölte: több képzőhelyen nem indulnak el a kisebb nemzetiségek tanárai számára a képzések. Elfogadhatatlannak ítélte, hogy mindössze a nemzetiségi pedagógusképzés 15-20 százaléka zajlik a nemzetiség nyelvén. Rendszerszintű problémának nevezte, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknak sem egyetértési, sem véleményezési joga nincs a felsőoktatás ezen részére. Kijelentette: további komoly előrelépésre van szükség a nemzetiségi felsőoktatásban.

Ritter Imre nemzetiségi képviselő visszatekintve az előző hét évre hangsúlyozta, hogy míg 2013-ig a Magyarországon élő nemzetiségek támogatása „siralmas állapotban” volt, 2013-tól voltak reménykeltő, nagyon pozitív változások. Az elmúlt hat évben, a növekvő támogatásoknak köszönhetően érdemi változásokat tudtak elérni. Példaként említette, hogy a nemzetiségi civil szervezetek működési és kulturális támogatási pályázati keretét az egyaránt 110-110 millió forintról 500, illetve 700 millió a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok 2014-ben 30 millió forintos keretét 400 millió forintra tudták emelni. A helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatását a négyszeresére, az úgynevezett feladat alapú, differenciált támogatási keretét a kétszeresére emelték, a nemzetiségi pedagógus program keretében pedig a nemzetiségi pedagógus pótlékot több lépcsőben 40 százalékra emelték – sorolta. Ritter Imre megköszönte a 13 őshonos nemzetiség nevében a kormánynak és az egész magyar parlamentnek a támogatást. Hozzátette: a Magyarországon élő nemzetiségek az elmúlt években kiemelt támogatásemelést kaptak, ugyanakkor aki átfogóan, történelmi mélységében ismeri a Magyarországon élő őshonos nemzetiségek helyzetét, azt, hogy milyen mélyről indultak és milyen sok feladatuk van, ha meg akarják őrizni és tovább akarják adni hagyományaikat, az tudja, hogy az elmúlt hét év csak arra volt elég, hogy „megkapaszkodjanak”.

2 milliárd 970 millió forinttal több pénzt kérnek a nemzetiségek

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő felszólalásában elmondta, a 2022. évi költségvetési javaslat nemzetiségeket érintő soraiban összességében 674 millió forinttal több szerepel, mint a 2021. évi költségvetésben. Ugyanakkor a 13 magyarországi nemzetiség a 2022. évi költségvetési törvényjavaslatban 2 milliárd 970,3 millió forint többlettámogatást kér az országos nemzetiségi önkormányzatok működésére és médiára, valamint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatására. Mint mondta, utoljára a 2019. évi költségvetésben emelkedett az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása, miközben egy sor olyan gazdasági és törvényi változás történt, amely a támogatásemelést indokolja. Ritter Imre ismertetése szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatását 388,8 millió forinttal, az általuk által fenntartott intézmények támogatását 581,5 millió forinttal kívánják megemelni. Ezenkívül további 550 millió forinttal több támogatást szeretnének nemzetiségi szakmai támogatásokra. A legnagyobb összeget, 1 milliárd 450 millió forintot a nemzetiségi intézmények beruházásaira, felújításaira kérik.