Először is szeretnék köszönetet mondani azoknak a szlovák nemzetiségű választóknak, akik elmentek szavazni június 9-én. Közülük is elsősorban azoknak, akik érvényes voksot adtak mind a helyi képviselőkre, mind a vármegyei szlovák önkormányzatok és a Magyarországi Szlovák Önkormányzat Közgyűlésének leendő tagjaira. Ezzel lezártuk az országos önkormányzati választást. Ne feledjük azonban, hogy az új testületek alapító gyűléseit csak októberben tartják, addig a meglévő testületek folytatják tevékenységüket.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó két napján – gyakorlatilag az adott témától függetlenül – értékelték a politikai frakciók az önkormányzati és az európai parlamenti választáson elért eredményeiket. Természetesen ez a téma az országos szószóló értekezletén is érvényesült, de a végleges számokat csak a választások utáni hét szerdáján láthatjuk, és még nem áll rendelkezésünkre minden adat. Amit látni kell, az a részvétel, amely nemzetiségünk esetében viszonylag magas, valamivel több mint 81 százalékos volt. Ezzel elégedettek lehetnénk, de nagyon magas, mintegy 15 százalék körüli az érvénytelen szavazatok aránya. És most a lebélyegzett, érvénytelenül leadott szavazólapokról beszélünk. Az országos bizottság tagjaival a helyi választási iroda vezetőitől igyekeztünk információt szerezni az érvénytelen szavazatok magas számának okairól. Úgy gondoltuk, hogy néhány nemzetiségi szavazó továbbra is a zöld borítékok lezárása nélkül dobta be szavazólapját az urnákba. A közjegyzők azonban más okokról is beszélnek. Állítólag sok választópolgár, amikor csak egy listát látott az országos vagy megyei listán, úgy gondolva, hogy ilyen esetben elég az urnába dobni a voksot, nem jelölte meg a szavazatát kereszttel. Bár találkozásaim alkalmával mindig hangsúlyoztam, hogy a dokumentum feletti körbe  “két egymást metsző vesszőt” kell írni, úgy látszik, ajánlásom nem jutott el mindenkihez.

Szívből gratulálok a szlovák nemzetiségi önkormányzatok minden most megválasztott tagjának, és októbertől sikeres munkát, eredményes együttműködést kívánok közösségünk érdekében. Mint már említettem, az Országgyűlés tavaszi plenáris ülésének utolsó két napját teljesítettük. A témában továbbra is érvényesült az iskoláskorú gyermekek védelme, törvény született, amely többek között korlátozza a mobiltelefonok és táblagépek órai használatát. Voltak azonban kötelezettségeink is Csák János kulturális és innovációs miniszter lemondásával kapcsolatban. A nemzetiségi bizottság soron következő magyarországi ülésén meghallgattuk utódját, köztük a már kinevezett új minisztert, Hank Balázst. Felelős államtitkári pozícióban már ismertük a jelöltet, ahol pozitív tapasztalatokat szereztünk vele. Segített például az ELTE-n a szlovák óvodapedagógusok és az általános iskolák első osztályának oktatási osztályának létrehozásában. Most az előadásán felvetettem az újonnan megjelenő nemzeti kulturális és szociális létesítmények finanszírozásának hiányát. Arra a kérdésre, hogy ez a több éve húzódó probléma megoldható-e, pozitív választ kaptunk. Most háttéranyagot kell készítenünk a miniszternek, hogy lássa, mekkora összegről van szó. A jelölt szavai, valamint a vele eddigi együttműködés alapján a bizottság támogatta jelöltségét a kulturális és innovációs miniszteri posztra. Ennyit a parlamenti történésekről. És mivel a parlament és a bizottságunk a nyáron nem ülésezik, őszig abbahagyom a jegyzeteimet. Az olvasókkal tehát legközelebb szeptemberben, és természetesen személyesen a Magyarországi Szlovákok Napján, július 6-án találkozunk.