Dr. Gyenei Laura nemzetiségi biztoshelyettes üzenetben köszöntötte a roma közösséget a Nemzetközi Roma Nap alkalmából:

“Április 8-a világszerte a Nemzetközi Roma Nap ünnepe. Ez a nap a roma közösség számára alkalmat kínál arra, hogy megéljék és megünnepeljék a különleges, értékekben gazdag nemzetiségi kultúrájukat. Az 1990 óta április 8-án ünnepelt Nemzetközi Roma Nap ugyanakkor nem csak a roma kultúra ünnepe, hanem egyben figyelemfelhívás is a romák nehéz társadalmi helyzetére. Az elmúlt évek egymásra halmozódó gazdasági, egészségügyi és világpolitikai válsághelyzeteire tekintettel talán még a korábbiaknál is fontosabb, hogy odafigyeljünk társadalmunk sérülékeny csoportjaira, köztük a roma közösség tagjaira.”

A nemzetiségi biztoshelyettes hangsúlyozta elkötelezettségét a roma közösség jogainak védelme és kulturális értékeinek megőrzése mellett, kiemelve a roma közösség államalkotó szerepét.

A nemzetközi roma nap alkalmából a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből Oláh Mara (Omara) munkásságát emelte ki, aki a kortárs roma képzőművészet egyik legjelentősebb alakja.

 Oláh Mara, Omara Rajz- és festménygyűjteményben található képe kapcsán megfogalmazható, Oláh Mara (1945–2020) napjaink egyik legjelentősebb roma képzőművésze, aki elsősorban kortárs művészeti kontextusban jelenik meg – magyar és nemzetközi kiállításokon.

Képei jellegzetesen narratív felépítésűek, ahogy ez a Szülés című alkotásról is elmondható. A kép saját gyermeke születését örökíti meg, és az anyaság örömét hangsúlyozza. Omara kék sorozatának nyolc képe ma a Ludwig Múzeum gyűjteményében van, a sorozat további képei magángyűjteményekben találhatók. Egy pedig a Néprajzi Múzeumban.

A múzeum történetében a kezdetektől fontos volt a nemzetiségek reprezentálása, így a roma tárgyak és a roma kultúra dokumentálása, de csak 1995-től vált hangsúlyossá – eleinte külön gyűjteményként, később a múzeumi gyűjtemény részeként. A roma képzőművészet, elsősorban a festészet egy néprajzi gyűjteményben akkor él, ha tartalmával kapcsolódik a néprajztudomány által felvetett kérdésekhez. Vagyis sokkal inkább tartalmában és elbeszélésében, és nem esztétikai és formai jegyei alapján kötődik. Omara azonban olyan nemzetközi szinten is elismert kortárs művész, aki képeivel remekül képviselheti művészet és etnográfia dialógusát – úgy is, hogy nem tipikus jelensége a gyűjteménynek.

A Szülés című alkotás megtalálható a gyűjteményi kiállításban.

Az Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek című vándorkiállítása új állomásához érkezett, amely nemcsak bemutatja, hanem aktívan bevonja a helyi közösségeket is. A tárlat április 8-án, a roma kultúra napja alkalmából nyílt meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum  tereiben – egyben a város ünnepi eseményeként, helyi és környékbeli roma közösségek részvételével.

A kiállítás alapját Erdős Kamill (1924–1962) rendkívüli hagyatéka adja: fotók, hangfelvételek és jegyzetek, amelyek az 1950–60-as évek roma közösségeinek mindennapjait dokumentálják. A gyűjteményt a Néprajzi Múzeum szakemberei digitalizálták és új kutatásokkal egészítették ki, így a tárlat a múlt és a jelen párbeszédére épül.

A mostani bemutató több szempontból is új fejezetet jelent a vándorkiállítás életében: a megnyitó a roma kultúra napjához kapcsolódik, így nemcsak kiállításmegnyitó, hanem a vendéglátó város kiemelt közösségi eseménye is volt, amelyen helyi roma közösségek aktívan jelen voltak. A tárlat egy új, kifejezetten erre az állomásra létrehozott modullal is bővült, amelyet a helyiek saját családi fotóikkal és történeteikkel töltöttek meg, így a kiállítás minden helyszínen új jelentéssel gazdagodik. Emellett a Néprajzi Múzeum először alkalmazta a „két hangon” megszólaló tárlatvezetést: Rézműves-Balogh Benjamin Dániel (Beni) személyes, roma nézőpontból beszél az általa kiemelt témákról, míg Schleicher Vera kurátor etnográfusi megközelítésből értelmezi a kiállítás további részeit, a két narratíva pedig egymást kiegészítve teremt párbeszédet a látogatók számára.

A kiállítás nemcsak történeti dokumentáció: a múltbeli felvételek mellett kortárs kapcsolódási pontokat is kínál. A hódmezővásárhelyi bemutató például helyi fotókkal egészült ki, amelyek a XX. századi roma élet mindennapjaiba engednek betekintést: megjelennek rajtuk a két világháború közötti roma családok és zenészek, a hetvenes évek úgynevezett „cigány” KTSZ-ének világa, valamint az újvárosi, Pálma utcai putrisor mindennapjai is.

A Néprajzi Múzeum célja, hogy a kiállítás ne csupán bemutassa a roma közösségek történeteit, hanem lehetőséget teremtsen azok közös újraírására, a helyiek bevonásával, több nézőpontból, élő módon.

A kiállítás 2026. április 8-tól május 3-ig látogatható a Tornyai János Múzeumban.